A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21204/2012/20. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 84. §, 339. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.204/2012/20.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Szemes Marianna pártfogó ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, ... jogtanácsos által képviselt Budapesti Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest, Teve utca 4-6.) I. rendű, ... ügyész által képviselt Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) II. rendű, ... jogtanácsos által képviselt Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest, Teve utca 4-6.) III. rendű alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Törvényszék 2012. április 6. napján meghozott, 31.P.26.016/2009/88. számú ítélete ellen a felperes részéről 90., az I. rendű alperes részéről 92., a II. rendű alperes részéről 91. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja, és az I. rendű alperes által a felperesnek fizetendő nem vagyoni kártérítés összegét 500.000 (Ötszázezer) forintra és járulékaira felemeli.

Megállapítja, hogy a felperes részére kirendelt pártfogó ügyvéd, dr. Szemes Marianna (fél címe 1) elsőfokú eljárásban felmerült ügyvédi munkadíját teljes egészében a Magyar Állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a III. rendű alperesnek 10.000 (Tízezer) forint fellebbezési költséget.

Ezt meghaladóan a peres felek fellebbezési költségeiket maguk kötelesek viselni.

Megállapítja, hogy dr. Szemes Marianna (fél címe 1.) pártfogó ügyvéd fellebbezési eljárásban felmerült munkadíját teljes egészében a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes az I. rendű alperessel szemben a tulajdonhoz, a szabad véleménynyilvánításhoz, szabad gyülekezéshez, mozgásszabadsághoz, emberi méltósághoz, a tisztességes eljáráshoz, a jóhírnévhez, a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jog megsértése, az ártatlanság vélelmének, valamint a megalázó elbánás tilalmának megsértése miatt érvényesített igényt, kérve ezen személyiségi jogai megsértésének megállapítását.

Előadta, hogy az I. rendű alperes 2009. október 1. napján számítógépeit, DVD íróját határozat nélkül lefoglalta, majd megszüntető határozat után, 9 hónap elteltével adta csak ki azokat a részére. Mindezek miatt 37.000 forint vagyoni, 2.000.000 forint nem vagyoni és további 100.000 forint nem vagyoni kár és kamatai megtérítését követelte. A vagyoni kárát arra alapította, hogy az elvitt számítástechnikai eszközökből a winchester, illetőleg a mobilrack eltűnt, és ezekkel az I. rendű alperes nem tudott elszámolni. A nem vagyoni kártérítésre a lefoglalt gépeken tárolt adatainak elvesztése, illetve a DVD írásban való akadályozása és a kiadás késedelmessége miatt tartott igényt.

A 2006. október 23-án tartott tömegdemonstrációról való kényszerű távozása miatt - melyre az I. rendű alperes törvénysértő oszlatása miatt kényszerült - 500.000 forint nem vagyoni kártérítést igényelt annak kamataival együtt, illetőleg elégtétel adására is kötelezni kérte az I. rendű alperest.

Előadta továbbá, hogy az I. rendű alperes számos mulasztásával és törvénysértésével sértette a tisztességes eljáráshoz fűződő személyiségi jogát is.

Az I. rendű alperes a házkutatásról felvett jegyzőkönyvvel azt a hamis látszatot keltette, hogy akadályozta a hatóság munkáját, a keresett berendezéseket nem adta át önként, és ténylegesen kutatni kellett azok után. Ezen túlmenően a vele szemben folyt büntetőeljárás során, a sértetti képviselőnek adott tájékoztatással nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás gyanúsításáról is alaptalanul tájékoztatott. Azt is valótlanul közölte a sértetti képviselővel, hogy a felperesi IP címről követték el a bűncselekményeket. Személyiségi jogot sértett azzal is, hogy a sértettel a gyanúsítás tartalmát, a nyomozati cselekményeket és az eljárás előre eldöntött végeredményét előre közölte.

Személyes adataival visszaélés történt akkor, amikor a személyes adatiról kért tájékoztatás megadását elmulasztották. Úgyszintén sérült ez a személyiségi joga akkor, amikor az I. rendű alperes a sértetti képviselőt a vád tényéről tájékoztatta.

Mindezen jogok megsértésével kapcsolatosan elégtételadásra, illetőleg 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az I. rendű alperest.

A II. rendű alperessel szemben az emberi méltóságának, valamint a tisztességes eljáráshoz fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítását kérte.

Előadta, hogy a II. rendű alperes a panaszainak elbírálási határidejét nem tartotta be, illetve elszabotálta. Mindezekre tekintettel magánlevélben történő elégtételadásra és bocsánatkérésre, valamint 500.000 forint nem vagyoni kártérítés és kamatainak megfizetésére kérte kötelezni a II. rendű alperest.

A III. rendű alperessel szemben a személyes adataihoz, valamint a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogai megsértésének megállapítását kérte.

Ezen túlmenően kérte a III. rendű alperes jogsértéstől való eltiltását, elégtételadásra, valamint 500.000 forint nem vagyoni kártérítés és kamatai, továbbá napi 7.000 forint elmaradt haszonból származó vagyoni kára és kamatainak megtérítésére kötelezését.

Előadta, hogy a III. rendű alperes az általánostól eltérően, jogsértően kezelte az adatait, valamint nem jogosult személynek kiadta a bűnügyi személyi adatait, és azt a hamis látszatot keltette, hogy a felperes a saját honlapját számítógéprendszer és adatok elleni bűncselekmény elkövetéséhez használja, és honlapja ilyen bűncselekményekkel hozható kapcsolatba.

Az I., II. és III. rendű alperesek egyaránt a velük szembeni kereset elutasítását indítványozták.

Az I. rendű alperes a felperesi keresetben foglaltakhoz igazodva, részletesen előadta, hogy a felperesnek mely kérelmét, milyen módon bírálták el és milyen okból kezelték az adatokat a felperes által vitatott módon. Kifejtette, hogy egy büntetőeljárás során el nem bírált panasszal összefüggésben a polgári ügyben eljáró bíróság nem járhat el, és utólag nem veheti át a büntetőeljárásban résztvevő hatóságok szerepét és hatáskörét. Tekintettel arra, hogy az eljárásai során nem merült fel jogellenes magatartás, ezért a felperesnek mindenféle kártérítési igénye alaptalan vele szemben.

A II. rendű alperes azokban esetekben, amikor a felperes panaszának elbírálására nem került sor, vagy az a határidő jelentős túllépésével történt meg, sajnálkozását fejezte ki és a felperestől elnézést kért. Egyebekben pedig azt adta elő, hogy a felperes keresetének túlnyomó részében jogsértés nem történt, ezért a kereset alapja hiányzik, és személyiségi jogi igény azokkal kapcsolatosan nem támasztható. Hivatkozott arra, hogy a felperes beadványaiban ismétlődő módon, ugyanazzal a körülménnyel kapcsolatosan jelentett be panaszt vagy jogorvoslatot. A megismételt panasz - függetlenül annak elnevezésétől - külön értesítés és érdemi vizsgálat nélkül irattárba helyezhető.