BH 1978.1.9 I. A kedvezményes áron kiszolgáltatható tej utalvány vagyoni értéket testesít meg; ilyen esetben a lopási értéket az utalványra kiadható tejmennyiség fogyasztói és kedvezményes ára közötti különbözetet fejezi ki[ Btk. 291. § (1) bek., BK 478. sz.].

II. A bűnsegéd esetében a lopásnak különösen nagy érték szerinti minősítésére nem kerülhet sor, ha tudata nem fogta át, hogy a tettesek - az alkalomszerű helyzet kihasználásával - 500 000 forintot meghaladó értéket tulajdonítanak el [Btk. 14. § (2) bek., 296. § (4) bek. a) pont].

A megyei bíróság ítéletével az I. r. vádlott bűnösségét bűnsegédként, visszaesőként és különösen nagy érték tekintetében elkövetett lopás bűntettében állapította meg s ezért őt halmazati büntetésként - börtönben végrehajtandó - 2 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre, a közügyektől 3 évi eltiltásra és vagyona 1000 forint értékű részének elkobzására ítélte;

A II. r. vádlott bűnösségét visszaesőként elkövetett lopás bűntettében, valamint bűnsegédként, visszaesőként és különösen nagy érték tekintetében elkövetett lopás bűntettében állapította meg s ezért őt halmazati büntetésként - szigorított börtönben végrehajtandó - 3 évi és 2 hónapi szabadságvesztésre, a közügyektől 3 évi eltiltásra és vagyona 2000 forint értékű részének elkobzására ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható;

A III. r. vádlott bűnösségét bűnsegédként és visszaesőként elkövetett lopás bűntettében, valamint visszaesőként és különösen nagy érték tekintetében elkövetett lopás bűntettében állapította meg s ezért halmazati büntetésként - fegyházban végrehajtandó - 5 évi szabadságvesztésre, a közügyektől 5 évi eltiltásra és vagyona 3000 forint értékű részének elkobzására ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható;

végül a IV. r. vádlott bűnösségét bűnsegédként és visszaesőként elkövetett lopás bűntettében és különösen nagy érték tekintetében elkövetett lopás bűntettében állapította meg s ezért halmazati büntetésként - börtönben végrehajtandó - 2 évi szabadságvesztésre, a közügyektől 2 évi eltiltásra és vagyona 1000 forint értékű részének elkobzására ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A vidéken lakó, s egymással rokoni kapcsolatban álló vádlottak - akik közül az II. r. és III. r. vádlottakat vagyon elleni bűncselekmények miatt korábban már szabadságvesztésre ítélték - megbeszélték, hogy a terhes és szoptatós anyák, valamint 6 éven aluli gyermekek részére magas zsírtartalmú tej kedvezményes áron való kiszolgáltatására jogosító tej utalványokat szereznek s azokat értékesítik.

A szóban forgó utalvány alapján a tejet az élelmiszerüzletek literenként 1,50 forintos áron adják ki, egy évre 182,5 liter tej kiszolgáltatására van mód, a jelentős állami ártámogatás folytán pedig az utalványra kiadott és az anélkül vásárolható tej árkülönbözete évente 675,25 forintot tesz ki (literenként 3,70 forint).

A vádlottak a IV. r. vádlott gépkocsijával Budapestre jöttek. Az I. r., a II. r. és a III. r. vádlottak bementek a kerületi tanács kereskedelmi osztályának irodájába és a tanácsi dolgozó figyelmét elvonva, a II. r. vádlott 20 db tejutalvány-tömböt vett magához, melynél a fogyasztói ár és a kedvezményes ár különbözete 13 505 forintot tett ki. A vádlottak az eltulajdonított utalványokat később 3000 forintért értékesítették s ezen az összegen osztozkodtak.

Néhány héttel később a vádlottak újból a IV. r. vádlott által vezetett gépkocsival az egyik vidéki városba utaztak. Az itteni városi tanács illetékes osztályán észlelték, hogy a tej utalványok egy zsineggel átkötött kartondobozban vannak elhelyezve. Ezért az I. r., a II. r. és a III. r. vádlottak szereztek egy ilyen méretű és küllemű kartondobozt, azt átkötötték ugyanolyan zsineggel, mint amelyet a tanácsnál láttak s úgy beszélték meg, hogy az I. r. és a II. r. vádlottak elvonják a tanácsi dolgozó figyelmét, miközben a III. r. vádlott azt kicseréli. Ennek megfelelően sikerült a III. r. vádlottnak elvenni és kicserélni a tej utalvány-tömböket tartalmazó dobozt, majd a vádlottak mindannyian igyekeztek a helyszínt elhagyni. A tanácsi dolgozó észrevette a lopást és üldözőbe vette a dobozzal távozó III. r. vádlottat, aki a menekülés során eldobta magától az eltulajdonított tárgyat. Az elvett dobozban levő tej utalványokra kiadható tejmennyiség fogyasztói és kedvezményes ára közötti különbözet: 694 749 forint.

Az első fokú bíróság a megalapozott tényállás alapján okszerűen vont jogi következtetést a vádlottak bűnösségére.

I. Helyesen foglalt állást az első fokú bíróság az I., a II. r. és a III. r. vádlottak cselekményeinek jogi minősítése kérdésében is.

A bizonyítékok értékelésén alapult az a megállapítás, hogy az egymással részben rokoni, részben közeli ismeretségi viszonyban álló vádlottaknak határozott tudomásuk volt arról, hogy a III. r. vádlott vagyon elleni bűncselekmény miatt volt korábban szabadságvesztés büntetésre ítélve, így a Btk. 15. §-ára figyelemmel a lopási cselekményeknek visszaesőkénti értékelése törvényes.

Nem értett egyet a Legfelsőbb Bíróság azzal az ügyészi állásponttal, hogy az említett vádlottak mindkét lopási cselekménynek a Btk. 13. §-ának (2) bekezdése szerinti társtettesei voltak.

A társtettesség megállapításának az a feltétele, hogy a bűncselekmény elkövetésében közös akaratelhatározással részt vevő személyek valamennyien tényállási elemet valósítsanak meg. A Btk. 291. §-ának (1) bekezdésébe ütköző lopás bűntettének elkövetési tevékenysége az idegen dolog elvétele. A kerületi tanácsnál végrehajtott cselekménynél a II. r. vádlott, míg a városi tanácsnál végrehajtott cselekménynél a III. r. vádlott volt az, aki az elvételt véghezvitte, míg az elvételben tevékenyen részt nem vevő másik két vádlottárs fizikai bűnsegédi tevékenységet fejtett ki.