62002TJ0367[1]

Az Elsőfokú Bíróság (negyedik tanács) 2005. január 12-i ítélete. Wieland-Werke AG kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM). Közösségi védjegy - SnTEM, SnPUR és SnMIX szóvédjegyek - Feltétlen kizáró okok - Leíró jelleg - A 40/94/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdés c) pontja. T-367/02-T-369/02. sz. egyesített ügyek

T-367/02-T-369/02. sz. egyesített ügyek

Wieland-Werke AG

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

"Közösségi védjegy - SnTEM, SnPUR és SnMIX szóvédjegyek - Feltétlen kizáró okok - Leíró jelleg - A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja"

Az Elsőfokú Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2005. január 12.

Az ítélet összefoglalása

1. Közösségi védjegy - A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése - Feltétlen kizáró okok - Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru jellemzőinek leírására szolgálhatnak - Fogalom

(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

2. Közösségi védjegy - A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése - Feltétlen kizáró okok - Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru jellemzőinek leírására szolgálhatnak - Ugyanazon jellemzők leírására szolgáló szinonimák létezése - Hatás hiánya

(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

3. Közösségi védjegy - A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése - Feltétlen kizáró okok - Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru jellemzőinek leírására szolgálhatnak - "SnTEM", "SnPUR" és "SnMIX" szómegjelölések

(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

4. Közösségi védjegy - A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése - Feltétlen kizáró okok - Megjelölés leíró jellege - Szükségszerűen a megjelölés megkülönböztető képességének hiányával járó körülmény

(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, b) és c) pont)

1. Ahhoz, hogy a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján valamely közösségi védjegy lajstromozásának megtagadására kerüljön sor, nem szükséges, hogy a megjelölést alkotó, az említett rendelkezés hatálya alá tartozó jeleket vagy adatokat a védjegybejelentés időpontjában a kérelemben szereplő áruk vagy azok jellemzőinek leírására ténylegesen használják. Az is elegendő, ha ezek a jelek és adatok ilyen célból használhatóak.

Ezenkívül elegendő, ha a szóban forgó jelek - legalább egyik lehetséges értelmükben - az érintett áruk vagy szolgáltatások egyik jellemzőjét írják le.

(vö. 40. pont)

2. Annak megítéléséhez, hogy a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában megfogalmazottak alapján valamely védjegy felveti-e a lajstromozás megtagadásának okát, lényegtelen, hogy létezik-e szinonima a védjegybejelentésben megnevezett áruk vagy szolgáltatások jellemzőinek leírására. Jóllehet ugyanis az említett rendelkezés az abban meghatározott lajstromozás megtagadásának okához azt írja elő, hogy a megjelölésnek "kizárólag" olyan jelekből vagy adatokból kell állnia, amelyeket az érintett áruk vagy szolgáltatások jellemzői feltüntetésére használhatnak, ezzel szemben ez a rendelkezés nem követeli meg, hogy kizárólag ezekkel a jelekkel vagy adatokkal lehessen leírni az említett jellemzőket.

(vö. 41. pont)

3. Az SnTEM, az SnPUR és az SnMIX szómegjelölések, amelyek lajstromozását a "Különösen színesfémből (rézből vagy rézötvözetből) készült, egyik vagy mindkét oldalukon fémmel (különösen ónnal vagy ónötvözettel) bevont félkész fémtermékek, úgymint bádoglemezek, szalagok, huzalok, sodronyok, csövek, profilok, rudak vagy hasonló termékek" vonatkozásában a Nizzai Megállapodás szerinti 6. osztályba tartozó árukkal kapcsolatban tették, a Európai Unió különböző országaiban a kohászatban jártas szakemberek szempontjából a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében alkalmasak arra, hogy a célzott vásárlóközönség számára a védjegybejelentésben szereplő árucsoportok lényeges jellemzőit jelöljék meg.

Egyrészről, ugyanis, ami az "Sn" alkotóelemet, mint az ón vegyjelét illeti, mivel mindhárom szóban forgó termék tartalmaz ónt, ez az alkotóelem azok egyik jellemzője tekintetében leíró jellegű; ami a "TEM", a "PUR" és a "MIX" alkotóelemeket illeti, ezen elemek fogalmi tartalmukból eredően az igényelt áruk egyik jellemzőjét illetően leíró jellegűnek tekintendők.

