32010R1169[1]

A Bizottság 1169/2010/EU rendelete ( 2010. december 10. ) a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről EGT-vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG 1169/2010/EU RENDELETE

(2010. december 10.)

a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (vasútbiztonsági irányelv) (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Vasúti Ügynökségnek a Bizottsághoz intézett, a megfelelőségértékelés közös biztonsági módszeréről szóló, 2009. szeptember 18-i ERA/REC/SAF/09-2009 ajánlására,

mivel:

(1) A létrehozandó közös biztonsági módszer (KBM) célja az, hogy a 2004/49/EK irányelv 17. cikkének (4) bekezdésével összhangban az Unió egészére kiterjedő keretrendszert teremtsen a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok számára határozathozatali kritériumaik harmonizálásához. Lehetővé kell tenni a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok számára a követelményeknek való megfelelés egységes értékelését.

(2) A KBM-nek valamennyi harmonizált követelményt és értékelési módszert magában kell foglalnia, hogy ezek alapján a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok a pályahálózat-működtetők részére megadhassák a biztonságirányítási rendszer egészének megfelelőségét igazoló engedélyt, illetve bármilyen más, hálózatspecifikus engedélyt. Valószínű továbbá, hogy a pályahálózat-működtetők az engedély hálózatspecifikus része iránti kérelmeiket a biztonságirányítási rendszereiken alapuló általános engedély iránti kérelmekkel egy időben nyújtják be.

(3) A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok a biztonságirányítási rendszer irányításirendszer-szintű értékelésével mérik fel azt, hogy a pályahálózat-működtetők - általánosságban vagy a tanúsítani kért adott hálózaton való működés tekintetében - képesek-e megfelelni valamennyi követelménynek.

(4) A 2004/49/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének f) pontjában és 17. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint minden nemzeti vasútbiztonsági hatóságnak szabályozást kell bevezetnie annak vizsgálatára, hogy a biztonsági engedély iránti kérelemben bemutatott eredményeket az engedély megadása utáni működés során teljesítik-e, valamint hogy az összes szükséges követelmény folyamatosan teljesül-e. Ezért ehhez kulcsfontosságú alapelvekre épülő, az engedély megadása utáni időszakra vonatkozó felügyeleti rendszert kell kialakítani annak érdekében, hogy az egyes tagállamok nemzeti vasútbiztonsági hatóságai összehangolt megközelítést alkalmazzanak.

(5) Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2004/49/EK irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet közös biztonsági módszert (KBM) hoz létre a 2004/49/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett biztonsági engedélyek megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékeléséhez.

A KBM magában foglalja:

a) a pályahálózat-működtetők által benyújtott, a 2004/49/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett biztonsági engedély iránti kérelmek elbírálására vonatkozó eljárást és szempontokat, az e rendelet I. és II. mellékletében meghatározottak szerint;

b) a 2004/49/EK irányelv követelményeinek a biztonsági engedély nemzeti vasútbiztonsági hatóság általi megadását követően való megfelelés felügyeletének elveit, az e rendelet III. mellékletében meghatározottak szerint.

2. cikk

Fogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában:

"felügyelet": a vasútbiztonsági teljesítménynek a biztonsági engedély megadását követően való figyelemmel kísérése céljából a nemzeti vasútbiztonsági hatóság által bevezetett intézkedések.

3. cikk

A kérelmek elbírálására szolgáló eljárások

(1) A biztonsági engedélyek iránt az e rendelet hatálybalépése után benyújtott kérelmek elbírálásakor a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok az e rendelet I. mellékletében megállapított eljárást alkalmazzák a kérelmeknek a 2004/49/EK irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelésének elbírálására. A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok az e rendelet II. mellékletében meghatározott elbírálási szempontokat is alkalmazzák.

(2) Az elbírálás során a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok elfogadhatnak a kérelmezőktől arra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, hogy a kockázatokat a felek közötti szerződéseken keresztül fogják kezelni. A szerződéseknek rendelkezniük kell a járművek biztonságos üzemeltetéséhez szükséges információk cseréjéről is, különösen a karbantartás-irányításhoz kapcsolódó területeken.

(3) A pályahálózat-működtetők alvállalkozói vagy beszállítói által szállított termékek vagy szolgáltatások vasútbiztonsági követelményeknek való megfelelését vélelmezni kell, ha az adott alvállalkozók, szállítók vagy termékek az uniós jogszabályok alapján létrehozott, vonatkozó tanúsítási rendszereknek megfelelően az ilyen jellegű termékek és szolgáltatások nyújtása tekintetében tanúsítással rendelkeznek.

4. cikk

Felügyelet

A biztonsági engedély megadását követően a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok felügyelik, hogy a pályahálózat-működtetők folyamatosan alkalmazzák-e biztonságirányítási rendszerüket, valamint alkalmazzák a III. mellékletben meghatározott felügyeleti elveket.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 164., 2004.4.30., 44. o.

