A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21678/2007/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. §] Bírók: Bősinger Zsuzsanna, Csánitzné dr. Csiky Ilona, Kiss Mária

Pfv.VIII.21.678/2007/6.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Hámori Péter ügyvéd ........... által képviselt........... felperesnek a dr. Liszkai Péter ügyvéd ........ által képviselt ........ alperes ellen kártérítés iránt a Keszthelyi Városi Bíróság előtt 3.Gp.20.160/2006. számon megindított, és a Zala Megyei Bíróság 2007. május 17-én Gf.40.053/2007/4. számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes 31. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 25.000,- (Huszonötezer) forint az ÁFÁ-t is magába foglaló felülvizsgálati perköltséget. A felperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli.

I n d o k o l á s :

Az alperes az 1998. évtől kezdődően tartós megbízás alapján műszaki ellenőri feladatokat végzett a felperest is magába foglaló cégcsoport részére. Tevékenysége ellátása során a felperes tulajdonosától illetve ügyvezetőjétől kapott utasításokat. Az alperes elkészítette a .......... 086 hrsz-ú ingatlanon folytatott építkezés terveit, és műszaki ellenőrként járt el. Az építkezés ideje alatt .....X.....tulajdonos arra utasította az alperest, hogy az épület 30 cm-rel szélesebb legyen, mint ahogy az az engedélyezett terveken szerepel. A kivitelezés ennek megfelelően történt, de megfelelő módosításra az engedélyezett tervrajzon és az építési engedélyben nem került sor. Az alperes 2003. június 14-én bejelentette az építésügyi hatóságnak, hogy az eredeti tervektől eltért a kivitelezés, és ha emiatt tervmódosítás szükséges, a tervekhez fűződő szerzői jogait fenntartja.

Az engedélytől eltérő kivitelezés miatt az építésügyi hatóság a felperessel szemben 2.285.000,.- forint építésügyi bírságot szabott ki.

A felperes az építésügyi bírság összegével egyező kártérítés iránti keresetet terjesztett elő az alperessel szemben.

Az elsőfokú bíróság az alperest 119.350,- forint és kamatai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az ítélet indokai szerint az alperes mint a felperes megbízottja megszegte a Ptk. 476. §-ban meghatározott kötelezettségét. A bíróság a Ptk. 340. § (1) bekezdése alapján 50-50 % arányú kármegosztást alkalmazott a felek között. A kár összegét a szakértő által megállapított, a szerinte kiszabható bírság összegében határozta meg.

A peres felek fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és az alperes marasztalásának összegét 544.750,- forintra és kamataira felemelte.

Az elsőfokú ítélettől eltérően a kár összegét a ténylegesen kiszabott bírság összegében határozta meg. A kármegosztás arányát ugyanakkor a felperesre terhesebben 75-25 %-ra módosította. Ez utóbbi döntése jogi indokai szerint a peres felek jogviszonya tartalmilag a munkajogviszonyhoz állt közel. Ezért a felperes megalapozottan nem hivatkozhatott arra, hogy nem tudott az engedélytől eltérő kivitelezésről, illetve, hogy a tulajdonos .....X-től az alperes nem fogadhatott volna el utasítást. A felperes mint üzletszerűen beruházással foglalkozó szakcég tudhatta, hogy az engedélytől eltérő kivitelezés csak az építési engedély módosításának feltételével folytatható, amire az építési engedély is felhívta az építtető, azaz a felperes figyelmét. A bíróság az alperes terhére megállapított kártérítésbe beszámította az alperes beszámítási kifogásában kért tervezési díj összegét 26.500,- forint összegben.