A Kúria Pfv.20967/2015/7. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §, 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet (THM rendelet) 8. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.20.967/2015/7.szám

A Kúria a Dr. Kiss- Gáll Éva Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Kiss Gál Éva ügyvéd által képviselt I.r., II.r. és III.r. felpereseknek a Dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Mészáros Győző ügyvéd által képviselt alperessel szemben szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt a Bíróság előtt 29.P.92.591/2013. szám alatt megindított és a Törvényszék 43.Pf.631.937/2014/5. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélettel szemben az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-III.r. felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 300.000 (háromszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I.r. felperes adós, a II.- III.r. felperes zálogkötelezettek és a alperes hitelező és zálogjogosult között 2005. február 22-én kölcsön és annak biztosítására szolgáló jelzálogszerződés jött létre. A szerződés szerint az alperes 12.400.000 forint - CHF alapú - lakásvásárlási hitelt nyújtott, 240 hónap futamidőre az alperesnek. A szerződés lehetőséget biztosított az alperes részére árfolyamrés felszámítására, továbbá a kamat- és hiteldíj tekintetében az egyoldalú szerződésmódosításra. A szerződés szerinti teljes hiteldíj mutató (THM) nem tartalmazta a felperes által a szerződéskötést megelőzően igénybe vett és kifizetett értékbecslés 30.000 forint összegű díját.

A felperesek keresetükben kérték a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 213. §-a (1) bekezdésének a), b), c), d), e) pontja, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 200. §-ának (2) bekezdése alapján a szerződés semmisségének a megállapítását.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a kölcsönszerződés semmisségét, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a felek a szerződésükben a szerződés tárgyát, annak forint összegét rögzítették, így a régi Hpt. 213. § (1) bekezdésének a) pontjára alapított kereset alaptalan. Nem találta megalapozottnak az elsőfokú bíróság a keresetet a régi Hpt. 213. § (1) bekezdésének c) pontjára alapítottan sem, továbbá, miután álláspontja szerint meghatározható volt a törlesztőrészletek száma, összege és a törlesztések időpontja, az e) pontra alapított kereset sem volt megalapozott.

Alaposnak találta viszont az elsőfokú bíróság a keresetet a régi Hpt. 213. § (1) bekezdésének b) pontja tekintetében, mert az alperes a THM számítása során nem vette figyelembe az értékbecslés díját, holott azt a betéti kamat az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III.5.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) 8. §-ának (1) bekezdése kifejezetten rögzíteni rendelte. Megállapította az elsőfokú bíróság a szerződés semmisségét az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeire tekintettel a régi Hpt. 213. § (1) bekezdésének d) pontja alapján is, míg a jelzálogszerződést nem találta érvénytelennek.

Az alperes fellebbezése és a felpereseknek az ítélet indokolásával szemben előterjesztett csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.