I. MELLÉKLET

Eljárás a 2004/49/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti biztonsági engedélyek megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére

1. A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok által a kérelmek befogadására és értékelésére, illetve a biztonsági engedélyek megadására bevezetett eljárásoknak a következő keretelveken kell alapulniuk:

a) Az elbírálási folyamat kialakítása és felülvizsgálata

A nemzeti vasútbiztonsági hatóságoknak megfelelő képzettséggel rendelkező személyek által lefolytatandó, strukturált és ellenőrizhető folyamatokat kell kialakítaniuk. A kérelmeket a II. mellékletben a biztonságirányítási rendszerek tekintetében meghatározott értékelési szempontok szerint kell elbírálni. Minden határozatot írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni. A nemzeti vasútbiztonsági hatóság átfogó elbírálási folyamatán időszakosan belső felülvizsgálatot kell végezni, és azt - folyamatos eredményességének és hatékonyságának biztosítása érdekében - folyamatosan fejleszteni kell.

b) Az elbírálási folyamat minősége

A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok a biztonsági engedélyek iránti kérelmek feldolgozásának főbb szakaszaiban figyelemmel kísérik saját teljesítményük színvonalát.

c) Az elbírálás hatóköre

Az elbírálásnak vezetői szinten kell zajlania, és folyamatorientáltnak kell lennie. Amennyiben az ellenőrzés hiányosságokat tár fel, a nemzeti vasútbiztonsági hatóság mérlegelési jogkört gyakorolhat, és a meg nem felelés súlyosságától függően rámutat a javítást igénylő kérdésekre. Végső esetben a nemzeti vasútbiztonsági hatóság él a kérelem elutasítására vonatkozó jogkörével.

Az elbírálásnak:

- igazodnia kell a kérelmező tevékenységének kockázataihoz, jellegéhez és nagyságrendjéhez;

- a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerében leírtaknak megfelelően a pályahálózat-működtető biztonságosan történő üzemelésre való átfogó képességének megítélésén kell alapulnia.

d) Az elbírálás időzítése

A nemzeti vasútbiztonsági hatóságoknak az elbírálást a 2004/49/EK irányelv 12. cikkében előírt határidőn belül kell elvégezniük, és egyidejűleg a kérelmező által beterjesztett bizonyítékokat is megfelelően meg kell vizsgálniuk. A nemzeti vasútbiztonsági hatóság még az elbírálási szakaszban a gyakorlatban megvalósítható legkorábbi időpontban értesíti a pályahálózat-működtetőket a jelentős problémát jelentő kérdésekről.

e) Döntéshozatal az elbírálás során

A biztonsági engedély iránti kérelemnek helyt adó vagy azt elutasító határozatnak a kérelmező által benyújtott bizonyítékokon és azon kell alapulnia, hogy igazolták-e a vonatkozó követelményeknek való megfelelést vagy sem.

2. A nemzeti vasútbiztonsági hatóság azt értékeli, hogy a biztonságirányítási rendszer kézikönyvének csatolt összefoglalója lehetővé teszi-e a biztonságirányítási rendszer minőségének és megfelelőségének kezdeti megítélését, és dönt arról, hogy mely területeken van szükség további információkra. A nemzeti vasútbiztonsági hatóság e további információkérés keretében annyi részletes információt kérhet be a kérelem elbírálásához, amennyit az ésszerűség határain belül szükségesnek tart.

3. A biztonsági engedély megadásakor a kérelmező biztonságirányítási rendszerének az értékelési szempontoknak való megfelelését minden értékelési szempont vonatkozásában dokumentálni kell.

4. A kérdéses vagy esetlegesen meg nem felelő elemek megjelölésekor a nemzeti vasútbiztonsági hatóságnak pontosan kell fogalmaznia, és segítséget kell nyújtania a kérelmezőnek abban, hogy megértse, milyen részletességű választ várnak tőle. Ehhez a hatóságnak a következőket kell tennie:

a) pontosan meg kell jelölnie a vonatkozó szempontot, és gondoskodnia kell arról, hogy a kérelmező megértse, mely területeken tártak fel meg nem felelést;

b) meg kell jelölnie az érintett rendelkezések, szabályok és szabványok megfelelő részét;

c) meg kell indokolnia, hogy az adott értékelési szempont miért nem teljesül;

d) a szempont részletességének fokától függően további kötelezettségvállalásban, tájékoztatásban és további bizonyítékok szolgáltatásában kell megállapodnia, és meg kell jelölnie mind a kérelmezőtől a hiányosság orvoslására elvárt intézkedést, mind pedig a teljesítési határidőt;

e) meg kell jelölnie azokat a területeket, amelyeket illetően a tanúsítvány megadását követő felügyelet során további ellenőrzésre kerülhet sor.

