A Kúria Pfv.20357/2017/7. számú precedensképes határozata személyiségvédelmi igény tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 260. §] Bírók: Madarász Anna, Magosi Szilvia, Molnár Ambrus

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Pfv.V.20.357/2017/7.

A tanács tagjai: Dr. Molnár Ambrus a tanács elnöke, Dr. Madarász Anna előadó bíró, Dr. Magosi Szilvia bíró

A felperes: Dr. felperes neve (felperes címe)

A felperes képviselője: Dr. Halasy Andrea (felperes címe)

Az alperes: Dr. alperes neve

A per tárgya: személyiségvédelmi igény (perújítás)

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes (26., 27. sorszám)

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.488/2016/8.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 23.P.21.816/2015/17.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint térítsen meg az államnak felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes eredetileg 2009. február 12. napján előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez, továbbá a hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a közöttük (a felperes mint a szegedi Zrt. képviselője és az alperes mint az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan bérlője közötti) 2007. november 26. napján megtartott informális megbeszélésről a felperes hozzájárulása nélkül hangfelvételt készített, azt egy kísérő levéllel - melyben a felperesre nézve valótlan tények, illetve csúsztatások szerepeltek - az önkormányzat Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsága tagjai részére megküldte. A jogsértés megállapításán túl kérte a további jogsértéstől való eltiltást, a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését.

[2] A Csongrád Megyei Bíróság 2010. január 15. napján meghozott 2.P.21.292/2009/27. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát, amikor 2007. november 26. napján beszélgetésüket a felperes hozzájárulása nélkül rögzítette, majd felhasználta. Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől. Elrendelte, hogy az alperes a birtokában lévő hangfelvétel-másolatokat azonnal semmisítse meg. A viszontkeresetet elutasította. Az alperes fellebbezése folytán a Szegedi Ítélőtábla 2012. március 21. napján meghozott Pf.II.20.771/2011/3. számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintette, azt részben a perköltséget illetően megváltoztatta. Egyebekben az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyta. Utasította az elsőfokú bíróságot a jóhírnév megsértésének megállapítására irányuló kereset elbírálására. Az alperes felülvizsgálati kérelme tárgyában a Kúria 2013. január 30. napján meghozott Pfv.IV.21.327/2012/9. számú részítéletével a jogerős részítéletnek az alperes terhére jogsértést megállapító rendelkezését részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú részítéletet részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes azzal sértette meg a felperes hangfelvételhez fűződő jogát, hogy a felperes tudta nélkül 2007. november 26. napján felvett beszélgetés hanganyagát a újságírójának, illetve a Szeged Megyei Jogú Város Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottságának tagjainak megküldte. A felperesnek a hangfelvétellel való visszaéléssel kapcsolatos, ezt meghaladó keresetét elutasította. Egyebekben a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta.

[3] A részítélet meghozatalát követő eljárásban a Szegedi Törvényszék 2012. június 15. napján meghozott 2.P.20.871/2012/7. számú ítéletével a felperesnek a jóhírnév megsértése miatti keresetét elutasította. A felperes fellebbezése nyomán a Szegedi Ítélőtábla 2012. december 12. napján meghozott Pf.II.20.538/2012/3. számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy megállapította, az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát a 2009. január 26. napján kelt, Szeged Megyei Jogú Város Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottságának tagjaihoz címzett levelének a felperes házastársa pozíciójára vonatkozó közlésével, amely azt sugallja, hogy a felperes a házastársa pozícióját kihasználva a képviseleti jogkörével esetlegesen visszaél, és ezzel összefüggésben az önkormányzati vagyon hanyag kezelésének gyanúja is felvetődhet. Megsértette továbbá a felperes jóhírnévhez fűződő jogát e levél felperesi érdekeltségbe tartozó gazdasági társaság által bérelt ingatlanrész bérleti díjának mértékére vonatkozó valótlan tényállításával, ami azt sugallja, hogy a felperes a helyzetét kihasználva érte el az érintett gazdasági társaság bérleti szerződésében kikötött alacsony bérleti díjat. Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől. Az elsőfokú ítéletnek a kereset 3., 4., 5. és 8. pontját érintő rendelkezését helybenhagyta. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét - a perköltségre és az eljárási illetékre is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasított.

[4] A hatályon kívül helyezést követő eljárásban a Szegedi Törvényszék 2014. június 3. napján meghozott - 2015. március 13. napján 25. sorszámon kijavított - 2.P.22.229/2013/13. számú ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát a 2009. január 26. napján kelt, Szeged Megyei Jogú Város Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottságának tagjaihoz címzett levelének azzal a közlésével, hogy a "felperes megtévesztette és szándékosan félrevezette az ügyében információt kérő városi és országgyűlési képviselőket." Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az alperes fellebbezése folytán a Szegedi Ítélőtábla 2015. február 18. napján meghozott Pf.II.20.690/2014/8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta: Az 1. számú kereseti kérelem tekintetében is elutasította a keresetet. A másodfokú ítélet indokolásának 8. oldalán szerepel: "A felperes azzal, hogy a bizottság által tárgyalt ügy megítélése szempontjából általa is tudottan lényeges körülményekről nem tájékoztatta a bizottságot, valóban szándékosan félrevezette, megtévesztette a testület tagjait, következésképpen az alperes ilyen tartalmú közlésével nem állított valótlant."

[5] Az alperes - az ügynek a Kúria felülvizsgálati határozatával lezárult részét illetően - 2013. április 25. napján előterjesztett perújítási kérelmét a Szegedi Törvényszék 2013. november 28. napján meghozott 7.P.20.669/2013/14. számú végzésével részben mint elkésettet, részben mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasította. A végzést alperesi fellebbezést követően a Szegedi Ítélőtábla 2014. május 13. napján meghozott Pkf.I.20.181/2014/3. számú végzésével helybenhagyta.

A perújítási kérelem és a felperes védekezése