A Győri Ítélőtábla Pf.20305/2008/3. számú határozata határozat megsemmisítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §] Bírók: Havasiné dr. Orbán Mária, Maurer Ádám, Világi Erzsébet

Győri Ítélőtábla

Pf.III.20.305/2008/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az ítélőtábla a dr. Szilágyi Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Szilágyi János ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Martin Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Martin Mihály ügyvéd által képviselt alperes ellen tag kizárására irányuló határozat megsemmisítése iránt indított perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2008. június 26. napján kelt 9.P.20.592/2008/5. számú ítéletével szemben, az alperes által 6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

Í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Mellőzi az alperest perköltség fizetésére kötelező rendelkezését.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 24.000,- (Huszonnégyezer) Ft másodfokú perköltséget, továbbá

a Magyar Államnak az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Illeték Főosztálya felhívására 24.000,- (Huszonnégyezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A megyei bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes intézőbizottsága 2007. október 31-én kelt .../IB számú határozatának az a rendelkezése, amellyel megállapította, hogy a felperes kizárta magát az egyesület tagjai közül, semmis.

Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 91.000,- Ft perköltséget.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes a vadászjogosultsággal érintett perbeli területen 100 ha termőföld területtel rendelkezik. Tagfelvételét az alperesi egyesületbe 2007. áprilisában másodízben kérte. A május 16-i értesítés szerint a közgyűlés a felperes tagfelvétele mellett döntött azzal, hogy a tagsága akkor realizálódik, ha a szabályzatban meghatározott dokumentumokat és a szükséges nyilatkozatokat aláírva a rendelkezésükre bocsátja 30 napon belül.

A felperes 2007. október 11-én az egyesület elnökét arról tájékoztatta, hogy a megállapodást csak egy közösen kialakított tartalommal írja alá. Az intézőbizottság a 2007. október 31-i ülésen meghozott ... IB sz. határozatában megállapította, hogy "az IB az alapszabály 3. § 2/6. pontjának megfelelően megvizsgálta a 2007. szeptember 28-i közgyűlésen tárgyalt tagfelvétellel kapcsolatos kérdéseket, illetve az egyénenkénti megfelelőséget. Többek között megállapítja, hogy kizárta magát "A", mert nem teljesítette az alapszabály 3. § 2/4/1., 2/4/2., valamint a 6. § 1/2/6. pontjait".

Ezt követően az alperes titkára 2007. október 31-én arról tájékoztatta a felperest, hogy az intézőbizottság az alapszabály 3. § 2/6. pontjának megfelelően eljárt és megállapította, hogy nem tagja az egyesületnek az alapszabály 3. § 2/4/1., 2/4/2., és a 6. § 1/2/6. pontjára figyelemmel.

A bizonyítékok értékelése eredményeként az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes - az alperes álláspontjával ellentétesen - az alapszabályban írt feltételeket - a vadkárátalány tekintetében kötendő megállapodás kivételével - maradéktalanul teljesítette.

Értékelte, hogy a felperes a 2007. szeptember 28-án megtartott közgyűlésen részt vett, a jelenléti ívet tagként aláírta, e tényből pedig az következik, hogy a taggá válás feltételeit - a vadkárátalányra vonatkozó megállapodás megkötésén kívül - időben teljesítette és azt az alperes elfogadta. A felperes taggá válását igazoló körülményként értékelte, hogy a vadásztársaság elnökével október folyamán a vadkár összegében való megegyezésről levelezést folytatott. Ennek olyan jelentőséget tulajdonított, hogy nem folyt volna ez a tárgyalás az összegszerűségről, ha a felperes a tagfelvételt biztosító, egyéb feltételeket nem teljesítette volna. Az intézőbizottság támadott határozatának megfogalmazásából - a felperes "kizárta magát" - is arra következetett, hogy a felperes megelőzően felvett tagja volt az alperesnek.

A továbbiakban azt vizsgálta az elsőfokú bíróság, hogy az intézőbizottság jogszerűen törölte-e a felperest a tagok sorából.

Az alapszabály 3. § 2/4/2. pontjára történt hivatkozást azért nem ítélte megalapozottnak, mert a felperes az előhaszonbérleti jog tekintetében megtette a szükséges nyilatkozatot az alperes javára.

A felperesnek azt a magatartását, hogy a vadkárátalány mértékére és a fizetési kötelezettségre vonatkozó megállapodás tervezetet azért nem írta alá, mert az alperes által meghatározott összeget méltánytalanul alacsonynak tekintette, azért ítélte jogszerűnek, mert az alapszabály 3. § 2/4/1. pontja nem tartalmazza a vadkárátalány mértékét. Így tehát a felperes magatartása nem sértett alapszabályi rendelkezést, sértette viszont azt az alperes, illetőleg annak szerve, az intézőbizottság, ezért megállapította, hogy a rendelkező részben írt határozata semmis.

Az elsőfokú ítélet megváltoztatása, a kereset elutasítása érdekében az alperes fellebbezett. Hangsúlyozta, hogy a felperesnek nem keletkezett tagsági jogviszonya az egyesületben, mert a taggá válás a tagsági viszonyt keletkeztető bonyolult folyamat végén, akkor következik be, amikor az intézőbizottság meghozza a feltételek teljesítését megállapító határozatát. Miután a felperes a vadkárátalányra vonatkozó megállapodást nem kötötte meg, tagsági viszonya nem jöhetett létre. Az elsőfokú bíróság által elfoglalt álláspont az alperes belső életébe való beavatkozást jelenti.

Az ítélőtábla az alperes fellebbezését az alábbi indokokból ítélte alaposnak.

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. (Etv.) 1. §-a értelmében az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen.

A 3. § (1) bekezdése akként szól, hogy a társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

A 6. § (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.