Másrészről pedig, ami valamennyi szóban forgó megjelölés együttesének jelentését illeti, a szóban forgó áruk jellemzőinek vonatkozásában ezek önmagukban is leíró jellegűek, mivel nincs érzékelhető eltérés e megjelölések és az alkotóelemeik egyszerű egybeírása között. A szóban forgó áruk vonatkozásában ugyanis a kérdéses kombinációk nem szokatlan jellegűek, és bizonyosan nem újonnan kitalált szavak.

(vö. 23., 26-27., 29., 37., 39., 42. pont)

4. Az a közösségi szóvédjegy, amelyik a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében leírja az áruk vagy szolgáltatások jellemzőit, ebből adódóan szükségszerűen nem rendelkezik megkülönböztető képességgel ezen áruk és szolgáltatások vonatkozásában ugyanezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében.

(vö. 46. pont)

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2005. január 12. (*)

"Közösségi védjegy - SnTEM, SnPUR és SnMIX szóvédjegyek - Feltétlen kizáró okok - Leíró jelleg - A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja"

A T-367/02-T-369/02. sz. egyesített ügyekben,

a Wieland-Werke AG (székhelye: Ulm [Németország], képviselik: S. Gruber és F. Graf von Stosch ügyvédek)

felperesnek

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselik: T. L. Eichenberg és G. Schneider, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

az OHIM első fellebbezési tanácsának 2002. szeptember 25-i (R 338/2001-1., R 337/2001-1. és R 335/2001-1. sz. ügy), az SnTEM, SnPUR és SnMIX szómegjelölések közösségi védjegyként történő lajstromozásáról szóló három határozata ellen benyújtott keresete tárgyában,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGA (negyedik tanács),

tagjai: H. Legal elnök, V. Tiili és M. Vilaras bírák,

hivatalvezető: D. Christensen tanácsos,

tekintettel az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2002. december 9-én benyújtott keresetlevélre,

tekintettel a jelen ügyeknek az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából, az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 50. cikkének megfelelően történt egyesítésére,

tekintettel az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2003. április 28-án benyújtott válaszbeadványra,

a 2004. június 17-i tárgyalást követően,

meghozta a következő

Ítéletet

A jogvita előzményei

1 1999. december 14-én a felperes a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94 módosított tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.) alapján három közösségi védjegybejelentést nyújtott be a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál (védjegyek és formatervezési minták) (a továbbiakban: OHIM).

2 A lajstromoztatni kívánt védjegyek az SnTEM, az SnPUR és az SnMIX szómegjelölések voltak.

3 A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15-i Nizzai Megállapodás szerinti 6. osztályba tartozó árukkal kapcsolatban tették, az alábbi leírással:

"Különösen színesfémből (rézből vagy rézötvözetből) készült, egyik vagy mindkét oldalukon fémmel (különösen ónnal vagy ónötvözettel) rétegezett félkész fémtermékek, úgymint bádoglemezek, szalagok, huzalok, sodronyok, csövek, profilok, rudak vagy hasonló termékek."

4 2000. február 10-i leveleiben az elbíráló arról tájékoztatta a felperest, hogy a szóban forgó megjelölések a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b), c) és g) pontja alapján nem lajstromozhatók, mivel a lajstromozással érintett áruk vonatkozásában leíró jellegűek, nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel, és megtéveszthetik a vásárlóközönséget. Az elbíráló szerint ugyanis az "Sn" elem az ón vegyjelét jelöli. A "TEM" szóelem a "tempered" kifejezés tudományos és műszaki rövidítéseként használatos, amely az ötvözetek terén az "öntött" kifejezés megfelelője. Ezért az SnTEM megjelölés "tempered tin" (öntött ón) jelentéssel bírna. A "PUR" szóelem jelentése "tiszta", az SnPUR megjelölésé pedig "tiszta ón". Végül az elbíráló szerint a "MIX" szóelem németül a "keverék" szóval egyenértékű, ennélfogva az SnMIX megjelölés jelentése "ónötvözet". Az elbíráló azt is megállapította, hogy a bejelentett megjelölések alkalmasak a vásárlóközönség megtévesztésére, mivel a kérelemben szereplő áruk nem felelnek meg ezeknek az összetételeknek.

