BH 1993.11.670 A kereslet-kínálat viszonyainak változása önmagában nem ad alapot a találmányidíj-szerződés bírósági úton való módosítására [Ptk. 241. §].

A perbeli szolgálati találmány feltalálói (a felperesek), valamint a szabadalom jogosultja (az alperes) az 1989. november 10-én megkötött találmányidíj-szerződésben az alperest (a találmánynak a saját gazdasági tevékenysége körében való hasznosítása alapján) terhelő díjfizetési kötelezettség időbeli terjedelmét öt évben, 1987. május 1-től 1992. április 30-ig bezárólag határozták meg. Miután pedig az 1987. május 1. 1989. március 31. közötti időszakra vonatkozó díjfizetési kötelezettséget bírói ítélet már összegszerűleg megállapította, a szerződő felek az ítéletben alkalmazott számítási módnak megfelelően meghatározott hasznos eredmény nyolc százalékában jelölték meg a felpereseket 1989. április 1-jétől megillető találmányi díj mértékét.

A felperesek 1991 áprilisától kezdődően eredménytelenül kérték az alperest a találmányidíj-fizetési kötelezettség időtartamának egy évvel való meghosszabbítására, ezért a keresetük a szerződés e részének a bíróság által történő módosítására irányult. Keresetüket arra alapították, hogy a találmány felhasználásával gyártott terméket az alperes korábban főleg a Szovjetunióban értékesítette, az időközben lezajlott politikai-társadalmi-gazdasági változások hatására azonban az értékesítési lehetőség nagymértékben lecsökkent, ugyanakkor remény van arra, hogy 1992. április 30. után ismét megnő a kérdéses termék értékesítésének lehetősége.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert az értékesítési lehetőségek beszűkülése számára is vagyoni hátrányt okozott, ezért a szerződésnek kizárólag a felperesek számára előnyt jelentő módosítása nem indokolt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felek találmányidíj-szerződését módosította, és megállapította, hogy az alperest terhelő díjfizetési kötelezettség 1993. április 30-ig áll fenn. Az ítélet indokolása szerint az értékesítési lehetőségeknek a szerződéskötés utáni kedvezőtlen alakulása a felperesek igényét megalapozta: teljesült ugyanis a Ptk. 241. §-a alkalmazhatóságával kapcsolatos valamennyi törvényi feltétel (a felek közötti tartós jogviszony, a szerződéskötés után bekövetkezett változás és ezzel összefüggően a felperesek lényeges érdeksérelme).

Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében az alperes fellebbezett.

A felperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés az alábbi okok miatt alapos.