BH 1988.10.337 I. A névaláírás közjegyző hitelesítésével ellátott, valótlan tartalmú ajándékozási nyilatkozatnak a felhasználása nem a közokirat-hamisítás bűntettét, hanem a magánokirat-hamisítás vétségét valósítja meg [Btk. 276. §, 274. § (1) bek. b) pont, 312. § (1) bek. a) pont].

II. Az ún. intellektuális közokirat-hamisítás bűntette csak olyan közokiratok tekintetében valósulhat meg, amelyeknek bizonyító ereje kiterjed az elkövető közreműködésével benne foglalt tények valóságának a bizonyítására is [Btk. 274. § (1) bek. c) pont].

A városi bíróság a. terhelt bűnösségét devizagazdálkodás megsértésének bűntettében, csempészet vétségében és magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg, és ezért - halmazati büntetésként - 150 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét pedig 90 forintban állapította még, végül a terhelttől lefoglalt video-készüléket - a hozzávaló csatlakozóval együtt - elkobozni rendelte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt 890 NSZK márkához jutott, amelyet jogellenesen Bécsbe vitt ki, s ennek a külföldi fizetőeszköznek a felhasználásával egy video-készüléket vásárolt, melyhez az eladó egy közjegyzőileg hitelesített ajándékozási nyilatkozatot is átadott. A terhelt Magyarországra visszautazva a valótlan tartalmú ajándékozási nyilatkozatot a vámáru-nyilatkozathoz csatolta, és az 51 000 forint belföldi forgalmi értékű műszaki cikk elvámolásához a devizahatósági engedélyt megkapta.

Utóbb derült fény arra, hogy az ajándékozási nyilatkozat valótlan tartalmú, ezért a video-készüléket lefoglalták.

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az eljárt bíróságok határozatai ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt a hamis ajándékozási nyilatkozat felhasználásával elkövetett cselekmény jogi minősítésének törvénysértő volta miatt. A törvényességi óvás azt tartalmazta, hogy a külföldi közjegyző által hitelesített és így közokiratnak minősülő, tartalmilag valótlan ajándékozási nyilatkozatnak a vámkezelés során, vagyis államigazgatási eljárásban történt felhasználásával a terhelt a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint ún. materiális közokirat-hamisítás bűntettét valósította meg, téves tehát az eljárt bíróságok határozatában foglalt az a rendelkezés, amely a valótlan tartalmú ajándékozási nyilatkozat felhasználását a Btk. 276. §-a szerinti magánokirat-hamisítás vétségeként értékelte.

A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást elutasította.

A legfőbb ügyész az alapügyben eljárt bíróságok, valamint a Legfelsőbb Bíróság határozata ellen újabb törvényességi óvást emelt, az okirathamisítási cselekmény jogi minősítésére vonatkozó rendelkezések miatt.

Az újabb törvényességi óvásban kifejtett álláspont szerint a közjegyző valóban csak az aláírás valódiságát igazolta, mégis a hitelesítés azt tanúsítja, hogy az ajándékozási nyilatkozat az azon feltüntetett személytől származik. Ebből pedig a bíróságnak azt a következtetést kellett volna levonnia, hogy amikor a terhelt a tanúsítványt e valótlan tény bizonyítására használta, megvalósította a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott közokirat-hamisítás bűntettét, mert így minősül annak a cselekménye is, aki a más - nevezetesen az ajándékozóként feltüntetett személy - által elkövetett intellektuális közokirat-hamisítás útján létrejött okiratot felhasználja.

A törvényességi óvásban kifejtett további érvelés szerint még abban az esetben is, ha az ajándékozási nyilatkozat nem lenne ellátva közjegyzői tanúsítvánnyal, a terhelt cselekménye a közokirat-hamisítás bűntettét valósítja meg, mert a vámhatóság a valótlan tartalmú ajándékozási nyilatkozatot irányadóként tekintette, amikor az áru vámkezelését engedélyezte, és a devizahatósági engedélyt megadta. Minthogy tehát a terhelt közreműködött abban, hogy az államigazgatási eljárás során a vámáru származására nézve valótlan tényt foglaljanak közokiratba: ezzel megvalósította a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti ún. intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét.

A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a megtámadott bírósági határozatok ellen emelt törvényességi óvást alaptalannak találta.