A Kúria Mfv.10479/2013/4. számú precedensképes határozata. [1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 70. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 249. §, 289. §] Bírók: Stark Marianna, Suba Ildikó, Tánczos Rita

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.II.10.479/2013/4.szám

A Kúria ... jogtanácsos által képviselt kérelmezőnek - a Hovánszki Arnold Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Hovánszki Arnold ügyvéd) által képviselt ... Munkavédelmi Választási Bizottsága kérelmezett ellen, akinek az érdekében a Hovánszki Arnold Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Hovánszki Arnold ügyvéd) által képviselt ... beavatkozott, munkavédelmi képviselőválasztás eredményének megsemmisítése iránt a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 1.Mpk.50.063/2012. szám alatt megindított és másodfokon a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mpkf.20.313/2013/2. számú végzésével jogerősen befejezett nem peres eljárásban az említett másodfokú határozat ellen a kérelmező által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

v é g z é s t:

A Kúria a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mpkf.20.313/2013/2. számú végzését hatályában fenntartja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek és a beavatkozónak külön-külön 10.000,- Ft (Tízezer forint) és 2.700,- Ft (Kétezer-hétszáz forint) áfa felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a beavatkozó munkáltatónál eredetileg 2012. november 27-re és 28-ára meghirdetett munkavédelmi képviselőválasztást 2012. november 19-e és 21-e között tartották meg. A választásra az üzemi tanács választással egyidőben került sor, a választók egy listán, egy aláírással igazolták a részvételüket mindkét választás vonatkozásában és a 2000 főt meghaladó munkavállalói létszám mellett 4 munkavédelmi képviselő megválasztására került sor.

A kérelmező a 2012. november 26-án érkezett kérelmének a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében sérelmezte, hogy a választás eredetileg egy héttel későbbi időpontra volt meghirdetve, annak előrehozása lerövidítette a kampánytevékenység kifejtésének a lehetőségét. Kifogásolta továbbá, hogy a választás során nem megfelelően alkalmazták a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 70/A. § (3) bekezdését, így 13 helyett 4 munkavédelmi képviselő megválasztására került sor. Ezen túlmenően a választás érvényességének a megállapítását lehetetlenné tette az, hogy a munkavédelmi képviselőválasztást az üzemi tanács választással egyidőben tartották, a kétféle szavazólap átvételét a választásra jogosultak egy aláírással igazolták, így a választáson való részvétel önkéntességének az elve sérült. Erre tekintettel kérte a munkavédelmi képviselőválasztás eredményének a megsemmisítését.

A kérelmezett és a beavatkozó a választások előrehozatala és a képviselők létszáma tárgyában előterjesztett kérelemre vonatkozóan az eljárás megszüntetését indítványozta a kérelmek elkésettsége miatt, egyebekben pedig érdemben kérte a kérelem elutasítását.

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.Mpk.50.063/2012/7. számú végzésével a munkavédelmi képviselőválasztás eredményét megsemmisítette és a kérelmezettet eljárási illeték fizetésére kötelezte.

A végzés indokolása szerint a munkavédelmi képviselők számára vonatkozó jogszabályi előírás megsértése csak akkor valósulhat meg, amikor a megválasztásuk már megtörtént, így a 2012. november 21-én befejezett választásra tekintettel az e tárgyban 2012. november 26-án érkezett kérelem nem késett el.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (új Mt.) 249. § (2) bekezdése a választási eredményre kiható eljárási szabálysértést tekinti olyannak, amely a választás eredményének a megsemmisítését lehetővé teszi, így a választás eredményének érdemi befolyásolásával kapcsolatos, a jelöltállítással, a lebonyolítással összefüggő kifogások a választás eredményének közzétételét követő törvényes határidőn belül hozhatók fel.

Ezt figyelembe véve nem találta elkésettnek a bíróság a választás időpontjának előre hozatalával összefüggő kérelmeket sem. Ugyanakkor e tekintetben megállapította, hogy ez nem minősül a választás eredményét befolyásoló lényeges szabálytalanságnak.

Az elsőfokú bíróság a kérelmet megalapozottnak találta a képviselők létszáma tekintetében. Álláspontja szerint az Mvt. 70/A. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó lett volna az Mt. 237. § (1) bekezdés f) pontja, ezt figyelembe véve pedig 12 (helyesen 13) munkavédelmi képviselőt kellett volna választani.

Ezen túlmenően a két külön szavazáson való részvétel egyetlen íven történő igazolása „az érvényesség megállapíthatóságára kihatóan aggályos”. A szavazásra jogosultak így nem fontolhatták meg a külön részvétel lehetőségét, az aláírással mindkét választás résztvevőiként regisztrálva lettek, így a tényleges részvételi arány nem valós számokat mutat, ennek hiányában pedig „a választás érvényességének megállapíthatósága kérdéses”.

A kérelmezett és a beavatkozó fellebbezése folytán eljárt Székesfehérvári Törvényszék a 3.Mpkf.20.313/2013/2. számú végzésével az elsőfokú végzést megváltoztatta és a kérelmező kérelmét elutasította. A kérelmezőt első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte.

A végzés indokolása szerint a korábbi szabályozáshoz kapcsolódó bírósági gyakorlat szerint (EBH 2001.461.) a jelöléssel, a választás lebonyolításával és az eredmény megállapításával kapcsolatos szabályszegéseket külön-külön kellett figyelembe venni és annak észlelésétől számított 5 napon belül lehetett egyeztetést kezdeményezni.

Az üzemi tanács választására vonatkozó új szabályok a közvetlen bírósághoz való fordulás joga, a bírósági eljárás rövidítése azt a célt szolgálják, hogy egy rövidebb eljárás az igényérvényesítés hatékonyságát biztosítsa. Ezzel ellentétes lenne a jogszabály olyan értelmezése, amely a bírósági jogorvoslat lehetőségét az eredmény megállapítását követő időre korlátozná, ez ugyanis lehetővé tenné egy olyan választás teljes lebonyolítását is, ahol már a jelölésnél a választás eredményét befolyásolni képes jogszabálysértés történt. A bírósági jogorvoslatnak éppen az a célja, hogy a választás eredményét is befolyásoló jogszabálysértéseket már a választási eljárás során kiküszöbölje, így biztosítsa a választás törvényes lefolytatását.

A 4/2003. számú polgári jogegységi határozat szerint jelen esetben nem az eljárás megszüntetésének, hanem a kérelem elutasításának volt helye, mivel a jogszabály szerinti kérelembenyújtási határidő elmulasztása jelen esetben nem vezet jogvesztésre és a jogszabály a mulasztás orvoslására az igazolási kérelem benyújtásának a lehetőségét sem biztosítja.

A kérelmező a választás előrehozását már a 2012. november 9-én kelt, a választási bizottsághoz intézett levelében kifogásolta, a munkavédelmi képviselők létszámának megállapítását pedig az Mpk.50.043/2012. számú eljárásban a 2012. szeptember 28-ai beadványában sérelmezte, így az e tárgyban előterjesztett kérelmek elkéstek az Mt. 249. § (1) bekezdése alapján irányadó Mt. 289. § (1) bekezdése szerint.