A Kúria Gfv.30359/2019/4. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §] Bírók: Osztovits András, Tibold Ágnes, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

Fogyasztói kölcsönszerződésben alkalmazott ténytanúsítvány tisztességtelenségének vizsgálata. 1959. IV. tv. 209. § (1), 18/1999. Korm. r. 1. § (1) bekezdés a), i), j) pontok

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Gfv.VII.30.359/2019/4.

A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke

Dr. Osztovits András előadó bíró

Dr. Tibold Ágnes bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Döbrössyné dr. Seres Ilona ügyvéd (Szentes, Horváth Mihály u. 1-5.)

Az I. rendű alperes:

A II. rendű alperes:

Az I-II. rendű alperesek képviselője: Kardos, Pető és Törőcsik Társas Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Törőcsik Tamás ügyvéd

A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes, I-II. rendű alperesek

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.320/2017/6. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Szegedi Törvényszék 11.P.22.662/2016/12. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet a peres felek között 2007. szeptember 6-án létrejött kölcsönszerződés III. pont utolsó két bekezdése tisztességtelenségét megállapító részében hatályon kívül helyezi, e körben az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet - annak érdemben vizsgált rendelkezéseit - hatályában fenntartja.

Megállapítja, hogy a peres felek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik; a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] 2007. szeptember 26-án a felperes mint adós és zálogkötelezett az I-II. rendű alperesekkel mint hitelezőkkel, illetve a II. rendű alperessel mint zálogjogosulttal közjegyzői okiratba foglalt CHF alapú jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződést kötött lakásvásárlás céljából. A szerződés I.2. pontja alapján a kölcsön összege 6.750.000 Ft volt, a kölcsön összegének devizában történő megállapítása a folyósítás napján érvényes, a hitelező által alkalmazott devizavételi árfolyamon történt.

[2] A kölcsönszerződés I.3. pontja a folyósítás feltételeit szabályozta. Az I.3.b. pont értelmében az adós kötelezettsége volt a jelzálogból lekötött ingatlanra vonatkozó - a jelzálog bankot egyedüli kedvezményezettként megjelölő - érvényes és hatályos teljeskörű vagyonbiztosítási szerződés bemutatása a hitelezőnek (az ebben a pontban megkövetelt biztosítási díj becsült összege évi 30.000 Ft). Az I.3.c. pont szerint a III.3. pontban megjelölt lakossági folyószámla létének igazolása, a számlaszám bejelentése, valamint a megbízás megadása a hitelezőknek havi törlesztőrészletek beszedésére a lakossági folyószámláról. Az I.3.d. pont az igényelt kölcsönösszeg 1%-ának megfelelő, de legalább 60 CHF hitelkeret beállítási jutalék forintban történő megfizetését írta elő. Az I.3.g. pont szerint a kölcsön folyósításának további feltétele a kölcsönösszeg 4%-ának, 270.000 Ft-nak megfelelő törlesztési biztosítási díj forintban történő megfizetése a hitelezőnek.

[3] A kölcsönszerződés III. pontja szerint az adós kötelezte magát, hogy a devizában nyilvántartott kölcsön - az esetleges árfolyamváltozások figyelembevételével megállapított - forint ellenértékének megfelelő összeget kölcsön jogcímén, valamint annak járulékait (ügyleti kamat, kezelési költség), továbbá a késedelmi kamatot a közjegyzői okirat szerint az esedékességkor megfizeti a hitelezőnek. A kölcsönszerződés III. pont utolsó két bekezdésében a szerződő felek megállapodtak abban is, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés alapján az adós terhére mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében annak közokirati tanúsításaként az adósnak a hitelezőknél vezetett számláit és a hitelezők vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt fogadják el. Az adós/zálogkötelezett alávetette magát annak, hogy a közjegyzői okirat alapján a terhére fennálló kölcsön és egyéb járuléktartozás összegét esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén is a hitelező felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa.

[4] A kölcsönszerződés III.2. pontja értelmében az adós előtörlesztés esetén a hitelezőknek az OTP lakáshitelek, kamat, díj, jutalék és költség feltételeiről szóló hirdetménye szerinti devizában meghatározott átütemezési díjnak megfelelő, a díjfizetés napján érvényes deviza eladási árfolyamon számított forint összeget köteles átütemezési díj jogcímén megfizetni, amelynek mértéke a visszafizetés 1,7%-a, de legalább 60 CHF. Amennyiben az adós a futamidő végét megelőzően teljes tartozását egy összegben kiegyenlítette a hitelezőknek, az OTP lakáshitelek, kamat, díj, jutalék és költség feltételeiről szóló hirdetménye szerinti devizában meghatározott végtörlesztési díjnak megfelelő, a kiegyenlítés napján érvényes devizaeladási árfolyamon számított forint összeget köteles szerződésmódosítási díj jogcímén megfizetni, amelynek mértéke a visszafizetés 1,7%-a, de legalább 60 CHF.

[5] A kölcsönszerződés IV. fejezete a kölcsön biztosítékait tartalmazta. Ezek között a felperes mint zálogkötelezett feltétlen hozzájárulását adta ahhoz, hogy a jelzálogként lekötött ingatlanra a II. rendű alperes mint zálogjogosult javára a tőke, ügyleti kamat, kezelési költség, késedelmi kamat, valamint a kölcsön tőke 20%-ára, mint a zálogjoggal biztosított követelés és a zálogjogi érvényesítésének költségeire fedezetül szolgáló jogérvényesítési költség biztosítékára a jelzálogjogot a földhivatal bejegyezze.