II. MELLÉKLET

Szempontok a 2004/49/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti biztonsági engedélyek megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére

A. A VASÚTTÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ÖSSZES KOCKÁZAT KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK (1)

A.1 Eljárások kerültek bevezetésre a vasút működésével kapcsolatos kockázatok, köztük a munkavégzési tevékenységből, a munka megtervezéséből vagy a munkateherből, illetve más szervezetek/személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok azonosítására.

A.2 Vannak eljárások a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztésére és bevezetésére.

A.3 Vannak eljárások a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések eredményességének figyelemmel kísérésére és szükség esetén változtatások végrehajtására.

A.4 Vannak eljárások az adott esetben más szervezetekkel (úgymint a vasúttársaságokkal, a gyártóval, a karbantartási vállalkozóval, a karbantartással megbízott szervezettel, a vasúti jármű üzembentartójával, a szolgáltatóval és a beszerző egységgel) való, a 2004/49/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő együttműködés szükségességének elismerésére olyan kérdésekben, amelyeket illetően azok közös, a kockázatok csökkentésére irányuló megfelelő intézkedések bevezetését befolyásolni képes kapcsolódási pontokkal rendelkeznek.

A.5 Vannak eljárások az érintett szervezetekkel való dokumentációs és kommunikációs folyamatokra, ideértve az egyes részt vevő szervezetek szerepkörének és felelősségének megállapítását és az információcserére vonatkozó előírásokat.

A.6 Vannak eljárások a szabályozás eredményességének figyelemmel kísérésére és szükség esetén változtatások végrehajtására.

B. A KARBANTARTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁHOZ ÉS AZ ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOK KEZELÉSE (2)

B.1 Vannak eljárások a karbantartási követelményeknek/előírásoknak/folyamatoknak a biztonsági adatokból történő levezetésére.

B.2 Vannak eljárások a karbantartás ütemezésének az ellátott szolgálat típusához és mértékéhez történő hozzáigazítására.

B.3 Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a karbantartásért való felelősség egyértelműen meghatározásra kerüljön a karbantartási munkakörök betöltéséhez szükséges kompetenciák és a felelősség megfelelő szintű megállapítása érdekében.

B.4 Vannak eljárások a napi üzemelésből eredő üzemzavarokra és meghibásodásokra vonatkozó információk összegyűjtésére és azoknak a karbantartásért felelős személyek számára történő jelentésére.

B.5 Vannak eljárások a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a gyártási hiányosságokból eredő kockázatoknak a teljes életciklus során történő azonosítására, és azoknak az érdekelt felek számára történő jelentésére.

B.6 Vannak eljárások a karbantartás teljesítményének és eredményének igazolására és ellenőrzésére annak biztosítása céljából, hogy azok megfeleljenek a vállalati előírásoknak.

C. A VÁLLALKOZÓK IGÉNYBEVÉTELÉHEZ ÉS A BESZÁLLÍTÓK ELLENŐRZÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOK KEZELÉSE (3)

C.1 Vannak eljárások a vállalkozók (köztük az alvállalkozók) és a beszállítók alkalmasságának ellenőrzésére.

C.2 Vannak eljárások a vállalkozók, illetve a beszállítók által szállított összes szolgáltatás és termék biztonsági teljesítményének és eredményeinek igazolására és ellenőrzésére annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek a szerződésben meghatározott követelményeknek.

C.3 A vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok egyértelműen meghatározásra kerültek, ismertek, és azokat a szerződő felek, illetve az összes többi érdekelt fél egymás között megosztja.

C.4 Vannak eljárások a biztonsághoz kapcsolódó dokumentumok és szerződések visszakereshetőségének biztosítására.

C.5 Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a vállalkozók vagy a beszállítók a biztonsági feladatokat - ideértve a biztonságra vonatkozó információk cseréjét is - a szerződésben meghatározott vonatkozó követelményeknek megfelelően végzik.

D. A VASÚT RENDSZERÉN KÍVÜLI MÁS FELEK TEVÉKENYSÉGÉBŐL SZÁRMAZÓ KOCKÁZATOK (4)

D.1 Vannak eljárások a vasút rendszerén kívüli felek miatt fellépő kockázatok megfelelő és ésszerű azonosítására, amennyiben az helyénvaló és indokolt.

D.2 Vannak eljárások a kérelmező felelősségi körébe tartozó, a D.1. pont szerint azonosított kockázatok mérséklését szolgáló kockázatkezelő intézkedések meghozatalára.

D.3 Vannak eljárások a D.2. pontban meghatározott intézkedések eredményességének figyelemmel kísérésére és szükség szerint módosítások végrehajtására.

E. A BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER DOKUMENTÁLÁSA

E.1 Van a tevékenységnek egy olyan leírása, amely egyértelműen feltünteti a művelet típusát, mértékét és kockázatát.

E.2 Van leírás a biztonságirányítási rendszer felépítéséről, ezen belül a szerepkörök és felelősségek kiosztásáról.

