A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21174/2019/6. számú határozata kártérítés (VÉGREHAJTÓI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 369. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 236. §] Bírók: Csóka István, Lente Sándor, Világhyné dr. Böcskei Terézia

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23887/2018/18., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21174/2019/6.*, Kúria Pfv.20789/2020/7. (BH 2021.8.229)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.174/2019/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a Harmincas Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Fodor András Péter ügyvéd által képviselt felperesnek, a Lantos Bálint Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Lantos Bálint ügyvéd által képviselt alperes ellen, végrehajtói jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék 2019. november 15. napján meghozott, 27.P.23.887/2018/18. számú ítélete ellen, a felperes részéről 19. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 177.000 (százhetvenhétezer) forint másodfokú perköltséget, és térítsen meg az államnak külön felhívásra 566.600 (ötszázhatvanhatezer-hatszáz) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] Az ...Bank mint végrehajtást kérő - hét másik, a felperessel egyetemleges adóstárs mellett - végrehajtási eljárást kezdeményezett a felperes ellen. A felperes más adósokkal egyetemleges kötelezettsége kezességvállaláson alapult. Az ügyben eljáró közjegyző elrendelte a végrehajtást, amelyet az alperes foganatosított '1'. ügyszámon. A végrehajtást kérő a 2014. július 18-án kelt 45. számú beadványában kérte a felperessel szemben folyamatban lévő végrehajtás megszüntetését arra hivatkozással, hogy az adós részére fizetési haladékot adott. Az alperes a kérelmet beterjesztette a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, és a 2014. október 10-én kelt, 52. sorszámú átiratában úgy nyilatkozott, hogy a végrehajtási költségek megfizetésének mellőzése esetén nem járul hozzá a végrehajtás megszüntetéséhez. Ezt követően, 2014. október 13-án 53. sorszámmal díjjegyzéket állított ki, amely tartalmazott 5.968.443 forint behajtási jutalékot is, az ugyanezen a napon készült, 54. sorszámú jegyzőkönyvben pedig megállapította az eljárás szünetelését, és felhívta a végrehajtást kérőt, hogy fizessen meg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát (MBVK) megillető 1.113.689 forint költségátalányt (kamarai költségátalány) a jegyzőkönyvben megjelölt letéti bankszámlára. A végrehajtást kérő a 2014. október 14-én kelt beadványában vitatta a behajtási jutalék felszámításának jogszerűségét, és vitatta azt is, hogy köteles lenne költségátalány megfizetésére az MBVK részére. A végrehajtást kérő képviselője 2014. október 15-én előadta az alperesnek, hogy nem a felperes, hanem a 'B' Zrt. részére engedett fizetési haladékot, és ismét kérte a végrehajtás megszüntetését a felperessel szemben (55. számú jegyzőkönyv). A felperes 2014. november 3-án (57. számú irat) végrehajtási kifogást terjesztett elő, amelyben azt kérte, hogy a bíróság semmisítse meg a végrehajtónak az 54. sorszámú, az eljárás szünetelését megállapító végzését, és a végrehajtást kérő kérelmének, észrevételének megfelelő végrehajtási költség megállapítása mellett szüntesse meg a végrehajtást. A felperes 2015. február 4-én megfizetett az alperes végrehajtói letéti számlájára 7.833.394 forintot. A végrehajtást kérő 2015. február 5-én a 68. számú iratba pontosította a korábbi nyilatkozatait akként, hogy a felperest mentesítette a kezesi kötelezettsége alól. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a végrehajtást kérő 2014. október 14-én kelt, és a felperes 2014. november 3-án kelt végrehajtási kifogását tartalma szerint a végrehajtás megszüntetése iránti kérelemnek tekintette, és a '2'. számú végzésével a végrehajtási eljárást megszüntette. A felperes és a végrehajtást kérő fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

