BH 1980.3.83 I. A sajtóhelyreigazítási eljárás személyiségvédelmi eszköz, a sajtóhelyreigazítás követelése személyhez fűződő jog. Sajtóhelyreigazítást jogi személy csak akkor kérhet, ha a kifogásolt tényállítások a jogi személy tevékenységét érintik, a közlemény kifejezetten a jogi személyre utal.

II. Az ügyvédeket ért sérelem esetén közérdekből az igazságügyminiszter indíthat sajtó-helyreigazítási eljárást [Ptk. 79. §, 85. § (1) bek., Pp. 342. 343. §].

I. Az Ország Világ című hetilap az 1979 február 7-i számában cikket közölt "Sokan nem tudják - ház, ház, társasház" címmel. A cikk beszámolt a perbeli társasház-építkezésről. Közli, hogy a társasház szervezését 10 esztendeje kezdték el az egyik ügyvédi munkaközösség, pontosabban dr. G. P. és dr. S. P. ügyvédek közreműködésével, az építési engedélyt 8 éve adták ki, de a kivitelezéssel mindössze az alapozásig jutottak, az is csapnivaló. S. J. és felesége, akiknek önálló lakásuk nincs, négy éve csatlakoztak a társasházépítési akcióhoz, az ügyvédi munkaközösség 1975 november 11-én 125 ezer Ft-ot vett fel tőlük. Beszámol K. I. volt műszaki ellenőr káros tevékenységéről és arról, hogy a kivitelezést egy építőipari szövetkezet vállalta, de az alapozás hiányosságai miatt nem kezdte el a munkát és fel akarja bontani a szerződést. Az építtetőket eddig hitegették. A cikk ismerteti az építésügyi hatóság határozatát, amely szerint kilátásba helyezte az elkészült épületrészek lebontásának és a teleprendezésnek az elrendelését. A cikk befejező részében arra hívja fel a figyelmet, hogy a társasházépítkezések elhúzódása milyen anyagi áldozatokat, szellemi-fizikai megterhelést és jogi hercehurcát jelent az építtetőknek. Sokan nem tudják, hogy az ügyvédi munkaközösség által végzett szervezés nem jelent garanciát a további ügyek gyors, zavartalan lebonyolítására. Az építkezés elhúzódása miatt sokan lemorzsolódnak és megkérik a szervezésben részt vevő ügyvédet, hogy szerezzen vevőt a helyükre - "persze, kérjen többet, maga se jár rosszul."

Az ügyvédi kamara felperes az 1979 február 26-án kelt levelében helyreigazítást kért az alperestől a cikknek dr. S. P. és dr. G. P. ügyvédekre, illetőleg általánosságban a b-i ügyvédekre vonatkozó alaptalan megállapításaira nézve. Az alperes ennek nem tett eleget, ezért a felperes 1979 március 13-án pert indított.

A felperes a b-i ügyvédek és egyben dr. G. P. és dr. S. P. ügyvédek érdekképviseletében nyújtott be keresetet a bírósághoz. Helyreigazítás közlésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az első fokú bíróság a felperes keresetének az ügyvédi munkaközösségre és dr. G. P., valamint dr. S. P. ügyvédekre vonatkozó része tekintetében a pert megszüntette. Megállapította, hogy a felperesnek nincs perlési jogosultsága, mert a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni.

A keresetnek általánosságban a b-i ügyvédeket érintő részét az első fokú bíróság ítéletében elutasította. Az indokolás szerint a támadott cikk a b-i ügyvédekre semmiféle megállapítást nem tartalmaz, nem állította a cikk, hogy az utolsó előtti bekezdésben szereplő kijelentés a felperes illetékességi területén történt.

Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. Kérte az első fokú ítélet megváltoztatásával a kért helyreigazításra kötelezni az alperest. Kifogásolta a permegszüntetést. Arra hivatkozott, hogy az ügyvédi kamara gondoskodik az ügyvédi hivatás gyakorlásával járó jogok védelméről, hogy az ügyvédi munkaközösségek a kamara irányítása és ellenőrzése alatt működnek, ezért a kamara jogosult fellépni az ügyvédi munkaközösségeket, ügyvédeket ért sérelem orvoslása végett. Az érdemben elutasított kereseti igény tekintetében arra hivatkozott, hogy a cikk kifejezetten a b-i építkezésre vonatkozott, ezért a cikk utolsó előtti bekezdése szerinti általános jellegű megállapítások burkolt formában minden b-i ügyvéd hírnevét sértették. A B-i Ügyvédi Kamara tehát indokolatlan kért helyreigazítást.

Az alperes ellenkérelmében az első fokú ítélet helyben hagyását kérte.