E.3 Van a 2004/49/EK irányelv 9. cikkében és a III. mellékletben előírt leírás a biztonságirányítási rendszerről, amely megfelel az üzemeltetett szolgáltatások típusának és mértékének.

E.4 A tevékenység/szolgáltatás típusa szempontjából jelentőséggel bíró, biztonsági szempontból kritikus eljárásokról és feladatokról lista és rövid leírás készült.

F. A FELELŐSSÉGI KÖRÖK MEGÁLLAPÍTÁSA (5)

F.1 Van egy bizonyított ismereteken alapuló és a vezetői szint alapvető felelőssége mellett készült leírás arról, hogy a szervezeten belül miként biztosítják a biztonságirányítási rendszerbe tartozó tevékenységek összehangolását.

F.2 Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a szervezeten belül felelősséggel felruházott személyzet rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges felhatalmazással, hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal.

F.3 A biztonsággal kapcsolatos felelősségi körök, valamint az azokhoz kapcsolódó sajátos funkciókkal és kapcsolódási pontjaikkal kapcsolatban megállapított felelősségi körök egyértelműen meghatározásra kerültek.

F.4 Van eljárás annak biztosítására, hogy a biztonsági feladatok egyértelműen meg legyenek határozva és azok megfelelő képesítésű személyekre legyenek bízva.

G. A VEZETŐI ELLENŐRZÉS BIZTOSÍTÁSA KÜLÖNBÖZŐ SZINTEKEN (6)

G.1 Van leírás arról, hogy a szervezeten belül az egyes biztonsággal kapcsolatos folyamatok tekintetében hogyan történik a felelősség megállapítása.

G.2 Van eljárás a feladatok teljesítésének a - feladatok nem megfelelő elvégzése esetén beavatkozási kötelezettséggel bíró - felettes vezetői lánc által biztosított, rendszeres figyelemmel kísérésére.

G.3 Vannak eljárások a többi irányítási tevékenység biztonságirányítási rendszerre gyakorolt hatásának azonosítására és kezelésére.

G.4 Vannak olyan eljárások, amelyek segítségével a biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek teljesítményük alapján számon kérhetők.

G.5 Vannak eljárások a biztonságirányítási rendszerbe tartozó feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrások elosztására.

H. A SZEMÉLYZETNEK ÉS KÉPVISELŐINEK MINDEN SZINTEN TÖRTÉNŐ BEVONÁSA (7)

H.1 Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a személyzet és annak képviselői részt vehessenek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak meghatározásában, az ezekre vonatkozó javaslattételben, azok felülvizsgálatában és fejlesztésében, illetve annak biztosítására, hogy velük e kérdéskörökben egyeztetésre kerüljön sor.

H.2 A személyzet részvételét és az egyeztetési szabályokat dokumentálják.

I. A FOLYAMATOS FEJLESZTÉS BIZTOSÍTÁSA (8)

Vannak eljárások a biztonságirányítási rendszer folyamatos fejlesztésének ésszerűen megvalósítható keretek között történő biztosítására. Ezek a következőket foglalják magukban:

a) a biztonságirányítási rendszer időszakos, a szükségleteknek megfelelő gyakoriságú felülvizsgálatára szolgáló eljárások;

b) a vonatkozó vasútbiztonsági adatok figyelemmel kísérésére és elemzésére vonatkozó szabályozás leírására szolgáló eljárások;

c) az azonosított hiányosságok kiküszöbölési módjának leírására szolgáló eljárások;

d) a fejlesztésen és a levont tanulságokon alapuló új biztonságirányítási szabályok végrehajtásának leírására szolgáló eljárások;

e) a belső ellenőrzés során tett megállapításoknak a biztonságirányítási rendszer fejlesztésében való felhasználása módjának leírására szolgáló eljárások.

J. A SZERVEZET VEZÉRIGAZGATÓJA ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT, ÉS A SZEMÉLYZET MINDEN TAGJÁVAL ISMERTETETT BIZTONSÁGI POLITIKA (9)

Van egy, a szervezet biztonságpolitikáját leíró dokumentum és:

a) azt a teljes személyzettel ismertették és az számukra elérhető, például a szervezet intranetjén keresztül;

b) az megfelel a szolgáltatás típusának és nagyságrendjének;

c) azt a szervezet vezérigazgatója jóváhagyta.

K. A SZERVEZET MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI CÉLKITŰZÉSEI A BIZTONSÁG FENNTARTÁSÁVAL ÉS JAVÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN, VALAMINT A CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ TERVEK ÉS ELJÁRÁSOK (10)

K.1 Vannak eljárások a vonatkozó biztonsági célkitűzések jogszabályi keretrendszernek megfelelő meghatározására és van egy, az említett célokat rögzítő dokumentum.

