A Kecskeméti Törvényszék P.21575/2020/42. számú határozata kártérítés (KÖZHATALOM GYAKORLÁSÁVAL okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. § (1) bek., 349. § (1) bek., (3) bek., 397. § (1) bek., 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. § (1) bek., 62. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (1) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) bek.] Bíró: Ócsai Beatrix

Kecskeméti Törvényszék

9.P.21.575/2020/42. szám

A Kecskeméti Törvényszék a Fazekas Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Fazekas Attila ügyvéd, felperesi jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve, címe szám alatti lakos felperesnek - a Dr. Varga István ügyvéd (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve, címe szám alatti székhelyű alperessel szemben közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kecskeméti Törvényszék a felperes keresetét elutasítja;

kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 240.000 (azaz kettőszáznegyvenezer) forintot elsőfokú perköltség címén;

kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívásra az ott meghatározott módon fizessen meg 869.364 (azaz nyolcszázhatvankilencezer-háromszázhatvannégy) forint elsőfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a Kecskeméti Törvényszéknél elektronikus úton benyújtható fellebbezésnek van helye.

Ha a fél a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a fellebbezést visszautasítja.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás

[1] A törvényszék a felek előadása, a csatolt okiratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] A perben nem álló A Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: kft.), mint vállalkozó és a felperes, mint megrendelő között a B. szám alatti ingatlan felújítására, átépítésére vállalkozási szerződés jött létre, amelyet többször módosítottak a szerződést kötő felek. A viszony közöttük megromlott, ezért a felperes az ingatlant lezárta, a kft. az építkezésről levonult. A kft. a C Járásbírósághoz (a továbbiakban: járásbíróság) benyújtott keresetében 14.035.162 forint vállalkozói díj és törvényes kamata megfizetésére kérte a felperest kötelezni.

[3] A C Járásbíróság a 2017. július 20. napján kelt, P.1/1/1. számú ítéletével (a továbbiakban: elsőfokú ítélet) kötelezte a felperest, hogy a kft-nek fizessen meg 13.942.000 forint tőkét és azután 2011. augusztus 11-től a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatát, valamint 700.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a kft. keresetét elutasította. Továbbá kötelezte a felperest 418.200 forint elsőfokú eljárási illetéknek az állam javára való megfizetésére.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2018. február 22. napján kelt, Pf.2/2/2. számú ítéletével (a továbbiakban: jogerős ítélet) az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta, kötelezte a felperest, hogy a kft-nek 130.000 forint másodfokú eljárási költséget, az államnak 1.115.400 forint másodfokú eljárási illetéket fizessen meg.

[5] A felperes felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján a 2019. június 20. napján kelt, Pfv.3/3/3. számú ítéletével (a továbbiakban: felülvizsgálati ítélet) a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, kötelezte a felperest, hogy az államnak 1.394.200 forint felülvizsgálati illetéket fizessen meg.

[6] A felperesnek a jogerős és a felülvizsgálati ítéletekkel szemben benyújtott, az Alaptörvény ellenesség megállapítására és megsemmisítésre irányuló alkotmányjogi panaszát az Alkotmánybíróság a 2020. június 16. napján kelt, 4/4/4. számú végzésével visszautasította.

[7] A felperes módosított és fenntartott kereseti kérelmeiben 6.244.058 forint összegű kártérítés ( a továbbiakban 1. számú kereset) megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:549. § (1) bekezdésében, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 349. § (3) bekezdésében foglalt, a bírói jogkörben okozott kár jogcímén arra hivatkozással, hogy a járásbíróság és az alperes "fiktív jogcím" alapján mintegy kétszeresen marasztalta az előzményi eljárásokban, azzal, hogy az "építőmesteri és szakipari munkákhoz kapcsolódó gépészeti szakipari munkák" díját is a terhére elszámolta vállalkozói díjként. A járásbíróság és az alperes is az eljárásában a perben kirendelt igazságügyi szakértő által 2015. és 2017. évben benyújtott alap - és kiegészített szakvéleményben foglaltakat kétszeresen értékelte és számolta el arra vonatkozó kereseti kérelem nélkül.

[8] Kérte továbbá 3.358.509 forint kártérítés (a továbbiakban: 2. számú kereset) megfizetésére is kötelezni az alperest ugyancsak a Ptk. 6:549. § (1) bekezdése [régi Ptk. 349. § (3) bekezdése] szerint arra hivatkozással, hogy a járásbíróság és az alperes is úgy kötelezte az alapeljárásokban a megítélt tőkekövetelés után 2011. augusztus 11. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamat megfizetésére, hogy nem vette figyelembe a Kúria Gk.66. számú állásfoglalásában rögzítetteket, amely szerint a kft. a vállalkozói díj tekintetében a számla kiállítási kötelezettségének nem tett eleget, ezért a kft., mint vállalkozó késedelme kizárta a felperes késedelmét. A felperes az alperes perköltségben való marasztalását is kérte.

[9] A kereset összegszerűsége tekintetében hangsúlyozta, és számos kúriai törvényszéki és ítélőtáblai határozatra hivatkozott (31. sorszámú beadvány), hogy az alperes marasztaló ítélete alapján vagyoni kára keletkezett a marasztalási összeg kft. részére történő megfizetés hiányában is. Az 1. számú keresetben megjelölt kárösszegből 4.292.223 forint összegű kár jogellenesen megfizetni rendelt vállalkozói díj, mint vagyoni kár, 257.300 forint, a tőkeösszegével arányos az első- és másodfokú határozatokban a kft. részére megítélt, az első- és másodfokú perköltség arányos része, továbbá az első-, a másodfokú, valamint a felülvizsgálati eljárás során a tőkeösszeggel arányos eljárási illetékek 907.556 forint, valamint a végrehajtási eljárás során a kereseti kérelemhez kapcsolódó tőkeösszeggel arányos végrehajtási összeg 786.979 forint.