A Kúria Pfv.21319/2013/18. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 215. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna

A határozat elvi tartalma:

Az alperes nyilatkozata, amelyben elismeri a számára előírt eljárási határidők túllépését, nem jelenti egyben azt is, hogy ezzel a felperes személyhez fűződő jogainak megsértését is elismeri. 1959. IV. Tv. 78. § (2) 1952. III. Tv. 215. § 1952. III. Tv. 163. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.26016/2009., Fővárosi Törvényszék P.26016/2009/88., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21204/2012/20., *Kúria Pfv.21319/2013/18.* (BH+ 2015.2.68)

***********

Pfv.IV.21.319/2013/18.szám

A Kúria a dr. Szemes Marianna pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a .. jogtanácsos által képviselt Budapesti Rendőr-főkapitányság I. rendű, a .. ügyész által képviselt Legfőbb Ügyészség II. rendű és a .. jogtanácsos által képviselt Pest Megyei Rendőr-főkapitányság III. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 31.P.26.016/2009. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.204/2012/20. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 101. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket valamint a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek megsértették személyhez fűződő jogait, és kérte a jogsértés objektív jogkövetkezményei alkalmazását, továbbá az alperesek vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I.r. alperes azzal, hogy

- a felperes 2009. október 7-i feljelentése kapcsán csak 2010. augusztus 8-án rendelte el a nyomozást, megsértette a felperes tisztességes eljáráshoz fűződő személyiségi jogát,

- a 2010. április 11-i levélben tájékoztatta a sértetti képviselőt a felperes gyanúsításának tartalmáról, az abban szereplő bűncselekményekről, megsértette a felperes személyes adatok védelméhez és a tisztességes eljáráshoz fűződő személyiségi jogát,

- a szervezetébe tartozó .. rendőrség a 2010. november 30-i apai kapcsolattartásra vonatkozó gyámhatósági végzésben foglalt megkeresésnek nem tett eleget, és ekként nem biztosította a rendőrségi jelenlétet a kapcsolattartás megkezdésekor, megsértette a felperes tisztességes eljáráshoz fűződő személyiségi jogát,

- a 2006. október 23-i demonstrációt jogellenesen feloszlatta, megsértette a felperes gyülekezéshez való személyiségi jogát.

Az elsőfokú bíróság kötelezte az I.r. alperest, hogy 15 napon belül ezekért a jogsértésekért magánlevélben kérjen elnézést, továbbá fizessen meg a felperesnek 300.000 forintot és annak 2010. április 7. napjától járó késedelmi kamatát.

Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a II.r. alperes azzal, hogy

- a felperes 2010. november 21-én előterjesztett .. Rendőrkapitányság 01050/1991/2010. bü. számú megszüntető határozatával szemben előterjesztett panaszt nem bírálta el, megsértette a felperes tisztességes eljáráshoz fűződő személyiségi jogát,

- a felperes 2010. szeptember 26-án előterjesztett, a 2044/2010. bü. számú ügy megszüntetésével kapcsolatos panaszát nem bírálta el, megsértette a felperes tisztességes eljáráshoz fűződő személyiségi jogát. Kötelezte a II.r. alperest, hogy 15 napon belül ezekért a jogsértésekért magánlevélben kérjen elnézést, és fizessen meg a felperesnek 100.000 forintot, valamint annak 2010. október 20. napjától járó késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet a II.r. alperessel szemben elutasította.

A III.r. alperessel szemben előterjesztett keresetet az elsőfokú bíróság elutasította.

A felperes költségmentessége folytán le nem rótt 283.260 forint illetékről úgy rendelkezett, hogy azt a felperes költségmentessége és az alperesek illetékmentessége folytán az állam viseli. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 68.500 forint, a III.r. alperesnek 20.000 forint perköltséget.

A felperes, valamint az I. és II.r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta, és az I.r. alperes által a felperesnek fizetendő nem vagyoni kártérítés összegét 500.000 forintra és járulékaira felemelte. Megállapította, hogy a felperes részére kirendelt pártfogó ügyvéd, .. elsőfokú eljárásban felmerült ügyvédi munkadíját teljes egészében a Magyar Állam viseli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a III.r. alperesnek 10.000 forint fellebbezési költséget. Ezt meghaladóan úgy rendelkezett, hogy a peres felek fellebbezési költségeiket maguk viselik. Megállapította, hogy .. pártfogó ügyvéd fellebbezési eljárásban felmerült munkadíját teljes egészében a Magyar Állam viseli.

Az ítélőtábla határozata indokolásában kifejtette: az elsőfokú bíróság az összes kereseti kérelmet, annak módosítását figyelembe vette ítéletében, és az azzal kapcsolatos döntésnek megfelelő indokát adta. A jogsértőnek ítélt magatartásokkal kapcsolatos elsőfokú bírósági álláspontot az ítélőtábla is osztotta.

Az eljárási cselekmények határidejének kifogásolása tekintetében a másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy egy személyiségi jogsértés esetén nem elegendő önmagában a késedelem bekövetkezésére hivatkozni, többlettényállási elemként valamely ezzel összefüggő lényeges érdeksérelem bizonyítása is szükséges.

Egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával azokban esetekben, amikor a felperes egy magatartással kapcsolatban több személyiségi jog sérelmének bekövetkezését is állította, és az elsőfokú bíróság kizárólag egy jogsértést állapított meg.

Az I. r. alperes fellebbezésében foglaltakkal kapcsolatban az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást.

Helyesen értékelte a felperes által hivatkozott, a gyülekezési joggal kapcsolatos joggal kapcsolatos jog- és érdeksérelmet is. Az I.r. alperes magatartása e körben a felperest érintően okszerű, arányos és célszerű volt. A felperest magát közvetlen atrocitás egyáltalán nem érte. Jogsérelem kizárólag amiatt volt megállapítható, hogy a tűzszerészeti átvizsgálást követően a felperest nem engedték vissza a demonstráció eredeti helyszínére. Ahhoz, hogy bármilyen további sérelem megállapítható legyen, olyan többlettényállási elemre lett volna szükség, amelyre vonatkozóan adatok nem álltak rendelkezésre. Kizárólag a felperes egyedi sérelme volt csak figyelembe vehető, az általánosságban jelzett jogsérelem nem. A felperesi előadásból, illetve a rendelkezésre álló dokumentumokból arra lehetett következtetni, hogy a felperes más hasonló demonstrációkon is megjelent, ezért önmagában az, hogy az I.r. alperessel szolgálati viszonyban álló személyek a felperest egy korábban megkezdett demonstráció helyszínére később nem engedték vissza, nem jelent olyan jellegű hátrányt, amely nem vagyoni kártérítés alkalmazását tette volna szükségessé a megállapított jogsértés jogkövetkezményeként. Figyelemmel arra is, hogy a felperes szabad véleménynyilvánításhoz való joga ezzel az I.r. alperesi magatartással összefüggésben nem sérült.