A Kúria Bfv.1075/2018/11. számú precedensképes határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 180. §, 182. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 632. §, 649. §, 650. §, 659. §, 662. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) II. cikk] Bírók: Kónya István, Márki Zoltán, Somogyi Gábor

A határozat elvi tartalma:

A Kúria a felülvizsgálati eljárásban hozott határozatának Alkotmánybíróság általi megsemmisítése esetén a megismételt felülvizsgálati eljárásban a korábbi indítványt bírálja el. A becsületsértés tényállásszerű, ha a becsület csorbítására alkalmas kifejezés szerint a közszereplő személy bűnt követ el, a tényállítás valóságtartalma pedig a valóság bizonyításának formális elrendelése nélkül is megvizsgálható, és valóságának bizonyítatlansága esetén rágalmazás miatt az elkövető felelősségre vonható.

***********

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.III.1.075/2018/11.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke

Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró

Dr. Kónya István, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2019. március 19.

Az ügy tárgya: becsületsértés vétsége és más bűncselekmény

Terhelt:

Első fok: Tiszaújvárosi Járásbíróság, 8.B.226/2012/22., ítélet, tárgyalás,

2013. november 13.

Másodfok: Miskolci Törvényszék, 2.Bf.323/2014/7., végzés, nyilvános ülés,

2014. szeptember 16.

Az indítvány előterjesztője: terhelt, védője útján

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a becsületsértés vétsége és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tiszaújvárosi Járásbíróság 8.B.226/2012/22. számú ítéletét, illetve a Miskolci Törvényszék 2.Bf.323/2014/7. számú végzését hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I.

[1] A Tiszaújvárosi Járásbíróság a 2013. november 13-án kelt 8.B.226/2012/22. számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében [1978. évi IV. törvény - a továbbiakban: korábbi Btk. - 180. § (1) bekezdés a) pont], valamint folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétségében [korábbi Btk. 179. § (1) bekezdés, valamint (2) bekezdés b) pont], és ezért 80 napi tétel, napi tételenként 2.500 forint, összesen 200.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

[2] A terhelt fellebbezése alapján eljárva a Miskolci Törvényszék a 2014. szeptember 16-án meghozott 2.Bf.323/2014/7. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt 2011. szeptember 21-én a Facebook közösségi portálon olyan nyilvános bejegyzést tett, melyben a jegyző munkáját bírálta. Ebben a következő kijelentéseket tette: "rasszizmus, diszkrimináció van, és nekünk, lakosoknak ehhez még jó pofát is kell vágni. Kérem, hogy sújtsanak már le erre a rasszista képviselő-testületre és jegyzőnőre."

[4] A terhelt 2012. július 12-én a Facebook közösségi portálon a sértett jegyzői munkakörének ellátásával kapcsolatos nyilvános bejegyzést tett. Ebben kijelentette, hogy "ezeket én súlyos hibának tartom, számomra olyan, mintha adócsalók lennének, és ennek részese a helyi jegyző is". Tényként állította továbbá a sértettről, hogy "a roma származású embereket megkülönböztetésben, hátrányos helyzetbe hozza", és emiatt felszólította a jegyzőt, hogy "aki sorozatos jogtalanságok részese, az ne legyen a törvény betartója".

[5] A terhelt 2012. november 5-én részt vett a Város Önkormányzatának képviselő-testülete által tartott közmeghallgatáson; azon ugyancsak részt vett a jegyző, továbbá a képviselő-testület tagjai, és a lakosok, összesen mintegy nyolcvan személy. A terhelt a közmeghallgatáson felszólalt, és a jelenlévők előtt a sértettről kijelentette, hogy a jegyző kétszer is feljelentette őt, és a rendőrségen hamis tanúvallomást tett.