[2] A felperes a keresetében 7.082.132 forint tőke, ezen összeg után 2015. február 5-től a kifizetésig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat, valamint a perrel felmerült költségei megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozott arra, hogy az alperes jogszerűtlenül számított fel behajtási jutalékot és kamarai költségátalányt, mert csak eredményes végrehajtás esetén illeti meg behajtási jutalék a végrehajtót, illetve költségátalány a MBVK-át. Kiemelte, hogy a végrehajtási eljárás nem volt eredményes, mert abban az alperes semmilyen munkát nem végzett, sem behajtás, sem önkéntes teljesítés nem történt, és - figyelemmel arra, hogy a végrehajtást kérő mentesítette a felperest a kezesi kötelezettsége alól - már nem is várható. Kiejtette, hogy nem volt köteles a behajtási jutalék és a kamarai költségátalány megfizetésére, hanem azokat kényszerűségből fizette meg annak érdekében, hogy az alperes feloldja a foglalás alól a végrehajtási eljárásban lefoglalt ingatlanjait, és a lefoglalás miatt ne érjék további károk. Előadta, hogy a végrehajtási költségek megfizetésekor fenntartotta a visszakövetelés jogát. Érvelése szerint a behajtási jutalék és a kamarai költségátalány jogszerűtlen felszámítása következtében a vagyona csökkent, így a Ptk. 6:522. § (2) bekezdés a) pontja értelmében kára keletkezett, amit az alperes végrehajtói jogkörben okozott neki, és amit az alperes a Ptk. 6:549. § (2) bekezdése alapján köteles megtéríteni. Hangsúlyozta, hogy a behajtási jutalék és a kamarai költségátalány felszámítása ellen is végrehajtási kifogással élt, kifogását azonban a bíróság önkényesen végrehajtás megszüntetése iránti kérelemnek minősítette át, ezért jogorvoslati kérelme nem volt alkalmas a kár elhárítására. Álláspontja szerint az alperes ugyanazon követelés után többszörösen kívánja érvényesíteni a végrehajtási költségeket, mert minden egyetemleges adóstárs esetében ugyanazokat az összegeket jelölte meg a díjjegyzékében. Előadta, hogy az egyik egyetemleges adóstársa, a 'C' Kft. - akit a végrehajtást kérő szintén mentesített a kezesi kötelezettség alól - ügyében a bíróság helyt adott az adós végrehajtási kifogásának.

[3] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult. Védekezésében hivatkozott arra, hogy a felperes nem merítette ki a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslatot. Hivatkozott arra is, hogy a kamarai költségátalány az MBVK-hoz került, ezért azt a felperes tőle nem követelheti vissza. Az volt az álláspontja, hogy mind a behajtási jutalékot, mind a kamarai költségátalányt a jogszabályoknak megfelelően számította fel, ezért magatartása nem volt jogellenes. Előadta, hogy munkája eredményes volt, mert lefoglalta a felperes ingatlanjait, a lefoglalt ingatlanok pedig megfelelően biztosították a végrehajtást kérő követelésének megtérülését. Okfejtése szerint az ingatlanok lefoglalása vezetett a felperes és a végrehajtást kérő között létrejött megegyezéshez, amelynek alapján a követelés megtérült, de egyik fél sem kívánja viselni a végrehajtás költségeit. Kiemelte, hogy nem a felperest, hanem a végrehajtást kérőt szólította fel a végrehajtási költségek megfizetésére, helyette azonban a felperes önként teljesített. Kifejtette, hogy a felperes önkéntes teljesítését köteles volt elfogadni, mert a végrehajtási költségek megfizetésére az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen kötelesek. Hangsúlyozta, hogy a végrehajtást csak bíróság szüntetheti meg, de nincs helye a végrehajtás megszüntetésének, ha a végrehajtási költségek megfizetésére nem került sor. Előadta, hogy nem került sor a behajtási jutalék többszöri felszámítására és megfizetésére; azt az adóstársak közül csak a felperes fizette meg, és a bíróság erre tekintettel adott helyt a 'C' Kft. végrehajtási kifogásának.