A Szegedi Ítélőtábla Bf.498/2019/20. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 176. §, 459. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 7. §, 10. §, 172. §, 561. §, 590. §, 592. §, 593. §, 600. §, 605. §, 606. §] Bírók: Joó Attila, Katona Dorottya, Kiss Dániel

Szegedi Ítélőtábla

Bf.III.498/2019/20.

A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden, 2021. január 19. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A kábítószer-kereskedelem bűntette miatt vádlott neve ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék 2019. április 30. napján kihirdetett 2.B.458/2018/24. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint:

A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát egyezően 7 (hét) évre súlyosítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a [bv. intézet neve] a vádlott tényleges tartózkodási helye és a kiszabott szabadságvesztést helyesen börtönben kell végrehajtani.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A Kecskeméti Törvényszék fenti számú ítéletével a 2016. október 9. napjától 2016. október 12. napjáig őrizetben, majd 2017. február 12. napjáig előzetes letartóztatásban volt vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer kereskedelem bűntettének kísérletében [Btk. 176. § (1) bekezdés 3. fordulat, (3) bekezdés]. Ezért őt 6 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani és annak tartamába beszámította a 2016. október 9. napjától 2017. február 12. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kettőharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottat 631.232,- forint bűnügyi költség viselésére.

[2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor:

- Az ügyész a vádlott terhére, a tényállás vádiratnak megfelelő megállapítása, eltérő minősítés, a kábítószer kereskedelem befejezett alakzatának megállapítása, a kiszabott börtönbüntetés és közügyektől eltiltás tartamának súlyosítása,

- a vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése,

- a vádlott védője a tényállás megalapozatlansága miatt, eltérő tényállás megállapítása, elsődlegesen felmentés, másodlagosan a kiszabott szabadságvesztés tartamának enyhítése érdekében.

[3] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.286/2019/3. számú átiratában, a vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezést azzal a módosítással tartotta fenn, hogy a cannabis növények egyedszáma vonatkozásában, a tényállás módosítására irányuló részt mellőzte, egyebekben azzal pontosította, hogy az a vádirattal egyező minősítésre, valamint a vádlottal szemben hosszabb taramú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabására irányult. A védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.

[4] Teljes körű felülbírálatra tett indítványt a Be. 590. § (1) és (2) bekezdése szerint, a bejelentett fellebbezések irányára tekintettel.

[5] Indítványozta az ítéleti tényállás kiegészítését, az iratok tartalma alapján, a vádiratban megfogalmazottak szerint.

[6] Kifejtette azon álláspontját, amely szerint, az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelését követően vetette el a vádlott védekezését. Tévedett azonban, amikor nem látta megállapíthatónak a forgalomba hozatallal elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének befejezett alakzatát, mert indokai szerint, a szüretelés ténye, illetve a levágott növényi részek átadása kétséget kizáróan nem volt megállapítható. Ezzel szemben az ügyészség szerint,[vezetéknév keresztnév] botanikus szakértő szakértői véleményében és a tárgyaláson tett előadásai alapján csak az a következtetés vonható le, hogy szüretelés történt, a leszüretelt növényi részeket pedig nyilvánvaló, hogy a vádlott értékesítette.

[7] Az ügyészség véleménye szerint, az elsőfokú bíróság az általa lefolytatott bizonyítás során mérlegelési körébe vont bizonyítékokból téves ténybeli következtetést vont arra, hogy kétséget kizáróan nem bizonyosodott be, hogy az ültetvényen már a betakarítás, illetőleg a forgalomba hozatal is megtörtént, így a vádlott, a kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem körébe tartozó, a kábítószer viszonteladóhoz, vagy a fogyasztóhoz eljuttatásának elősegítésére irányuló magatartások közül egy további részmozzanatot is megvalósított volna. Azon ténynek ugyanis, hogy a vádlott által létesített és gondozott cannabis ültetvényről leszüretelt és átadott növényi részek pontos mennyisége utólag nem állapítható meg, illetve az eljárás során nem sikerült feltárni, hogy a vádlott kinek adta át a leszüretelt ágvégződéseket, nem zárják ki a kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette befejezett alakzatának megállapítását.

[8] Tekintve, hogy az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelő tevékenysége alapvetően logikus és okszerű volt, az az indítványozott kiegészítéssel és helyesbítéssel az iratok tartalmának megfelel, ezért a főügyészség szerint, az eltérő tényállás megállapítását, illetve a felmentést célzó védelmi fellebbezések nem vezethetnek eredményre, mert azok kizárólag a bizonyítékok mérlegelését támadják.

[9] A minősítés körében részletezte, hogy a bűncselekmény az 1/2007. Büntető Jogegységi határozat 4. pontjára és a következetes bírói gyakorlatra tekintettel befejezett bűncselekménynek minősül, hiszen a vádlott maga nem kábítószer-fogyasztó, így szándéka egyértelműen a kábítószer haszonszerzési célú forgalomba hozatala volt. Cannabis ültetvény ilyen célú létesítésével, majd a leszüretelt kábítószer ismeretlen személyeknek történt átadásával pedig a vádlott megvalósította a kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem befejezett alakzatát.

[10] Kérte az enyhítő körülményekből mellőzni, hogy a vádlott cselekménye kísérleti szakban maradt, továbbá álláspontja szerint nem értékelte az elsőfokú bíróság kellő nyomatékkal azt a tényt, hogy a vádlott a vele szemben azonos bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt, ugyanolyan bűncselekményt követett el, nemsokkal a korábbi büntetőeljárás során alkalmazott letartóztatásból történt szabadulását követően, a lakhelyelhagyási tilalom szabályait is megszegve. Ez véleménye szerint a jogszabályok olyan fokú semmibe vételére utal, amiből a vádlott személyében rejlő, fokozott társadalomra veszélyességre kell következtetni és azt megfelelő nyomatékkal szükséges értékelni. A büntetési tételkeret irányadó középmértéke 12 év 6 hónap, amelytől az elsőfokú bíróság a vádlott javára jelentősen eltérve, aránytalanul enyhe büntetést szabott ki, ezért összességében indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be. 606. § (1) bekezdése alapján változtassa meg, a vádlott kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérleteként értékelt cselekményét kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítse [Btk. 176. § (1) bekezdés 4. fordulat, (3) bekezdés], a kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát súlyosítsa, az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit pedig a Be. 605. § (1) bekezdése alapján hagyja helyben.