5 2000. április 3-i levelében a felperes előadta észrevételeit az elbíráló kifogásainak vonatkozásában. Ezen túlmenően korlátozta a védjegybejelentésben szereplő áruk jegyzékét, elhagyva az "ónnal vagy ónötvözettel" mondatrész előtti második "különösen" szót, így az árujegyzék a következőképpen módosult:

"Különösen színesfémből (rézből vagy rézötvözetből) készült, egyik vagy mindkét oldalukon fémmel (ónnal vagy ónötvözettel) rétegezett félkész fémtermékek, úgymint bádoglemezek, szalagok, huzalok, sodronyok, csövek, profilok, rudak vagy hasonló termékek."

6 2001. február 7-én és 8-án hozott három határozatával az elbíráló a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján elutasította a védjegy-bejelentési kérelmeket.

7 2001. április 4-én a felperes a 40/94 rendelet 57-62. cikke alapján három fellebbezést nyújtott be az OHIM-hoz.

8 2002. szeptember 25-én hozott, a felperessel 2002. október 10-én közölt R 338/2001-1., R 337/2001-1. és R 335/2001-1. sz. határozataival (a továbbiakban: megtámadott határozatok) az első fellebbezési tanács elutasította a fellebbezéseket. A fellebbezési tanács lényegében úgy ítélte meg, hogy mivel a szakmai körök ismerik az "Sn" vegyjel, valamint a "TEM", "PUR" és "MIX" rövidítések jelentését, a bejelentett megjelölések öntött ónra, tiszta ónra, illetve ónötvözetre utalnak. Ezért a fellebbezési tanács szerint a szóban forgó megjelölések a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) és b) pontja értelmében leíró jellegűek a védjegybejelentésben szereplő áruk tekintetében, és nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel.

A felek kérelmei

9 A felperes azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

- helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatokat;

- az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére.

10 Az OHIM azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

- utasítsa el a keresetet;

- a felperest kötelezze a költségek viselésére.

Indokolás

11 Keresetei alátámasztására a felperes két jogalapot jelöl meg. Az első a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértésén alapul. A második a rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére vonatkozik.

12 Meg kell vizsgálni az első jogalapot.

13 A felperes vitatja, hogy az SnTEM, az SnPUR és az SnMIX megjelölések tisztán leíró jellegűek lennének a védjegybejelentésben szereplő áruk vonatkozásában, és kifejti, hogy ezek a megjelölések az érintett körök számára nem jelzik közvetlenül és konkrétan a kérelemben szereplő áruk minőségét vagy más jellemzőit.

14 Az OHIM megerősíti, hogy a fellebbezési tanács megtámadott határozataiban helyesen jutott arra a megállapításra, hogy a szóban forgó megjelölések lajstromozását meg kell tagadni.

15 Az Elsőfokú Bíróság hivatkozik arra, hogy a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha "kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak". Ezenkívül a 40/94 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy "az (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a kizáró ok csak a Közösség egy részében áll fenn".

16 A 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja kizárja, hogy ilyen jeleket vagy adatokat védjegyként lajstromozzanak, és ezáltal egyetlen vállalkozás számára fenntartsanak. Ez a rendelkezés tehát azt a közérdekű célt szolgálja, hogy az ilyen jeleket vagy megjelöléseket bárki szabadon használhassa (lásd a Bíróság C-191/01. P. sz., OHIM kontra Wrigley ügyben 2003. október 23-án hozott ítéletének [EBHT 2003., I-12447. o.] 31. pontját).

