A Zalaegerszegi Törvényszék Gf.40053/2007/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 247. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. §, 476. §, 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 3. §] Bírók: Bánáti Zsuzsanna, Bányai Tamás, Sifter Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Keszthelyi Járásbíróság G.20160/2006/25., *Zalaegerszegi Törvényszék Gf.40053/2007/3.*, Zalaegerszegi Törvényszék Gf.40053/2007/4., Kúria Pfv.21678/2007/6.

***********

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság,

Gf.40.053/2007/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a dr. Hámori Péter ügyvéd (8900 Zalaegerszeg Kossuth u. 4-6.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. Liszkai Péter ügyvéd (Marcali Rákóczi u. 15.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Keszthelyi Városi Bíróság 3.Gp.20.160/2006/25. sorszámú ítélete ellen a felperes által 26., az alperes által 27. sorszám alatt bejelentett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban, nyilvános tárgyaláson, meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja, és az alperest terhelő marasztalás összegét 544.750,- (Ötszáznegyvennégyezer-hétszázötven) Ft-ra felemeli, az elsőfokú ítéletben meghatározott késedelmi kamat változatlanul hagyása mellett.

Az alperes elsőfokú perköltségben történt marasztalását mellőzi, egyidejűleg kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 240.000,- (Kettőszáznegyvenezer) Ft elsőfokú perköltséget.

A feljegyzett fellebbezési illetékből a felperes 104.200,- (Egyszáznégyezer-kettőszáz) Ft, az alperes 32.800,- (Harminckettőezer-nyolcszáz) Ft-ot köteles viselni az elsőfokú ítéletben meghatározott módon.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

A felek fellebbezési költségeiket viselni kötelesek.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes építkezni kívánt a építési telek hrsz. helyrajzi szám alatt nyilvántartott földrészleten. A kivitelezés helyszínéül szolgáló telek az eredeti tervekkel ellentétben nem II.hrsz., hanem III.hrsz. helyrajzi szám alatt került kialakításra.

Az alperes 1998-tól kezdődően tartós megbízás alapján műszaki ellenőri feladatokat végzett annak a cégcsoportnak a részére, amelynek többek között a felperes is tagja. Tevékenységének ellátása során a felperes tulajdonosától kapott utasításokat, aki a cégcsoport többi tagjánál is meghatározó befolyással bírt, illetőleg az alperest a felperes ügyvezetője utasította. Az alperes készítette a fentebb megjelölt építkezés terveit, és az építkezés során műszaki ellenőrként járt el. A megjelölt építkezéssel kapcsolatosan a felperes részéről felperesi cég tulajdonosa azt kérte az alperestől, hogy a kivitelezés során az épület 30 cm-rel legyen szélesebb, mint ahogy az az engedélyezett terveken szerepel. A kivitelezés ennek megfelelően történt, ugyanakkor az alperes nem közölte sem a felperes ügyvezetőjével, sem az utasítást kiadó felperesi cég tulajdonosa-vel azt, hogy ehhez az építési engedély módosítása szükséges, illetve azt megelőzően módosítani szükséges az engedélyezett tervrajzot. Azt sem közölte, hogy a telekalakítás rendezetlensége miatt az építési engedély megszerzése akadályokba ütközhet.

A használatbavételi engedélyezési eljárás felfüggesztése mellett történt meg a telekalakítási eljárás lefolytatása.

Az alperes 2003. június 14-én a az építésügyi hatóságnál bejelentéssel élt, bejelentette, hogy az eredeti tervektől eltérően került kivitelezésre az épület, és ha emiatt tervmódosítás szükséges, úgy ezzel kapcsolatosan a tervekhez fűződő szerzői jogait fenntartja.

Az engedélytől eltérő kivitelezés miatt az építésügyi hatóság a felperessel szemben eljárt, 2004. december 11-én kelt jogerős határozatával 2.285.000,- Ft építésügyi bírság megfizetésére kötelezte a felperest.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperessel szemben 2.285.000,- Ft építésügyi bírság, mint kár, illetőleg az építésügyi eljárás során beszerzett tervmódosítás költségének, 375.000,- Ft-nak a megfizetése iránt. A Keszthelyi Városi Bíróság Gp.20.161/2005/11. sorszámú ítéletét felülbírálva a Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Gf.40.185/2005/5. szám alatt hozott részítéletet.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 119.350,- Ft összegű tőketartozást és ezen tőkeösszeg után 2005. február 1. napjától 2005. június 30. napjáig 9,5 %-os, 2005. július 1. napjától december 31. napjáig 7 %-os, 2006. január 1. napjától kezdődően a kifizetés napjáig a költségvetési törvényben meghatározott mértékű aktuális féléves jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot, valamint 304.000,- Ft összperköltséget. A fentieket meghaladóan a keresetet elutasította, a feljegyzett illetékről akként rendelkezett, hogy abból az alperes köteles az APEH felhívására 7.000,- Ft-ot, a felperes ugyancsak az APEH felhívására 130.100,- Ft-ot megfizetni.

Az ítéletben az elsőfokú bíróság kizárólag a felperesnek 2.285.000,- Ft kártérítés és járulékai megfizetésére irányuló keresetét bírálta el, figyelemmel arra, hogy a Zala Megyei Bíróság jogerős részítéletében már elbírálta a 375.000,- Ft-os tervezői díjjal, mint kártérítéssel kapcsolatos igényt.

Az elsőfokú bíróság ítéletét azzal indokolta, hogy az alperes, mint a felperes megbízottja, megszegte a Ptk. 476. §-ában írt kötelezettségét, amikor nem figyelmeztette a felperest arra, hogy az engedélytől eltérő építkezéshez az építési engedély módosítása szükséges.

Az elsőfokú bíróság a figyelmeztetés elmulasztásával okozott kár megállapítása körében a Ptk. 340. § /1/ bekezdése alapján azt állapította meg, hogy a felperes mulasztott, amikor nem élt jogorvoslattal az építési bírságot tartalmazó határozat ellen, miután a bírságoló határozatban a hatóság a bírság összegét tévesen számította ki, a jogszabály helyes alkalmazásával kiszámítható bírságösszeg 265.200,- Ft lett volna. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes nem tartozik felelősséggel a tévesen kiszámított bírság összegéért, miután a felperes a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget nem merítette ki.

Ezen túl az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes káráért a felek 50-50 %-ban felelősek. Az alperest terhelő marasztalás összegét a kiszabható építésügyi bírság összegéből - 265.200,- Ft - kiindulva 50 %-os mérsékléssel határozta meg. Ebbe beszámította az alperes által beszámítási igényként érvényesített 26.500,- Ft tervezési díjat.

A késedelmi kamatról az elsőfokú bíróság a Ptk. 301/A. § /1/ bekezdése alapján, a perköltségről pedig a Pp. 81. § /1/ bekezdése alapján határozott.

Az ítélet ellen mind a felperes, mind az alperes fellebbeztek.

A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását, az alperest a felperes keresetében foglaltaknak megfelelően 2.285.000,- Ft kártérítés megfizetésére történő kötelezését kérve. Kérte, hogy a bíróság az elsőfokú ítéletet változtassa meg a perköltség viselés tekintetében is akként, hogy mellőzze a felperes perköltség fizetésére történő kötelezését, és az alperest kötelezze az első- és másodfokú perköltség megfizetésére a felperes javára.