A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20698/2011/7. számú határozata iratok kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 157. §, 213. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék P.22291/2006/99., Debreceni Ítélőtábla Pf.20554/2010/4., *Kúria Pfv.20698/2011/7.*

***********

Pfv.IV.20.698/2011/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Jacsó Katalin pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kiss Éva ügyvéd által képviselt alperes ellen iratok kiadása és egyéb iránt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság előtt 21.P.22.291/2006. számon megindított és a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.554/2010/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 113. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a permegszüntetés, valamint a perköltség vonatkozásában - az elsőfokú ítéletre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.

A 2000. január 7-i fogorvosi kezelésre vonatkozó iratkiadás iránti kereseti kérelem tekintetében a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Megállapítja, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját az állam viseli.

Ez ellen a részítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen a fogászati kezelésével kapcsolatos dokumentációk kiadására kérte kötelezni az egészségügyi szolgáltató alperest, másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a személyhez fűződő jogát azzal, hogy nem biztosította az orvosi dokumentációk megismerését, a kezeléseket magában foglaló iratok megtekintését. Annak megállapítását is kérte, hogy az alperes őrzési kötelezettsége megszegésével megsértette az orvosi titoktartás kötelezettségét, mert nem dokumentálta hova kerültek a fogorvosi adatait tartalmazó iratok. Keresetében azt is sérelmezte, hogy a meglevő dokumentációk a törvényben előírt adatokat nem tartalmazzák. A jogsértések miatt 200.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 21.P.22.291/2006/73. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesre vonatkozó orvosi dokumentációk megismeréséhez való jogát, valamint a felperes orvosi dokumentációkkal kapcsolatos őrzési kötelezettségét. Megállapította azt is, hogy megsértette a felperes 1998. november 25-i, 1999. július 30-i és augusztus 2-i fogorvosi kezelésével kapcsolatos dokumentációs kötelezettségét. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.668/2009/5. számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintette, nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta. Az iratokat azzal küldte vissza az elsőfokú bíróságnak, hogy a felperesnek a 2000. január 7-i kezelésével kapcsolatos iratok kiadása iránt előterjesztett kereseti kérelme tárgyában döntsön.

Az eljárás folytatása során a felperes kereseti kérelmében elsődlegesen a 2000. január 7-i kezelésével kapcsolatos iratok kiadására kérte kötelezni az alperest, másodlagosan amennyiben annak kiadására nem kerül sor, annak megállapítását kérte, hogy az alperes nem tett eleget őrzési és kiadási kötelezettségének.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes kereseti kérelmét a 2000. január 7-i fogorvosi kezelésre vonatkozó iratok kiadása tekintetében elutasította, és ezt meghaladóan a pert megszüntette. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 forint perköltséget.

Határozata indokolásában kifejtette, hogy kizárólag a 2000. január 7-i kezeléssel kapcsolatos iratok kiadása iránti kérelem tárgyában kellett ítélettel döntenie, a többi kereseti kérelem már ítélt dolognak minősül, ezért a pert ebben a részében a Pp. 157. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette.

Az iratkiadás iránti kereseti kérelmet elutasította, mivel az alperes igazolta, hogy a kért iratok nagy valószínűséggel a 2001. június 27-én történt beázás alkalmával megsemmisültek, lehetetlen és végrehajthatatlan szolgáltatásra pedig az alperes nem kötelezhető.

Mellőzte a felperes tanúmeghallgatási és okirat-beszerzési bizonyítási indítványát, mivel az eredményre nem vezethetett.

A Pp. 114. §-a alapján előterjesztett kifogása alapján rögzítette, hogy a felperes a második tárgyalás kitűzését követően a jegyzőkönyv lezárása után jelentette be, hogy azon nem tud megjelenni, kéri azt távollétében megtartani. Ezért az eljáró bíróság nem sértette meg tájékoztatási kötelezettségét, a felperes eljárási jogai nem sérültek.

Mivel a részítéletben a bíróság határozott az eljárási illetékről, az erről való rendelkezést szintén mellőzte.

Az első fokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, és keresetének helyt adó döntés meghozatalát, valamint a per megszüntetésére és az alperes javára megállapított perköltség fizetésére vonatkozó rendelkezések mellőzését kérte.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjáról úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy az első fokú ítélet indokolási része tartalmazza a felperes által fenntartott kereseti kérelmet, amelyből az elsőfokú bíróság kizárólag a 2000. január 7-én végzett fogorvosi kezeléssel összefüggő orvosi dokumentáció kiadása iránti keresetet bírálta el érdemben, míg a többi kereseti kérelem vonatkozásában a pert megszüntette a Pp. 157. § (1) bekezdésének a) pontja alapján. Ezt az indokolást a másodfokú bíróság a Pp. 130. § (1) bekezdésének d) pontjára utalással kiegészítette. Figyelemmel a Pp. 229. § (1) bekezdésére, a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó, ugyanazon jog iránt ugyanazon felek egymás ellen új keresetet indíthassanak. Így a felperes sérelmére elkövetett személyiségi jogsértésről már nem kellett döntenie az elsőfokú bíróságnak.

Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság lefolytatta az ügy elbírálásához releváns bizonyítást, a bizonyítékokat a Pp. 206. § (1) bekezdése szerint értékelte, és nem sértette meg a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget. Hivatkozott arra, hogy a felperes nem jelölte meg azt a konkrét bizonyításra szoruló tényt, amivel összefüggésben a szükséges tájékoztatás elmaradt. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a kiadni kért dokumentáció megsemmisült a csőtörés során, az elázott orvosi iratok nem voltak szétválaszthatók. Annak bizonyítása, hogy már nincsen meg az orvosi dokumentáció, nemleges tényként nem volt lehetséges. Egyetértett az eljárás szabálytalansága miatt előterjesztett felperesi kifogással kapcsolatos elsőfokú bírósági állásponttal.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását, az alperes orvosi dokumentáció kiadására kötelezését kérte. Amennyiben a bíróság nem kötelezi az iratok kiadására az alperest, a jogsértések megállapítását kérte, mivel nem ismerhette meg az orvosi dokumentációt, és az alperes nem tett eleget a dokumentáció őrzési kötelezettségének sem. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte. Kérelmében 1.000 forint költség megtérítésére is igényt tartott.