A Keszthelyi Járásbíróság P.20297/2017/50. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 217. §, 224. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 356. §, 357. §] Bíró: Koller Csilla

Kapcsolódó határozatok:

*Keszthelyi Járásbíróság P.20297/2017/50.*, Keszthelyi Járásbíróság P.20297/2017/51., Zalaegerszegi Törvényszék Pf.20278/2019/4., Kúria Pfv.20002/2020/4. (BH 2021.3.75)

***********

Keszthelyi Járásbíróság

7.P.20.297/2017/50. szám

A Keszthelyi Járásbíróság a Kárpáti Ügyvédi Iroda (8360. Keszthely, Kossuth u. 49., ügyintéző: Véghné dr. Kárpáti Brigitta ügyvéd) által képviselt felperes neve(....) felperesnek a Pozderka Ügyvédi Iroda dr. Pozderka Gábor ügyvéd (1146. Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C. B. ép. IV. em.) által képviselt ...(....) alperes ellen, kártérítés megfizetése iránti peres ügyében meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2014. évtől kezdődően minden év december 31-ig évi 343.407,- (háromszáznegyvenháromezer-négyszáz) Ft-ot keresetveszteséget pótló járadékként,

továbbá 2015. március 1-től minden hó 15. napjáig jövedelempótló (erőmegfeszítési) járadékként havi 50.000,- (ötvenezer) Ft-ot,

valamint 205.130,- (kétszázötezer-százharminc) Ft perköltséget az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 nap alatt.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a NAV felhívására 385.360,- (háromszáznyolcvanötezer-háromszázhatvan) Ft I-II. fokú feljegyzett illetéket. Az ezt meghaladó illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen, a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül a Zalaegerszegi Törvényszékhez címzett, de a Keszthelyi Járásbíróságon 3 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajtás végrehajthatósággal, teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság a tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s

I. Tényállás, előzmények

A Keszthelyi Járásbíróság 1.P.20.247/2015/48. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 209.782,- Ft-ot lejárt ápolási, gondozási, ház körüli munka járadék címén, 50.088,- Ft-ot vagyoni kár címén és 3.796.020,- Ft-ot nem vagyoni kár címén. Kötelezte továbbá az alperest, hogy a jövőre nézve 2016. október 1. napjától kezdődően minden naptári év legkésőbb december 31. napjáig esedékesen fizessen meg elmaradt haszon címén 1.000.000,- Ft bevételkiesést. Ugyancsak kötelezte az alperest, hogy a jövőre nézve 2016. október 1. napjától kezdődően minden hónap 15. napjáig esedékesen fizessen meg a felperesnek 50.000,- Ft erőfeszítési járadékot és 18.541,- Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a kereset elutasításra került.

Az alperes az ítélet ellen a nem vagyoni kártérítés, elmaradt haszon, illetve az erőfeszítési járadék tekintetében fellebbezést nyújtott be.

A Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Pf.21.323/2016/4. számú részítéletével az elsőfokú ítéletet nem fellebbezett részében nem érintve, fellebbezett részében a nem vagyoni kártérítés tekintetében helybenhagyta, míg az elmaradt jövedelemre és az erőfeszítési járadékra, valamint a perköltségre kiterjedően hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasította. A másodfokú határozat indokolása szerint helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy az elsőfokú ítélet az elmaradt jövedelem meghatározásánál azonosnak tekintette a felperes és a magánvállalkozás elmaradt bevételét. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a NAV által elfogadott személyi jövedelemadó bevallásokat értékelnie kell, és igazoltatnia a balesetet megelőző évek, valamint a baleset és az azt követő évek jövedelmét, valamint azt is, hogy az esetleges csökkenés a balesettel összefüggésben következett-e be.

Az erőfeszítési járadék körében a másodfokú bíróság kifejtette, hogy többlet erőfeszítési járadék akkor állapítható meg, ha a károsult az általa elért jövedelem egy részét tőle egyébként nem elvárható erőmegfeszítéssel éri el, ez azonban nem állapítható meg a károsult által a balesetet követően elért jövedelem ismerete nélkül. A másodfokú határozat szerint a többlet erőfeszítési járadék megállapítása során az elsőfokú bíróságnak abból kell kiindulnia, hogy a felperes a megmarad munkaképességével milyen jövedelmet ért el a balesetet követő években, és a balesettel összefüggő munkaképesség-csökkenést is figyelembe véve a megszerzett jövedelmet milyen arányban érte el többlet erőfeszítéssel.

* * *

Az I. és II. fokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a felperes az általa vezetett motorkerékpárral 2013. augusztus 17. napján ütközött össze a ... által vezetett ... frsz.-ú. személygépkocsival ...on a ... utcában.

A baleset következtében a felperes 8 napon túl gyógyuló, mindkét oldali szeméremcsont alsó- és felső szárának törését, a keresztcsont és a csípőcsont közötti ízületek szétválását, jobb oldali orsócsonttörést, a bal láb zúzott sebét, valamint a húgyhólyag falának szakadását szenvedte el, és a jobb heréje eltávolítása is szükségessé vált. A felperesnél maradandó testi fogyatékosság állt elő, amely mindkét csípőízület mozgásfunkciójának beszűkülésében, a jobb oldali csuklóízület mozgásfunkciójának beszűkülésében, illetve a jobb here hiányában nyilvánul meg.

A baleset következtében a felperes mozgása korlátozottá vált, nehezebb munkát nem tud végezni. A balesetet követően kapcsolatai megváltoztak, társas kapcsolata beszűkült, illetve szexuális élete is hátrányosan változott.

A balesetben szerzett felperesi sérülések maradandó fogyatékosságot eredményeztek. Össz-egészségkárosodás címén a szakértő 42%-os munkaképesség csökkenést állapított meg, amely teljes egészében közlekedési baleset eredetű. A megállapított érték felperesnél azt jelenti, hogy megváltozott munkaképességű egyénnek minősül.

Az igazságügyi orvosszakértői és pszichiáter szakértői lelet szerint kevert szorongásos és depressziós zavar került véleményezésre, amely további, mintegy 10%-os pszichiátriai rész-egészségkárosodást eredményez. Orvosi szempontból nevezettnél kerülendők a tartós gyaloglással, hajolással járó tevékenységek, és összességében a nehéz fizikai munkavégzés. Nehezebb tárgyak emelése, kényszer testhelyzettel járó tevékenységek, tartós állást és ülést igénylő tevékenységek. A felperes esetében kimondottan nehéz fizikai munka végzése összességében nem javasolt, azok elvégzése esetlegesen felperes erejének fokozott megfeszítése mellett lehetségesek. Összességében a szakértői vélemény 48%-os össz-egészségkárosodást állapított meg..