K.2 Vannak eljárások a végzett vasúti műveletek típusának és nagyságrendjének, illetve a felmerülő kockázatoknak megfelelő, vonatkozó biztonsági célok meghatározására.

K.3 Vannak olyan eljárások, amelyek az átfogó biztonsági teljesítménynek a szervezet vállalati és tagállami szinten megállapított biztonsági céljaihoz viszonyított, rendszeres időközönként végrehajtott értékelésére szolgálnak.

K.4 Vannak eljárások az üzemeltetési szabályoknak a következő módokon való rendszeres figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére:

a) lényeges biztonsági adatok összegyűjtése a biztonsági teljesítmény tendenciáinak levezetésére és a célok teljesítésének értékelésére;

b) a vonatkozó adatok értelmezése és a szükséges változtatások végrehajtása.

K.5 A vasúttársaság eljárásokat vezetett be a céljai elérését szolgáló tervek és eljárások kialakítására.

L. ELJÁRÁSOK A MEGLÉVŐ, AZ ÚJ ÉS A MÓDOSÍTOTT MŰSZAKI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZABVÁNYOK, VALAMINT EGYÉB FELTÉTELEK TELJESÍTÉSÉRE (11)

L.1. A biztonsággal kapcsolatos, a műveletek típusa és mértéke szempontjából jelentőséggel bíró követelmények tekintetében rendelkezésre állnak eljárások az alábbiakra:

a) e követelmények azonosítása, és a vonatkozó eljárások frissítése a követelmények változásainak tükrözése céljából (változásellenőrzési folyamat);

b) a követelmények végrehajtása;

c) a követelmények betartásának figyelemmel kísérése;

d) a be nem tartás megállapítása esetén intézkedés megtétele.

L.2 Vannak eljárások annak biztosítására, hogy az adott célra a megfelelő személyzetet, eljárásokat, egyedi dokumentumokat, berendezéseket és járműveket használják.

L.3 A biztonságirányítási rendszeren belül eljárásokat vezettek be annak biztosítására, hogy a karbantartásra a vonatkozó követelményeknek megfelelően kerüljön sor.

M. A KOCKÁZATELEMZÉS ELVÉGZÉSÉRE ÉS A KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK ÉS MÓDSZEREK, AMENNYIBEN AZ ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK MEGVÁLTOZÁSA VAGY ÚJ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA ÚJABB KOCKÁZATOKAT JELENT AZ INFRASTRUKTÚRÁRA VAGY AZ ÜZEMELTETÉSRE VONATKOZÓAN (12)

M.1 Vannak irányítási eljárások a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásainak esetére.

M.2 Vannak kockázatértékelési eljárások a változások kezelésére és a közös biztonsági módszernek szükség szerint a kockázatelemzésre és -értékelésre történő, a 352/2009/EK bizottsági rendeletben (13) előírtaknak megfelelő alkalmazására.

M.3 Vannak eljárások a kockázatértékelés eredményeinek a szervezeten belüli többi eljárásban való felhasználására, és azoknak az érintett személyzettel való ismertetésére.

N. KÉPZÉSI PROGRAMOK ÉS RENDSZEREK KIDOLGOZÁSA A SZEMÉLYZET SZÁMÁRA A SZEMÉLYZET SZAKKÉPZETTSÉGE FENNTARTÁSÁNAK ÉS ANNAK BIZTOSÍTÁSÁRA, HOGY A FELADATOKAT ENNEK MEGFELELŐEN VÉGEZZÉK EL (14)

N.1 Van egy, legalább a következőkre kiterjedő alkalmassági nyilvántartási rendszer:

a) a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek és készségek meghatározása;

b) kiválasztási elvek (a szükséges alapvégzettség szintje, mentális alkalmasság és fizikai erőnlét);

c) alapképzés és a megszerzett képesítés és készségek tanúsítása;

d) folyamatos képzés és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítése;

e) adott esetben időszakos kompetencia-ellenőrzés;

f) adott esetben/szükség szerint külön intézkedések balesetek/váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetére;

g) külön biztonságirányítási képzés a biztonságirányítási rendszer működésének biztosításában közvetlenül részt vevő személyzet részére.

N.2 Az alkalmassági nyilvántartási rendszeren belül vannak a következőket biztosító eljárások:

a) a biztonsági feladatokat ellátó munkakörök azonosítása;

b) azon munkakörök azonosítása, amelyek a biztonságirányítási rendszeren belül operatív döntéshozatali felelősséggel járnak;

c) a személyzetnek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges megfelelő ismeretekkel, készségekkel és (orvosi és pszichológiai) alkalmassággal és rendszeresen újra tréningen kell résztvennie;

d) az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztása;

e) a feladatok elvégzésének figyelemmel kísérése és szükség esetén korrekciós intézkedések végrehajtása.