17 Valamely védjegy leíró jellegét egyrészt a bejelentéssel érintett áruk és szolgáltatások vonatkozásában kell megítélni (az Elsőfokú Bíróság T 135/99. sz., Taurus-Film kontra OHIM [Cine Action] ügyben 2001. január 31-én hozott ítéletének [EBHT 1999., II 379. o.] 25. pontja és a T 136/99. sz., Taurus-Film kontra OHIM [CineComedy] ügyben 2001. január 31-én hozott ítéletének [EBHT 2001., II 397. o.] 25. pontja), másrészt pedig az alapján, hogy milyen képet alkot róla a célzott vásárlóközönség, amely az ezen áruk és szolgáltatások fogyasztóiból áll (az Elsőfokú Bíróság T-219/00. sz., Ellos kontra OHIM [Ellos] ügyben 2002. február 27-én hozott ítéletének [EBHT 2000., II-753. o.] 29. pontja).

18 A jelen ügyben mindenekelőtt azt kell megjegyezni, hogy a védjegybejelentésben szereplő áruk félkész - különösen színesfémből készült fémtermékek, úgymint bádoglemezek, szalagok, huzalok, sodronyok, csövek, profilok, rudak vagy hasonló termékek, amelyeknek egyik vagy mindkét oldala ónnal vagy ónötvözettel van bevonva.

19 A szóban forgó áruk jellegét figyelembe véve tehát megállapítható, hogy a célzott vásárlóközönséget a fémgyártásban jártas szakemberek alkotják.

20 Másfelől pedig amennyiben ezek a szakemberek ismerik a tevékenységi területükön használatos tudományos kifejezéseket és rövidítéseket, függetlenül ezen kifejezéseknek és rövidítéseknek a nyelvi eredetétől megállapítható, hogy a célzott vásárlóközönséget az Európai Unió különböző országainak fémipari szakemberei alkotják.

21 A 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásakor ezért a szóban forgó szómegjelöléseknek tulajdonított jelentés alapján azt kell vizsgálni, hogy a célzott fogyasztói kör szempontjából fennáll-e kellően közvetlen és konkrét összefüggés a megjelölések és a bejelentéssel érintett áru- vagy szolgáltatástípusok között (lásd ebben az értelemben az Elsőfokú Bíróság T-355/00. sz., DaimlerChrysler kontra OHIM [TELE AID] ügyben 2002. március 20-án hozott ítéletének [EBHT 2002., II-1939. o.] 28. pontját).

22 A bejelentett megjelölések értelmét illetően meg kell említeni, hogy az SnTEM, SnPUR és SnMIX szómegjelölések mindegyike két különálló alkotóelemből áll: az "Sn", illetve a "TEM", a "PUR" és a "MIX" szóelemekből.

23 Először is az "Sn" alkotóelem, amely mindhárom szóban forgó megjelölésben szerepel, az ón vegyjele. A felperes által megnevezett valamennyi áru "egyik vagy mindkét oldala fémmel - ónnal vagy ónötvözettel - van bevonva". Tehát a felperes által megnevezett valamennyi áru tartalmaz ónt, ennélfogva az "Sn" alkotóelem az áruk egyik jellemzője vonatkozásában leíró jellegű.

24 Másodszor, meg kell vizsgálni a lajstromoztatni kívánt három megjelölésben szereplő második alkotóelem értelmét.

25 A "TEM" alkotóelem az angol "temper" (kezel) szóra utal - ezt nem is vitatta senki -, amely a hőkezelésre vonatkozik, amely pedig a szóban forgó áruk egyik jellemzője. Nem helytálló a felperes azon érve, miszerint a "temper" szó nem az áru anyagi minőségét, hanem annak gyártási eljárását jelöli. Valójában az áru gyártási eljárásának jelzése is az áru egyik jellemzőjére vonatkozik.

26 Következésképpen a "TEM" alkotóelem az igényelt áruk egyik jellemzője vonatkozásában leíró jellegűnek tekintendő.

27 A "PUR" alkotóelemet illetően szintén leíró jellegűnek kell tekinteni az érintett áruk egyik jellemzőjét, tudniillik annak "tisztaságát".

28 A "MIX" alkotóelem - ezt a felperes nem vitatta - keverékre utal.

29 Ez az alkotóelem tehát az érintett áruk egyik jellemzője vonatkozásában leíró jellegű, mivel azt jelzi, hogy a szóban forgó áruk, illetve azok egy része különböző fémek ötvözetéből készült.

