BH 1981.9.377 I. Hiányos adatközlés esetén a szakértő a szakvélemény előterjesztésének késedelme miatt nem felelős [Pp. 181. § (1) bek.].

II. Hibás épület kijavítására irányuló, többezer hibatételt tartalmazó kereset nem tekinthető ténybeli és jogi megítélés szempontjából egyszerűnek és nem intézhető el tárgyaláson kívül [Pp. 376. § (1) bek.].

A felperes a keresetében egy budapesti lakótelep B/1 épülete kijavítására kérte kötelezni az I. r. alperes generálkivitelezőt. Az I. r. alperes közreműködői ellen érvényesített szavatossági igényt az őket érintő hibák miatt. Az első fokú bíróság az egyesített ügyekben szakértői bizonyítást rendelt el. A szakvélemény előterjesztésére 90 napos határidőt állapított meg. A szakvélemény beterjesztésének határideje többször módosult. A szakértő a szakvéleményét a végső határidőben sem terjesztette elő, ezért az első fokú bíróság a szakértőre pénzbírságot szabott ki. A bírság kiszabását azzal indokolta, hogy a szakértőt mulasztás terheli, mert a többször módosított határidőre sem terjesztette elő szakvéleményét. Ha a szakvélemény elkészítésének akadálya volt, ha a felek valamelyike a szakvéleményhez szükséges adatokat nem szolgáltatta és ezzel az eljárást késleltette, a szakértő kötelessége lett volna ezt a tényt a bíróságnak bejelenteni. Az indokolás szerint a bíróság a szakértő által kért intézkedéseket külön-külön nem tette meg, mert azokat az eredeti kirendelő végzésben rögzítette.

A végzés ellen a szakértő fellebbezett. A felperes a szakértői vizsgálat során a keresetét közel 3 millió forinttal felemelte. Erre tekintettel az első fokú bíróság intézkedését kérte a szakértői vizsgálat kiterjesztésére, társszakértők bevonásának szüksége miatt. Arra is a bíróság intézkedését kérte, hogy a felek a szükséges adatokat bocsásssák rendelkezésére, mert az ő felhívásai eredménytelenek maradtak. Az adatok hiánya akadályozta a munka továbbfolytatását.

A szakértő fellebbezése alapos.