O. A SZERVEZETEN BELÜLI, ÉS ADOTT ESETBEN AZ UGYANAZON INFRASTRUKTÚRÁT HASZNÁLÓ SZERVEZETEK KÖZÖTTI MEGFELELŐ INFORMÁCIÓÁRAMLÁST BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK (15)

O.1 Vannak eljárások a következők biztosítására:

a) a személyzet ismerje és értse a biztonságirányítási rendszert, és az információk legyenek könnyen hozzáférhetőek; és

b) az érintett biztonsági személyzet kapja meg a biztonságirányítási rendszer megfelelő dokumentációját.

O.2 Vannak eljárások a következők biztosítására:

a) a legfontosabb üzemeltetési információk lényegesek és érvényesek;

b) a személyzet már azelőtt tudatában van ezen információk létezésének, hogy azokat alkalmaznák;

c) az információk elérhetőek a személyzet számára, és azokból szükség szerint hivatalosan is másolatot kapnak.

O.3 Szabályozás van érvényben a pályahálózat-működtető és a többi vasúti szervezet közötti információmegosztásra vonatkozóan.

P. A BIZTONSÁGI INFORMÁCIÓK DOKUMENTÁLÁSAKOR ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSOK ÉS FORMÁTUMOK, TOVÁBBÁ A DÖNTŐ FONTOSSÁGÚ BIZTONSÁGI INFORMÁCIÓK KONFIGURÁCIÓJÁNAK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA (16)

P.1 Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a biztonsággal kapcsolatos minden lényeges információ pontos, teljes körű, következetes, könnyen érthető, megfelelően frissített és megfelelően dokumentált legyen.

P.2 Vannak eljárások a következőkre:

a) valamennyi vonatkozó biztonsági dokumentáció formázása, generálása, terjesztése és változásainak kezelése;

b) valamennyi vonatkozó dokumentáció/információ nyomtatásban vagy más nyilvántartási rendszereken keresztül történő fogadása, összegyűjtése és tárolása.

P.3 Van eljárás a döntő fontosságú biztonsági információk konfigurációjának kezelésére.

Q. ELJÁRÁSOK, AMELYEK BIZTOSÍTJÁK, HOGY A BALESETEK, VÁRATLAN ESEMÉNYEK, BALESETVESZÉLYES HELYZETEK ÉS MÁS VESZÉLYES ESETEK BEJELENTÉSRE, KIVIZSGÁLÁSRA ÉS ELEMZÉSRE KERÜLJENEK, ÉS HOGY SOR KERÜLJÖN A SZÜKSÉGES MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEKRE (17)

Q.1 Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a baleseteket, váratlan eseményeket, balesetveszélyes helyzeteket és más veszélyes eseteket:

a) bejelentsék, naplózzák, kivizsgálják és elemezzék;

b) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint a nemzeti testületeknek jelentsék.

Q.2 Vannak eljárások a következők biztosítására:

a) a nemzeti vasútbiztonsági hatóság és a nemzeti vizsgáló testület által, valamint az ágazati/belső vizsgálatok során megfogalmazott ajánlásokat szükség szerint, illetve az utasításnak megfelelően értékelik és végrehajtják;

b) a más vasúttársaságoktól, pályahálózat-működtetőktől, karbantartással megbízott szervezetektől és a vasúti járművek üzembentartóitól érkező fontos jelentéseket/tájékoztatást megfontolják, és figyelembe veszik.

Q.3 Vannak eljárások a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek kivizsgálására és okaira vonatkozó fontos információk oktatási célú felhasználására és szükség szerint megelőző intézkedések meghozatalára.

R. AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOKKAL EGYEZTETETT, VÉSZHELYZET ESETÉN ÉRVÉNYES BEVETÉSI, RIASZTÁSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI TERVEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK (18)

R.1 Van egy, a vészhelyzetek összes típusát (ideértve a korlátozott üzemmódot) meghatározó dokumentum, és eljárásokat vezettek be az új típusú vészhelyzetek azonosítására.

R.2 Vannak eljárások annak biztosítására, hogy minden egyes meghatározott típusú vészhelyzet esetén:

a) azonnal lehessen értesíteni a vészhelyzeti szolgálatokat;

b) a vészhelyzeti szolgálatok a vészhelyzetre való válaszlépések előkészítése érdekében előre, illetve a vészhelyzet idején is megkapjanak minden lényeges információt.

R.3 Valamennyi fél szerepkörét és felelősségét azonosítják, és írásban rögzítik.

R.4 Vannak bevetési, riasztási és tájékoztatási tervek, és azok tartalmazzák a következőket:

a) a vészhelyzetek kezeléséért felelős személyzet riasztására szolgáló eljárások;

b) ezek minden féllel való közlésének szabályai, ideértve az utasoknak szóló vészhelyzeti utasításokat;

c) az illetékes személyzet azonnali értesítésére vonatkozó, a szükséges döntések haladéktalan meghozatalát lehetővé tevő szabályok.

