A Szegedi Ítélőtábla Gf.30085/2020/6. számú határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 265. §, 346. §, 380. §] Bírók: Dobler László, Gaálné dr. Jobbágy Ildikó, Tolna András

Szegedi Ítélőtábla

Az ügy száma:

Gf.III.30.085/2020/6.

A felperes:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal (1054 Budapest, Széchenyi u.2.)

Az meghatalmazott képviselője:

jogtanácsos neve (székhelye)

Az alperes:

alperes neve (alperes lakcíme)

Az alperes meghatalmazott jogi képviselője:

Dr. Agócs Henriette ügyvéd (jogi képviselő székhelye)

A per tárgya:

Vezetői felelősség megállapítása

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Gyulai Törvényszék 5.P.20.105/2019/12.

A fellebbező fél és a fellebbezés sorszáma:

Alperes 5.P.20.105/2019/13.

Í T É L E T

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A le nem rótt 48.000,- (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A tényállás

[1] Az alperes a felszámolási ügy adósa (a továbbiakban: adós) ügyvezetőjeként egyedüli vezető tisztségviselő volt a 2013. augusztus 8-ától történt alakulástól a felszámolás 2018. május 4-i kezdő időpontjáig.

[2] Az alperes, mint ügyvezető intézkedése folytán a felszámolási ügy adósa 30%-os üzletrészarány megszerzésének reményében, 2014-ben 26.500.000,- forint összegű kölcsönt biztosított a perben nem álló A Kft-nek baromfitelep létesítéssel kapcsolatos beruházás finanszírozására. Az adós a kölcsönt, mint egyéb követelést 2017. december 31-éig könyvelésében feltüntette.

[3] Az alperes, mint az adós ügyvezetője 2017. augusztus 28. napján cégszerűen ellenjegyzett írásbeli nyilatkozatot tett, mely szerint az A Kft-vel szemben kölcsön jogcímén fennálló 26.500.000,- forint összegű követelés a nyilatkozat napján elengedésre kerül. A 2017. évi főkönyvi kivonat 3683 főkönyvi számon ennek megfelelően a "különféle egyéb követelések" feltüntetésénél az A Kft. esetében a kölcsönkövetelés kivezetését tartalmazza, az egyenleg rovat nullát mutat. A kölcsönkövetelés behajthatatlan követelésként került könyvelésre.

[4] A felperesi adóhivatal 2017. július 3. napján indított adóvégrehajtási eljárást az adós társaság ellen. Az e napon kiadott hatósági átutalási megbízás 1.663.947,- forintra nézve azonban eredménytelen maradt, és a további, 2017. augusztus 16-i, majd 2018. január 16-i hasonló beszedési megbízások sem jártak eredménnyel. Az adóhatóság a gépjárműnyilvántartó hatóság, illetve az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján, felderítette továbbá, hogy az adós gépjármű, illetve ingatlan tulajdonnal nem rendelkezik. Az adós székhelyén és fióktelepein foganatosított helyszíni adóvégrehajtási eljárások alkalmával pedig megállapítást nyert, hogy az adós egyéb lefoglalható ingóvagyonnal sem rendelkezik.

[5] A felperesi adóhatóság, mint hitelező 2017. december 13-án kérte 2.985.335,- forint adótartozás végrehajtásának eredménytelensége miatt az adós felszámolását, melyet a ... Törvényszék Fpk.../2017/6. számú végzésével elrendelt, felszámolóul a B Kft-t jelölte ki, a felszámolás kezdő időpontja 2018. május 4. A felperes bejelentett hitelezői igénye 4.405.818,- forint.

[6] Az alperes adóellenőrzési eljárás során tett nyilatkozata szerint 2014-ben az adós kölcsönt nyújtott az A Kft-nek, részesedés szerzése reményében, melyhez fedezetet nem kötöttek ki, törlesztés részben sem történt, az alperes nem kísérelte meg a követelés behajtását, hanem a kölcsönt 2017. augusztus 28-án elengedte, állítása szerint azért, mert a behajtásra nem látott esélyt és arra nem akart további pénzt költeni. A nyilatkozat alapján 26.500.000,- forintot az adós követeléseiből kivezetett.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] A felperes keresetében kérte, hogy a Ptk. 3:118. § és a Cstv. 33/A. §-a alapján állapítsa meg a bíróság, hogy az alperes, mint a felszámolási ügy adósának volt képviselője a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően az ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, ezért a társaság vagyona 26.500.000,- forinttal csökkent.

A felperes szerint a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet 2017. július 3-án már fennállt, amikor az első alkalommal 1.663.947,- forint adótartozást eredménytelenül kísérelt meg behajtani az adóstól, ezután pedig további, az adós bevallásain alapuló adótartozások keletkeztek. A társaság vagyonát az alperes a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beálltát követően a 26.500.000,- forint kölcsön követelésről történt lemondással csökkentette, annak ellenére, hogy ekkor az adósnak a felperessel szemben már 2.364.335,- forintos tartozása állt fenn. Ezzel megszegte a vezető tisztségviselőtől elvárható gondosságot és a hitelezők érdekeit felróható módon nem vette figyelembe, az adós vagyonát és a hitelezők kielégítésének a fedezetét csökkentette.

[8] Az alperes írásbeli ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.