30 Harmadszor, meg kell vizsgálni a szóban forgó megjelölések együttes értelmét.

31 Meg kell ugyanis jegyezni, hogy neologizmusból vagy különböző alkotóelemek kombinációjából képzett szóból álló megjelölés még nem tekinthető a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint leíró jellegűnek, ha csupán az egyes alkotóelemek tekintetében lehet megállapítani a leíró jelleget. A leíró jelleget a neologizmusnál vagy magánál a szónál is meg kell állapítani (lásd analógia útján a Bíróság C-265/00. sz., Campina Melkunie ügyben 2004. február 12-én hozott ítéletének [EBHT 2004., II.-0000. o.] 37. pontját és a C-363/99. sz., Koninklijke KPN Nederland ügyben 2004. február 12-én hozott ítéletének [EBHT 2004., II-0000. o.] 96. pontját).

32 Az olyan neologizmusból vagy összetett szóból álló megjelölés, amelyben a lajstromoztatni kívánt áruk vagy szolgáltatások jellemzői tekintetében az alkotóelemek mindegyike leíró jellegű, önmagában is leírja ezeket a jellemzőket a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében, hacsak nincs érzékelhető eltérés a neologizmus vagy az azt alkotó elemek egyszerű összessége között. Ez azt feltételezi, hogy mivel a kombináció szokatlan jellegű a hivatkozott áruk és szolgáltatások vonatkozásában, a neologizmus vagy a szó által keltett benyomás elegendően távol esik attól, amit az alkotóelemek egyszerű egybeírása kelt, és így többletértelmet hordoz a hivatkozott alkotóelemek összességéhez képest (lásd analógia útján a Campina Melkunie ítélet [hivatkozás fent] 43. pontját és a Koninklijke KPN Nederland ítélet [hivatkozás fent] 104. pontját).

33 A jelen ügyben az SnTEM és SnPUR megjelöléseket illetően az OHIM válaszához fűzött - a felperes által nem vitatott - mellékletekből az tűnik ki, hogy a jelen ügyben szereplő fémtermékek terén teljesen szokványos magyarázó kiegészítéssel megjelölni az adott anyagot, amikor megemlítésre kerül az e termékeknél használt anyag pontos minősége. Következésképpen - ellentétben azzal, amit a felperes állít - az SnTEM és az SnPUR megjelölések nem tekinthetők újonnan kitaláltnak. Ráadásul, mint arra az OHIM is jogosan mutatott rá, a "pur" melléknevet gyakran teszik a kapcsolódó főnév mögé, egyértelműen kifejezendő annak tisztaságát.

34 Így tehát figyelembe véve a védjegybejelentésben szereplő áruk jellegét, az érintett vásárlóközönség az SnPUR szómegjelölést közvetlenül a tiszta ónból készült áruk megnevezéseként fogja érteni.

35 Ami az SnTEM szómegjelölést illeti, azt az érintett vásárlóközönség (fémipari szakemberek) a védjegybejelentésben szereplő áruk jellegére tekintettel úgy fogja érteni, hogy a szóban forgó áruk öntött ónból készültek. E tekintetben maga a felperes is elismeri, hogy "esetleg fel lehet ismerni egy halvány utalást az ón hőkezelésére (»öntött ón«)", mégis úgy véli, hogy a megjelölést nem lehet rögtön ebben az értelemben felfogni, hiszen ehhez előbb az "Sn" vegyjel lefordítása szükséges. Meg kell állapítani, hogy a szakemberek a kérdéses áruk vonatkozásában azonnal megérthetik, hogy az "Sn" az ónt jelöli. Mint ugyanis az OHIM által válaszában hivatkozott internetes oldalakról kiderül, és ezt a felperes sem cáfolta, a vonatkozó ágazatban gyakori a vegyjelek használata.

