A Fővárosi Törvényszék P.24175/2017/74. számú határozata kártérítés (SZEMÉLYISÉGI JOG megsértésével okozott kár megtérítése) tárgyában. [1992. évi LXXIX. törvény (Métv.) 6. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 6:48. §] Bíró: Sághy Levente

Fővárosi Törvényszék

.P. /2017/74.

A bíróság a Dr. Szűcs Péter Ügyvédi Iroda ( üi. Dr. Szűcs Péter ügyvéd, .) által képviselt

I.rendű felperes neve ( felp. címe.) I. r. felperesnek és

II.rendű felperes neve ( felp. címe.) II. r. felperesnek

a

Dr. Molnár Ágnes Flóra ügyvéd (cim2.) által képviselt

alperes neve alperes elleni

személyiségi jogi sérelem és kártérítés iránt indított perében, melybe az alperes pernyertessége érdekében a

Dr. Csuka és társa ügyvédi iroda ( .) által képviselt beavatkozó Zrt. (cim.) biztosító beavatkozott,

meghozta az alábbi

Ítéletet

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

A felperesek, mint egyetemleges kötelezettek 250 000 (kettőszázötvenezer) Ft perköltség megfizetésére kötelesek 15 napon belül az alperes javára.

1 500 000 ( egymillió ötszázezer) Ft kereseti illeték és 439 813 (négyszázharminckilencezer nyolcszáztizenhárom) Ft szakértői díj az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet jelen bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblának címezve.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás

A felperesek perben nem álló kiskorú gyermeke, kiskorú ... 2016. .... napján született ..., az alperesi kórházban. Az I. r. felperes terhességgondozása részben az alperesnél folyt.

A gyermek bal felső végtagja a könyökízületi tájtól disztálisan teljesen hiányzik, a végtagcsonkon egy bőrfüggelék és két behúzódás van. A csonkot jól használja minden testhelyzetben, de motoros fejlődése elmaradást mutat életkora átlagától. Megkésett beszédkészsége miatt fejlesztésre szorul.

A kiskorú egyebekben stabilan jár, kismotort hajt, életkorának megfelelően együttműködő, kiegyensúlyozott, jól motiválható. Az alkar hiánya a megfelelő életminőség és az önellátás biztosítása végett a jövőben szükségessé teheti esztétikai, vagy funkcionális protézis alkalmazását: mindazonáltal ismert jelenség, hogy az egészséges végtag fejlesztése, illetve fejlődése olyan szintet érhet el, amely az ellenoldali végtag protetizálása nélkül is önellátás biztosít.

A felperesi szülők keresetükben arra utaltak, hogy az I. r. felperes 2016. július 15. napján vett részt a terhességi első, majd 2016. szeptember 5. napján a második ultrahangos szűrővizsgálaton az alperesnél. Bár a vizsgálatokról készült leletek megemlékeznek a végtagok vizsgálatáról, a születéskor felismert végtagi rendellenességekre (bal alkar csökevényes volta az azt alkotó csontok redukciója miatt, továbbá a jobb felső végtag 3-4 ujjain csak csökevényes harmadik ujjpercek alakultak ki) korábban nem derült fény.

Az alperesnek felróható diagnosztikus tévedés miatt (a vizsgálat és eredményének rögzítése nem a Tóth Zoltán- Papp Zoltán által szerkesztett Szülészet- Nőgyógyászati Ultrahang Diagnosztika tankönyv 386-389. oldalain található előírásoknak megfelelően történt) nem derült fény a csontos vázat érintő fogyatékosságokra magzati korban, így a szülők nem élhettek a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (Mvtv.) 6.§ (3) bekezdésében foglalt jogaikkal, mely szerint a terhesség a 20. hetéig - a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig - szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri.

Megfelelő szűrővizsgálati eredmények, továbbá genetikai tanácsadás esetén a felperesek a terhességmegszakítás mellett döntöttek volna. Önrendelkezési, valamint családtervezési joguk sérelméből fakadóan teljes és egészséges családban éléshez fűződő joguk is sérült, a perben nem álló kiskorú létezése annak fogyatékosságából fakadóan sérelmes számukra: felneveléséből fakadóan káraik is felmerülnek.

Hangsúlyozták, hogy amennyiben csak és kizárólag a bal alkar csontjainak hiányosságára derül fény magzati korban (bal alkarhiány), más minor anomáliákra nem, akkor is a terhességmegszakítás mellett döntenek : erre pedig az Mvtv. 6. § (3) bekezdésében foglaltak helyes értelmezésével lehetőségük is nyílt volna.

A Ptk. 2 : 42-43.§ -ra, 52-53.§ -ra, a Ptk. 6:540.§ (1) bekezdésére, 518.§ -520.§ -ra, 522.§ -ra, 524.§ (1) bekezdésére, 527.§ -ra, valamint 532.§ -ra alapítva, hivatkozással az Mvtv. 6.§ (3) bekezdésére, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény ( Eütv.) 77.§ (3) bekezdésére, az I. r. felperes és II. r. felperes fejenként 11 000 000 Ft sérelemdíjat és annak 2016. .... napjától számított, Ptk. 6: 48.§ szerinti kamatait, az I. r. és II. r. felperesek részére egyetemlegesen 4 302 231 Ft kártérítést és annak Ptk. 6: 48.§ szerinti kamatait, a jövőre nézve pedig havi 376 610 Ft költségpótló járadékot követeltek.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Álláspontja szerint a végtaghiányok, rendellenességek feltárása terén minden elvárhatót megtett: a sérelmezett végtagredukció és más minor anomália nem volt detektálható a vizsgálatok során. Annak ellenére, hogy azokat keresték, illetőleg a megfelelő végtagrészleteket látótérbe hozták.

A 2016. július 15- i és szeptember 5-i szűrő ultrahang vizsgálatok eredménye negatív volt, leírták, hogy a végtagok hiánytalanul ábrázolódnak, 2016. szeptember 19-én ugyanígy írták le a végtagokat a ... Kórházban. A terhesség alatt összesen 8 alkalommal vizsgálták az I. r. felperest ultrahangvizsgálattal, ebből 6 alkalommal kifejezetten hiánytalanként jellemezték a végtagokat. A vizsgálatokat a terhességi kor alatt három különböző személy végezte : a körülmények tehát arra utalnak, hogy a perben nem álló kiskorú fejlődési rendellenességei - akár az ultrahangvizsgálat valamely műterméke miatt - nem voltak észlelhetőek a terhesség során. A szűrő és genetikai vizsgálatok szenzitivitásának foka ezen végtageltérések terén csekély : ennek százalékos mértéke pont azt fejezi ki, hogy az adott fogyatékosságokat illetően léteznek álnegatív esetek is.

A végtageltérések felszínre kerülése esetén pedig nem is lett volna lehetőség terhességmegszakításra : ilyen típusú eltérések esetén a genetikai tanácsadó nem ajánlja fel a szülőknek a terhességmegszakítás lehetőségét.