BH 1980.10.398 Ha az alvállalkozó balesetveszélyes munkaterületen a veszélyt felismerve munkát végeztet, az ennek folyamán megsérült dolgozója részére a fizetés és táppénz közötti különbözetként kifizetett összeget a generálvállalkozóra nem háríthatja át [Ptk. 340. § (1) bek.].

A felperes alvállalkozó és az alperes generálkivitelező között villanyszerelési munkákra vállalkozási szerződés jött létre. 1978. január 15-én történt a munkaterület átadása, majd a felperes megkezdte a szerelési munkálatokat. A szerelés során a felperes észlelte, hogy az alperes által előregyártott vizesblokknál az előre beépített vezetékek rövidek. Ezt 1978. február 13-án közölte az alperessel és sürgős intézkedést kért. 1978. február 16-án a felek közös jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben az alperes tudomásul vette a fenti műszaki kifogást és vállalta, hogy annak megoldása iránt intézkedik.

A felperes T. L. nevű dolgozója 1978. március 12-én az egyik épület fürdőszobájában végzett villanyszerelési munkát. E munkavégzés során - amint ez az iratoknál fekvő jegyzőkönyvből kitűnik - a dolgozó a rövid vezetéket megkísérelte szerelés céljára alkalmassá tenni. Ennek során a bal kezében tartott laposfogóból a vezeték kicsúszott és a szemébe vágódott.

A felperes, amely a dolgozójának a táppénz és a fizetés közötti különbözetként a betegség időtartamára, 1978. március 12-től október 31-ig terjedő időszakra 12 445 Ft-ot kifizetett, ennek az összegnek és kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest azon az alapon, hogy felhívás ellenére sem intézkedett a vezetékek megfelelő hosszúságáról.

Az alperes védekezésében egyrészt tagadta, hogy a vezeték nem volt megfelelő hosszúságú, másrészt arra hivatkozott, hogy a felperes nem hívta meg őt a baleseti vizsgálathoz, nem adta át a szükséges okiratokat. Egyébként is, ha a munkaterület nem volt a szerelésre alkalmas, a felperes felelős azért, hogy dolgozóit mégsem tiltotta el a munkavégzéstől.

Az első fokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a keresetnek megfelelően az alperest 12 445 Ft és kamatai megfizetésére kötelezte.

Az ítélet indokolása kifejtette, hogy az alperes a munkavédelmi előírásoknak megfelelő, balesetmentes munkaterületet volt köteles a felperesnek biztosítani. Ennek ellenére, bár a felperes még a balesetet megelőzően több ízben észrevételezte a vezetékek túlságos rövidségét, az alperes nem tette meg a szükséges intézkedéseket. Ezáltal a vezetékek szerelésre alkalmatlanok voltak. Az pedig, hogy a baleset okainak kivizsgálására az alperest nem hívták meg, nem változtat a kár bekövetkezésén és az alperes felelősségén. Ezért a bíróság a Ptk. 318. és 339. §-ai alapján az alperest kötelezte a követelt kártérítés és kamatai megfizetésére.