36 Ami az SnMIX szómegjelölést illeti, a védjegybejelentésben szereplő áruk jellegére tekintettel az érintett vásárlóközönség azt úgy fogja érteni, mint amely ónötvözetből készült árukat jelöl. A felperesnek nem sikerült helytállóan alátámasztania, hogy az SnMIX megjelölés és az érintett áruk közötti kapcsolat túl bizonytalan és határozatlan ahhoz, a megjelölést az érintett áruk leírásának lehessen tekinteni. Ugyanis már az ónötvözetre utaló puszta jelzés is jellemzi a szóban forgó árukat, nem is szükséges ehhez annak ismerete, hogy milyen fémmel vagy más anyaggal ötvözték az ónt. Éppígy nincsen jelentősége a felperes azon érvének sem, miszerint az "ónkeverék" kifejezés a gyártási eljáráshoz kapcsolható, mivel az is az áru jellemzőjének részét képezi.

37 Ezért arra a következtetésre kell jutni, hogy az SnTEM, az SnPUR és az SnMIX szómegjelölések a szóban forgó áruk jellemzőinek vonatkozásában önmagukban is leíró jellegűek, mivel nincs érzékelhető eltérés e megjelölések és az alkotóelemeik egyszerű egybeírása között. A szóban forgó áruk vonatkozásában ugyanis az SnTEM, az SnPUR és az SnMIX kombinációk nem tekinthetőek szokatlannak (lásd ebben az értelemben és analógia útján a Campina Melkunie ítélet [hivatkozás fent] 41. pontját).

38 Az SnTEM megjelölést illetően a fellebbezési tanács a T-367/02. sz. ügyben megtámadott határozatának 23. pontjában azt állapította meg, hogy a szakmai körök tisztában vannak az "Sn" rövidítés értelmével, illetve hogy a "TEM" bevett angol nyelvű rövidítés, jóllehet a két alkotóelem SnTEM-ként történő összetétele nem szerepel a szókészletben. Ugyanezen határozat 24. pontja szerint a szakmai körök az SnTEM szómegjelölést nem "nyelvi szabályokkal ellentétes új nyelvi jelenségnek" tekintik, hanem sokkal inkább olyan rövidítésnek, amely egyértelműen azt fejezi ki, hogy "tempered tin"-ről (öntött ónról) van szó. A fellebbezési tanács határozata 25. pontjában tehát arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett megjelölés tisztán leíró jellegű a szóban forgó áruk vonatkozásában. Ugyanilyen következtetés található a T-368/02. sz. ügyben megtámadott határozat 24-26. pontjában és a T-369/02. sz. ügyben megtámadott határozat 24-26. pontjában.

39 Ezért a fellebbezési tanács a megtámadott határozatokban lényegében úgy ítélte meg, hogy a kérdéses megjelölések nem szokatlanok. Következésképpen a fellebbezési tanács - a felperes állításával szemben - nem alkalmazta helytelenül a Bíróságnak a C-383/99. P. sz., Procter & Gamble kontra OHIM ügyben 2001. szeptember 20-án hozott, a BABY-DRY szóvédjegyre vonatkozó ítéletében (EBHT 2001., I-6251. o.) megfogalmazott elveket, figyelembe véve azt, hogy a jelen ügyben a bejelentett szómegjelölések bizonyosan nem újonnan kitalált szavak.

40 Végül a felperes azon érvével kapcsolatban, miszerint az SnTEM, az SnPUR és az SnMIX kifejezéseket nem használják maguknak a köztes termékeknek, azok egyik lényeges jellemzőjének vagy a végrehajtott kezeléssel létrejött minőségnek a leírására, elegendő annyit megjegyezni, hogy nem szükséges, hogy a megjelölést alkotó, a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja hatálya alá tartozó jeleket vagy adatokat a védjegybejelentés időpontjában a kérelemben szereplő áruk vagy azok jellemzőinek leírására ténylegesen használják. Az is elegendő, ha ezek a jelek és adatok olyan módon használhatók (lásd analógia útján a Campina Melkunie ítélet [hivatkozás fent] 38. pontját), ahogy az OHIM által az Elsőfokú Bíróság elé terjesztett és a felperes által sem vitatott iratokból megfelelően kitűnik. Nem hivatkozhat a felperes az Elsőfokú Bíróságnak a fent hivatkozott OHIM kontra Wrigley ítélettel hatályon kívül helyezett, a T-193/99. sz., Wrigley kontra OHIM (DOUBLEMINT) ügyben 2001. január 31-én hozott ítéletére sem (EBHT 2001., II-417. o.), ezért elegendő, ha a szóban forgó jelek - legalább egyik lehetséges értelmükben - az érintett áruk vagy szolgáltatások egyik jellemzőjét írják le (lásd az OHIM kontra Wrigley ítélet [hivatkozás fent] 32. pontját és a Campina Melkunie ítélet [hivatkozás fent] 38. pontját).