R.5 Van egy olyan dokumentum, amely bemutatja, miként történik az erőforrások és pénzeszközök elosztása, és hogyan határozzák meg a képzési követelményeket.

R.6 Vannak eljárások a rendes üzemi körülmények lehető leggyorsabb helyreállítására.

R.7 Vannak eljárások a vészhelyzeti tervek más felekkel együttműködésben történő tesztelésére, a személyzet képzése, az eljárások tesztelése, a hiányosságok azonosítása és annak ellenőrzése céljából, hogy az esetleges vészhelyzetek kezelése miként zajlik.

R.8 Vannak eljárások a szervezet saját vészhelyzeti tervének és a szervezet infrastruktúráján, vagy azzal kapcsolódási ponttal rendelkező infrastruktúrán üzemelő vasúttársaságok vészhelyzeti terveinek összehangolására.

R.9 Vannak eljárások a műveletek és a vasúti forgalom szükség szerinti azonnali leállítására, és az érdekelteknek a végrehajtott intézkedésekről való tájékoztatására.

S. A BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER RENDSZERES BELSŐ ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK (19)

S.1 Van egy független, pártatlan és átláthatóan működő belső ellenőrzési rendszer.

S.2 Van egy ütemterv a tervezett belső ellenőrzések elvégzésére, amely a korábbi ellenőrzésekből és a teljesítmény figyelemmel kíséréséből származó eredmények függvényében felülvizsgálható.

S.3 Vannak eljárások a megfelelően képzett ellenőrök azonosítására és kiválasztására.

S.4 Vannak eljárások a következőkre:

a) az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése,

b) ajánlás további intézkedésekre,

c) az intézkedések eredményességének nyomon követése,

d) az ellenőrzések végrehajtásának és eredményeinek dokumentálása.

S.5 Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a vezetői lánc felső szintjei megismerjék az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállaljanak a biztonságirányítási rendszer változtatásainak végrehajtásáért.

S.6 Van egy azt bemutató dokumentum, hogy a belső eljárások és előírások betartásának biztosítását szolgáló szokásos ellenőrzési szabályokhoz képest miként tervezik meg az ellenőrzéseket.

T. A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA BIZTONSÁGOS TERVEZÉSE (20)

T.1 Vannak eljárások a vasúti infrastruktúra biztonságos tervezésének biztosítására, az infrastruktúra teljes életciklusának vonatkozásában, a tervezéstől a felszerelésig.

T.2 Vannak eljárások az infrastruktúra tekintetében bekövetkező műszaki változásoknak, illetve e változások kezelésének figyelembevételére.

T.3 Vannak olyan eljárások, amelyek bizonyítják, hogy az infrastruktúra tervezésére vonatkozó szabályok, illetve a nemzeti szintű biztonsági módszerek azonosításra kerültek és azokat a kérelmező alkalmazni tudja.

U. AZ INFRASTRUKTÚRA BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSE (21)

U.1 Vannak az infrastruktúra biztonságos irányítására és üzemeltetésére szolgáló eljárások, amelyek figyelembe veszik a hálózatot szolgáltatások nyújtása céljából igénybevevő üzemeltetők számát, típusát és nagyságrendjét, és ezen belül - a művelet összetettségétől függően - a szükséges együttműködést.

U.2 Vannak olyan eljárások, amelyek rögzítik, hogy az infrastruktúra fizikai és operatív határain miként történik a biztonsági szempontok kezelése.

U.3 Vannak olyan eljárások, amelyek rögzítik, hogy rendes üzemmódban, valamint vészhelyzetben hogyan biztosítják a hatékony koordinációt és együttműködést.

U.4 Vannak olyan eljárások, amelyek bizonyítják, hogy az infrastruktúra, illetve a járművek közötti kapcsolódási pontok biztonságos irányítására és üzemeltetésére vonatkozó szabályok azonosításra kerültek és azokat a kérelmező be tudja tartani.

V. KARBANTARTÁS ÉS ANYAGBESZERZÉS (22)

V.1 Vannak olyan eljárások, amelyek biztosítják az infrastruktúra biztonságos karbantartását, és ezen belül előírják az egyértelmű irányításellenőrzést, illetve dokumentumokkal alátámasztott auditok és ellenőrzések elvégzését.

V.2 Vannak olyan eljárások, amelyek biztosítják, hogy az infrastruktúra karbantartása megfeleljen a hálózat sajátos igényeinek.

V.3 Vannak olyan eljárások, amelyek bizonyítják, hogy a karbantartásra és az anyagbeszerzésre vonatkozó szabályok azonosításra kerültek és azokat a kérelmező be tudja tartani.

W. A FORGALOMIRÁNYÍTÓ- ÉS JELZŐRENDSZER KARBANTARTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE (23)

W.1 Vannak olyan eljárások, amelyek biztosítják, hogy a forgalomirányító- és jelzőrendszer karbantartása és működtetése oly módon történik, hogy az biztosítja a vasút biztonságos üzemeltetését.

