A Székesfehérvári Törvényszék K.21668/2011/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 324. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 170. §] Bíró: Halas Zsuzsanna

Székesfehérvári Törvényszék

8.K.21.668/2011/12. szám

A Székesfehérvári Törvényszék dr. Margitics István ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek,- dr. Schäffer Móric jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága Hatósági Főosztálya (alperes címe) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására és az abban közölt módon - 451.600,- (Négyszázötvenegyezer-hatszáz) Ft eljárási illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000,- (Kettőszázezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes érdemi ellenkérelme, a közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesi gazdasági társaság 2006. november 28-án kezdte meg tevékenységét, melynek fő tevékenységi köre egyéb szárazföldi személyszállítás.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Adóigazgatósága (továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 651/2032. számú megbízólevéllel 2006-2008. évekre általános forgalmi adó és társasági adó adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett a felperesnél. Az elsőfokú hatóság a 3764936639 számú határozatával 7.526.000,- Ft társasági adó, 2.258.000,- Ft adóbírság, és 1.505.000,- Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest.

A megállapítás alapja a következő volt:

A felperes az iratanyagait az ellenőrzésnek hiányosan nyújtotta be. A bevallásaihoz kapcsolódó mellékleteket, főkönyvi kivonatokat, kartonokat, nyilvántartásokat többszöri felhívás ellenére is hiányosan csatolta. Megállapításra került, hogy a felperes a cégbírósághoz a beszámolóját nem nyújtotta be. A társasági adó bevallásában szereplő összegek nem egyeznek meg a becsatolt bizonylatok összegeivel. A felperes a 2007. évi 0729-es társasági adóbevallásában adózás előtti eredményként 88.821.000,- Ft-ot szerepeltetett. A főkönyvi kivonatok az "A" eredmény kimutatás és a mérlegadatai szerint azonban megállapításra került, hogy a felperes szokásos vállalkozási eredménye 122.058.000,- Ft, az adózás előtti eredmény 122.083.000,- Ft.

Elsőfokú hatóság felhívta a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számv. tv.) 15. § /3/ bekezdése, 87. § /1/ bekezdése, 166. § /2/ bekezdésében foglaltakat. Megállapította, hogy a felperes a 2007. évi társasági adó bevallásában az adózás előtti eredményt csökkentő tételek között 22.205.000,- Ft, a fejlesztési tartalék adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegét vette figyelembe. A főkönyvi kivonatokból azonban az nyert megállapítást, hogy a felperes 2007. évre fejlesztési tartalékot nem képzett, mert sem az eredmény tartalék, sem a lekötött tartalék főkönyvi kartonra nem könyvelt.

Elsőfokú hatóság felhívta a Társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 7. § /1/ bekezdés f.) pontját, és x.) pontját. A bevallásban szerepeltetett 22.205.000,- Ft-ot csökkentő tételként nem fogadta el, annak összegével a felperes 2007. évi társasági adóalapját megnövelte. A felperes a 2007. évi társasági adóbevallásában az adózás előtti eredményt csökkentő tételek között 3.061.000,- Ft, a helyi adókról szóló törvény szerint megállapított iparűzési adó adóévi ráfordításként elszámolt összegét vette figyelembe.

A fenti adókülönbözet és adóhiány 47.037.000,- Ft adóalap után került megállapításra.

Az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 170. § /1/, és 171. § /1/ bekezdésében foglaltak szerint 30 %-os bírságszintet alkalmazott, a késedelmi pótlékot pedig az Art. 165. §-ában foglaltak alapján állapította meg.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 3764703879 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság a Számv. tv. 15. §, a Tao. tv. 7. § /1/ bekezdés f.) pontját helyesen alkalmazta. Alperes is megállapította, hogy a felperes könyveiben szereplő tételek, illetve a bevallás adatai nem egyeztek. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság két alkalommal hívta fel a felperest hiánypótlásra, először 2010. augusztus 2-án, majd 2010. szeptember 23-án. Alperes azt is megállapította, hogy a felperes a jegyzőkönyv kézhezvételét követően kérte az észrevételezési határidő meghosszabbítását, mely kérelmének az elsőfokú hatóság helyt adott, ennek ellenére a felperes a meghosszabbított határidőn belül sem terjesztette elő részletes észrevételeit.

Az alperes az elsőfokú határozatot annak helyes indokai alapján helybenhagyta, és felhívta az elsőfokú hatóság által alkalmazott jogszabályokat.

Az alperes határozatával szemben a felperes keresetlevelet terjesztett elő.

Kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - helyezze hatályon kívül és kötelezze az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására.

Indokolásul előadta, hogy az eljárásban a tényállás tisztázás során a revíziónak észlelnie kellett volna, hogy a rendelkezésére álló főkönyvi kivonat az adókötelezettség megállapítására alkalmatlan. Idézi az Art. 97. § /3/ bekezdésében foglaltakat, és hivatkozik arra, hogyha az adózó iratai hiányosak, vagy az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, akkor megfelelő határidő tűzésével engedélyezni kell azok pótlását. A tényállás tisztázási kötelezettség pedig az adóhatóság feladata. Álláspontja szerint az adózó javára szolgáló körülménynek minősül az, hogy az adóhatóság nem tisztázta, miért nem szerepel bérköltség és járulékai az általa elfogadott főkönyvi kivonatban. Az adóhatóságnak a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is fel kell tárnia. Sérelmezi, hogy az adóhatóság az általa benyújtott, újra könyvelt főkönyvi kivonatot nem vizsgálta meg. A 2007. év teljes iratanyagát újra könyvelték, és a megismételt könyvelés kartonjai teljes mértékben a valóságnak megfelelően a számviteli szabályok figyelembevételével készültek.

Sérelmezi, hogy az alperes nem vizsgálta, hogy mi okozhatta a jelentős eltérést az adóhatósági megállapítással szemben. A fellebbezéséhez mellékelt főkönyvi kivonat már tartalmazza azokat az adatokat is, amelyek az ellenőrzés során hiteles adatként felhasznált főkönyvi kivonat nem tartalmazott, így különösen a bérköltséget és a járulékot. Az újra könyvelt főkönyvi kivonat az 54 bérköltség soron 21.946.976,- Ft összeget tartalmaz, a bérjárulékok sor pedig 7.741.480,- Ft-ot.. A két összeg mindösszesen 29.545.655,- Ft, mely az adóhatóság által vélelmezett adózás előtti eredményt a 122.082.898,- Ft-ot csökkenti.