3306/2012. (XI. 12.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi

végzést:

Az Alkotmánybíróság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasz keretében kérte a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a további ak ban: Mmtv.) 30-33. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

[2] Az indítványozó beadványában előadta, hogy 2007. május 1. napjától részére baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet 2009. május 19-én kelt szakvéleménye alapján a Dél-Dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2009. május 27-én kelt határozatában megerősítette, hogy "rokkantsága túlnyomóan baleseti eredetű", újabb felülvizsgálata nem szükséges, ezen túlmenően - a korábbi szakvélemény alapján - rögzítette, hogy nem rehabilitálható, újabb felülvizsgálata csak állapotrosszabbodás esetén szükséges. 2009. május 25-én kelt levelében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Ellenőrzési Főosztálya arról tájékoztatta az indítványozót, hogy az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet helyi szakértői bizottsága rokkantságát folyamatosan fennállónak és véglegesnek minősítette, így az ellátásra jogosultság fenntartása miatt a későbbiekben az orvosi bizottság előtt megjelennie nem kell.

[3] Az indítványozó szerint fenti előzmények után a rokkantsági nyugdíjra való újabb felülvizsgálat nélküli jogosultságát vonták meg a sérelmezett jogszabályi rendelkezések révén. Mivel az indítványozó 2012. március 31-ig nem kérte a komplex minősítés elvégzését, a Baranya Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága Igényelbírálási Osztálya határozatában az Mmtv. 33. § (3) bekezdés c) pontjára hivatkozva 2012. május 1. napjával az ellátást megszüntette.

[4] Az indítványozó álláspontja szerint az Mmtv. 30-33. §-ai sértik az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogot, valamint az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétesek, ezért kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg azok alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg a sérelmezett jogszabályi rendelkezéseket.

[5] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében mérlegelési jogkörében megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását.

[6] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

[7] Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül van lehetőség, és az Abtv. 30. § (4) bekezdése rögzíti, hogy száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.

[8] Jelen ügyben a 2012. január 1-jével hatályba lépett alaptörvény-ellenesnek vélt jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panasz 2012. július 2-án érkezett az Alkotmánybíróságra.

[9] Az Ügyrend 50. § (1) bekezdése szerint a beadvány benyújtására nyitva álló törvényi határidő esetén a beadványnak a határidő utolsó napjáig az irat érkeztetésére jogosult szervhez be kell érkezni.

[10] A befogadás további feltételeinek vizsgálata a fentiekre tekintettel szükségtelen volt, bár a rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy az alkotmányjogi panasz további törvényi feltétele sem teljesült, hiszen az indítványozó az első fokú határozat ellen nem fellebbezett (a becsatolt határozat rendelkező része tartalmazza az erről szóló tájékoztatást, az indokolás pedig felhívja a figyelmet az igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségére is).

[11] Tekintettel arra, hogy az alkotmányjogi panasz a sérelmezett jogszabályi rendelkezések hatályba lépésétől számított száznyolcvan napon túl érkezett az Alkotmánybíróságra, tehát elkésett, az Alkotmánybíróság az Abtv. 30. § (4) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította.

Budapest, 2012. október 29.

Dr. Holló András s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3193/2012.