BH 1995.11.648 A felfüggesztés tartama alatt a perek egyesítésére nincs eljárásjogi lehetőség [Pp. 152. § (1) bek., 155. § (2) bek., 149. § (2) bek.].

A felperes keresetében a megyei rendőr-főkapitányság ellen 32 millió forint kártérítés iránt indított pert. Követelésének jogcímét abban jelölte meg, hogy koholt elképzelések alapján eljárást kezdeményeztek ellene, amelyből koholt vád született.

Az eljáró bíróság a felperesi tényállításból megállapította, hogy a felperes kártérítés iránti igényét az ellene folyó büntetőeljárás jogszerűtlenségére alapítja. Minthogy pedig a felperes ellen a városi bíróság előtt túlnyomó részben gazdasági bűncselekmények miatt az eljárás folyamatban van, az elsőfokú bíróság végzésével a per tárgyalását a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Egyben elrendelte a jelen pernek az előtte a megyei rendőr-főkapitányság, valamint egyik dolgozója: H. N. ellen összességében 31 470 970 forint államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt folyamatban lévő perhez való egyesítését (amelynek tárgyalását a bíróság ugyancsak felfüggesztette).

A végzés indokolásában kifejtette, hogy "a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdésére alapított államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A Pp. 152. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek az eljárásnak jogerős befejezéséig felfüggesztheti." A polgári perben eldöntendő kérdés, hogy a felperes ellen a nyomozás elrendelése indokolt volt-e, illetőleg a nyomozó hatóság eljárása jogszerű volt-e; mindez viszont a büntetőeljárás anyagának ismeretében bírálható el. Ezért az elsőfokú bíróság a per tárgyalását a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. A két per egyesítésének indokaként az elsőfokú bíróság azt jelölte meg, hogy "a perek összefüggnek, alanyi oldalon ugyanazok a személyek szerepelnek, és ugyanezen bíróság előtt folyó perekről van szó".

A végzés ellen a felperes fellebbezett. Fellebbezési kérelmében - amely nem teljesen egyértelmű - sérelmezi a perek egyesítését, és arra kéri az elsőfokú bíróságot kötelezni, hogy "az ügyeket külön tárgyalja le". A továbbiakban megismétli azt a kérelmét, hogy a Legfelsőbb Bíróság "az ügyek egyesítését tiltsa meg, és kötelezze az eljáró bíróságot új eljárásra."

A fellebbezés nem megalapozott.