BH 1996.7.372 A felülvizsgálati kérelemben a felek sem új jogcímre, sem korábban nem érvényesített beszámítási kifogásra nem hivatkozhatnak, a felülvizsgálatnak csak olyan jogi álláspont vagy mulasztás szolgálhat alapul, amely az eljárás korábbi szakaszaiban is a per tárgya volt [Pp. 270. § (1) bek., 275. § (2) bek.].

A felperes 1991-ben megbízta leányát, a tulajdonában álló, Skoda típusú személygépkocsi értékesítésével. A felperes leánya a járművet huzamos időn keresztül használta, majd 1994. június 6-án elvitte az autókereskedő foglalkozású I. rendű alpereshez. Ez alkalommal egy előre kinyomtatott adásvételi szerződés készült, amelynek az eladóra vonatkozó részét a felperes lánya a felperes adataival kitöltötte, és azt a felperes helyett aláírta, míg a vevő számára fenntartott rovatok üresen maradtak. Egyidejűleg külön okiraton, írásban elismerte, hogy a gépkocsit 17 000 Ft-ért eladta. Az I. rendű alperes a kiállított adásvételi szerződés nyomtatványnak a vevő számára üresen hagyott részébe házastársa, a II. rendű alperes adatait jegyezte be. Ezt követő napon, 1994. június 7-én a járművet 55 000 Ft vételár ellenében B. K. részére értékesítette akként, hogy a felperes leánya által kitöltött adásvételi szerződés blanketta egy másik példányára vevőként B. K. adatait írta be. Az átírásra úgy került sor, hogy B. K. az aláírás érdekében felkereste a felperest, aki így szerzett tudomást a vételár összegéről.

Ezt követően a felperes keresetében 33 000 Ft hátralékos vételár megfizetése iránt támasztott igényt az alperesekkel szemben.

A másodfokú bíróság az alperesek fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróságnak az alpereseket 33 000 Ft tőke és kamatai megfizetésére kötelező ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint a peres felek között a Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése által szabályozott adásvételi szerződés jött létre, mely azonban a 17 000 Ft-ban meghatározott vételár miatt feltűnő értékaránytalanságot tartalmazott. Ezért a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése, illetőleg a Ptk. 237. §-ának (2) bekezdése alapján elrendelte az aránytalan előny kiküszöbölését.

A jogerős ítélet ellen az alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, tartalmilag annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása iránt. Elismerték, hogy a felperes megbízásából leánya értékesítette a perbeli gépkocsit, ezért az adásvételi szerződés létrejöttét nem támadták. Előadták azonban, hogy az I. rendű alperes 13 225 Ft-ot költött a járműre annak érdekében, hogy az 55 000 Ft vételáron értékesíthető legyen. Sérelmezték, hogy ezt a körülményt mindkét korábban eljárt bíróság figyelmen kívül hagyta. A felperes érdemi felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.