41 Nem kapcsolódik ide a felperes azon érve, miszerint más kifejezéssel is le lehet írni az áruk ezen jellemzőit. Lényegtelen, hogy létezik-e szinonima a védjegybejelentésben megnevezett áruk vagy szolgáltatások jellemzőinek leírására. Jóllehet ugyanis a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja a védjegyoltalomból kizáró ok fennállásához azt írja elő, hogy a megjelölésnek "kizárólag" olyan jelekből vagy adatokból kell állnia, amelyeket az érintett áruk vagy szolgáltatások jellemzői feltüntetésére használhatnak, ebből még nem következik az, hogy kizárólag ezekkel a jelekkel vagy adatokkal lehet leírni az említett jellemzőket (lásd analógia útján a Campina Melkunie ítélet [hivatkozás fent] 42. pontját és a Koninklijke KPN Nederland ítélet [hivatkozás fent] 57. és 101. pontját).

42 A fent kifejtettekből következik, hogy az SnTEM, az SnPUR és az SnMIX szómegjelölések a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében alkalmasak arra, hogy a célzott vásárlóközönség számára a védjegybejelentésben szereplő árucsoportok lényeges jellemzőit jelöljék meg.

43 Következésképpen a fellebbezési tanács nem sértette meg a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontját, amikor úgy ítélte meg, hogy az SnTEM, az SnPUR és az SnMIX szómegjelölések nem lajstromozhatók közösségi védjegyként.

44 Ezért el kell utasítani a felperes által megjelölt első jogalapot anélkül, hogy szükséges lenne a felperes által indítványozott tanúmeghallgatás.

45 A második jogalapot illetően, és ahogyan a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdéséből következően megállapítható, valamely megjelölés már abban az esetben sem lajstromozható közösségi védjegyként, ha a felsorolt feltétlen kizáró okoknak csak egyike áll fenn (a Bíróság C-104/00. sz., DKV kontra OHIM ügyben 2002. szeptember 19-én hozott ítéletének [EBHT 2002., I-7561. o.] 29. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-331/99. sz., Mitsubishi HiTec Paper Bielefeld kontra OHIM [Giroform] ügyben 2001. január 31-én hozott ítéletének [EBHT 2001., II-433. o.] 30. pontja és a T-348/02. sz., Quick kontra OHIM [Quick] ügyben 2003. november 27-én hozott ítéletének [EBHT 2003., II-0000. o.] 37. pontja).

46 Mindent egybevetve, az ítélkezési gyakorlat szerint az a szómegjelölés, amelyik a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében leírja az áruk vagy szolgáltatások jellemzőit, ebből adódóan szükségszerűen nem rendelkezik megkülönböztető képességgel ezen áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében (lásd analógia útján a Campina Melkunie ítélet [hivatkozás fent] 19. pontját és a Koninklijke KPN Nederland ítélet [hivatkozás fent] 86. pontját).

47 Ilyen körülmények között nem adható hely a felperes által másodikként megjelölt, a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére vonatkozó jogalapnak.

48 Következésképpen a keresetet egészében el kell utasítani.

A költségekről

49 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §-a alapján az Elsőfokú Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A felperest, mivel pervesztes lett, az OHIM kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG (negyedik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A kereseteket elutasítja.

2) A felperest kötelezi a költségek viselésére.

Legal Tiili Vilaras

Kihirdetve Luxembourgban, a 2005. január 12-i nyilvános ülésen.

H. Jung H. Legal

hivatalvezető elnök

* Az eljárás nyelve: német.