BH 2007.4.124 Okozati összefüggés bizonyítása az ügyvédi megbízási szerződés megszegésére alapított kártérítési ügyben [Ptk. 474. §, 318. §, 339. §].

A felperes a keresetében az alperest ügyvédi megbízási szerződés megszegése címén vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére kérte kötelezni. A keresetét arra alapította, hogy az ellene maradandó testi fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés bűntette miatt indított, a megyei bíróság ítéletével befejezett ügyben határozott utasítása ellenére az alperes elmulasztotta az előzetes mentesítés iránti kérelem előterjesztését. Ennek következtében a bíróság a mentesítésről nem határozott, így a felperes a kiszabott kétévi próbaidő alatt pedagógusként nem dolgozhatott.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

A másodfokú bíróság a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyó döntést hozott. A jogerős ítélet indokolása szerint a peres felek között a felperes védelmének ellátására a Ptk. 474. §-a szerinti megbízási szerződés jött létre. A felperesnek a perben azt kellett bizonyítania, hogy az alperes a szerződést megszegte és ezzel okozati összefüggésben a Ptk. 318. és 339. §-ában foglaltakra figyelemmel vagyoni és nem vagyoni kárt okozott. A felperes által állított szerződésszegés és az érvényesített kár közötti okozati összefüggés bizonyítása azonban nem vezetett sikerre. A Btk. 104. §-a értelmében ugyanis a büntetőbíróság a másodfokú eljárásban is hivatalból köteles vizsgálni azt, hogy a terhelt az előzetes bírósági mentesítésre érdemes-e. Ebben az esetben tehát a mentesítés iránt nem kellett kérelmet előterjeszteni, így annak elmulasztása - figyelemmel arra is, hogy e kérdésben a bíróság a törvényben meghatározott körülményeket vizsgálva kizárólag mérlegelési jogkörben dönt - nem állhat okozati összefüggésben a felperes károsodásával. Az okozati összefüggés minderre figyelemmel akkor sem lenne megállapítható, ha a felperes a megbízási szerződés megszegésének tényét bizonyítaná.

A jogerős ítélet ellen új eljárás lefolytatásának elrendelése érdekében a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A kérelem indokai szerint a bíróságok téves jogi álláspontból indultak ki, és ennek következtében megalapozatlan, jogszabálysértő döntést hoztak. A perben a felperes által előterjesztett bizonyítás lefolytatására alapítva elsősorban azt kellett volna tisztázni, hogy a megbízási szerződést az alperes megszegte-e. Igenlő esetben meg kellett volna állapítani, hogy az alperes az ugyancsak bizonyítandó kárért felelősséggel tartozik, mert a jogerős ítéletben kifejtett sajátos indokolással szemben az okozati összefüggés fennáll. A jogerős büntetőítélet nyilvánvalóan tartalmazott volna az előzetes mentesítés iránti kérelemmel kapcsolatos indokolást, amennyiben az alperes ilyen tartalmú előterjesztést tett volna.

Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.