W.2 Vannak eljárások a meglévő, az új és a módosított műszaki és üzemeltetési szabványok teljesítésére.

W.3 Vannak olyan eljárások, amelyek rögzítik, hogy a forgalomirányító- és jelzőrendszer fizikai és/vagy operatív határain miként történik a biztonsági szempontok kezelése, és ezen belül szükség esetén hogyan zajlik az együttműködés.

W.4 Vannak olyan eljárások, amelyek bizonyítják, hogy a forgalomirányító- és jelzőrendszer biztonságos irányítására és üzemeltetésére vonatkozó szabályok azonosításra kerültek és azokat a kérelmező be tudja tartani.

(1) A 2004/49/EK irányelv 9. cikkének (2) bekezdése.

(2) A 2004/49/EK irányelv 9. cikkének (2) bekezdése.

(3) A 2004/49/EK irányelv 9. cikkének (2) bekezdése.

(4) A 2004/49/EK irányelv 9. cikkének (2) bekezdése.

(5) A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 1. pontja.

(6) A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 1. pontja.

(7) A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 1. pontja.

(8) A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 1. pontja.

(9) A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.a) pontja.

(10) A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.b) pontja.

(11) A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.c) pontja.

(12) A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.d) pontja.

(13) HL L 108., 2009.4.29., 4. o.

(14) A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.e) pontja.

(15) A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.f) pontja.

(16) A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.g) pontja.

(17) A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.h) pontja.

(18) A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.i) pontja.

(19) A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.j) pontja.

(20) A 2004/49/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

(21) A 2004/49/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

(22) A 2004/49/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

(23) A 2004/49/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

III. MELLÉKLET

Elvek az engedély megadását követő felügyelethez

1. A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok a következő elvekre alapozzák a vasúttársaságoknak a 2004/49/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében és 16. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett megfelelőségének felügyeletével kapcsolatos megközelítésüket. Ezek az elvek a felügyeleti tevékenység egésze és a keretrendszeren belüli egyes esetek vonatkozásában is érvényesülnek.

2. A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok a jogalkalmazás és a kockázat közötti arányosság elvét alkalmazzák. A nemzeti vasútbiztonsági hatóság által a megfelelés elérése érdekében vagy a pályahálózat-működtetőnek a jogszabályi kötelezettségek be nem tartása miatti felelősségre vonása körében tett intézkedésnek arányban kell állnia a biztonsági kockázatokkal vagy a meg nem felelés potenciális súlyosságával, ideértve a tényleges vagy potenciális károkat is.

3. A nemzeti vasútbiztonsági hatóságoknak a következetes megközelítés elvét kell követniük annak biztosítására, hogy a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok hasonló körülmények között hasonló szemléletet követve, hasonló eredményeket érjenek el.

4. A nemzeti vasútbiztonsági hatóság általi felügyeletet elsődlegesen azokra a tevékenységekre kell összpontosítani, amelyek a hatóság álláspontja szerint a legsúlyosabb kockázatokhoz vezethetnek, illetve amelyek esetében a veszélyeket a legkevésbé megfelelően hárítják el. Ehhez a nemzeti vasútbiztonsági hatóságnak rendelkeznie kell a pályahálózat-működtető napi teljesítményének értékeléséhez szükséges módszerekkel és hatáskörrel.

5. A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok erőforrásaik eredményes kihasználása érdekében határozzák meg a prioritásokat, de minden nemzeti vasútbiztonsági hatóság jogosult az erre legmegfelelőbb módszer kiválasztására. Az intézkedéseknek azokat a személyeket kell megcélozniuk, akik a kockázatért felelősek, illetve akik annak kezelésére a legmegfelelőbb helyzetben vannak.

6. A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok az átláthatóság elvét alkalmazzák annak érdekében, hogy a pályahálózat-működtetők tisztában legyenek azzal, hogy mit várnak el tőlük (ideértve a teendőket és a tiltott tevékenységeket is), és hogy ők mit várhatnak a nemzeti vasútbiztonsági hatóságtól.

7. A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok a 2004/49/EK irányelv 17. cikkének (3) bekezdésével összhangban elszámoltathatóak döntéseikért. A hatóságoknak ezért rendelkezniük kell olyan szabályzattal és elvekkel, amelyek alapján ők maguk értékelhetők. Ezen túlmenően a nemzeti vasútbiztonsági hatóságoknak eljárással kell rendelkezniük a panaszok kezelésére.

8. A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok az információmegosztás és a biztonságot sértő cselekményekre adott válaszuk összehangolása érdekében kialakítják az egymással való együttműködésre vonatkozó eljárásokat. Ezen túlmenően a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok együttműködési rendszert hoznak létre más illetékes hatóságokkal is annak érdekében, hogy egységes felfogást alakítsanak ki az információmegosztás és a vasútbiztonságot érintő kérdések tekintetében.