A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27238/2015/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IPARŰZÉSI adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 327. §, 339. §, 340. §, 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. §, 52. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 62. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 3. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 5. §, 95. §, 97. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Lele Zsófia

SZEGEDI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

10.K.27.238/2015/7.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Keszi Ágnes (1012 Budapest, Pálya u. 2/A. fsz. 5.) ügyvéd által képviselt ... (felperes címe...) felperesnek - ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen - helyi iparűzési adó ügyében hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében az alulírott napon és helyen meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000,- (Ötvenezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy az Államnak külön felhívásra fizessen meg 67.200,- (Hatvanhétezer-kettőszáz) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A bíróság a közigazgatási eljárás iratai, a felperes kiegészített keresete, az alperes érdemi ellenkérelme, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes a cégnyilvántartás szerint 2010 évben kezdte meg működését, a főtevékenysége személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező ügyvezetője .... 2011. január 6. napján a .... mint megbízó (melynek képviselője szintén ...) biztosításközvetítői szerződést kötött a felperessel mint megbízottal, amelyben rögzítették, hogy a felperes kötelezettsége " a tevékenységi körébe tartozó különféle, de elsődlegesen gépjárművel kapcsolatos biztosítások közvetítése, ehhez kapcsolódóan egyrészt további ügynökök, másrészt leendő szerződő partnerek felkutatása". A megbízó a feladatát jutalék ellenében végezte, a felperest díjként a szerződési érték 15%-a illette meg. Ugyanezen a napon a felperes alvállalkozói szerződést kötött a ...-vel a biztosítási szerződések közvetítésére, szintén jutalék ellenében.

A felperes 2011-2012. években a fenti biztosításközvetítői tevékenységet számlázta tovább közvetített szolgáltatásként és az adóalapot a közvetített szolgáltatások értékével csökkentette.

Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője a felperesnél 2010-2011. évekre helyi iparűzési adónemben adóellenőrzést folytatott le, amelynek alapján a 2014. november 17. napján kelt .... számú határozatával a felperes terhére 2011. évre 720.000,- forint adóhiányt, 360.000,- forint adóbírságot és 146.067,- forint késedelmi pótlékot, míg 2012. évre 399.700,- forint adóhiányt, 199.850,- forint adóbírságot és 32.850,- forint késedelmi pótlékot állapított meg, amelynek megfizetésére a felperest kötelezte. A határozat indokolása szerint az ellenőrzési eljárás során a felperes főkönyvi kivonatából, társasági adóbevallásából, a kartonokból, az alvállalkozói megbízási szerződésből, a biztosításközvetítői szerződésből, számlákból, teljesítésigazolásokból megállapította, hogy az ellenőrzéssel érintett 2011-2012. években az alvállalkozói költségeit szerződésekkel hitelt érdemlően nem tudta alátámasztani. Biztosításközvetítői tevékenységet számlázott tovább, amely tevékenység nem jár együtt eredménykötelemmel, így az sem alvállalkozói költségként, sem közvetített szolgáltatásként az adóalapot csökkentő tételek között nem számolható el. Az adózó az ellenőrzési jegyzőkönyvre tett észrevételében kiemelte, hogy a rábízott biztosításközvetítői tevékenység elvégzését a .... alvállalkozóra bízta és az így elvégzett szolgáltatást változatlan tartalommal és formában értékesítette a megbízó ....-nek. Álláspontja szerint az alvállalkozói teljesítés és a szolgáltatás közvetítésének ténye az eljárás során bizonyítást nyert, az igénybe vett alvállalkozói teljesítések általában ugyanazon a napon, ugyanazon összegért kerültek továbbszámlázásra változatlan tartalommal.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2015. február 12. napján kelt .... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú határozat a fellebbezés által érintett körben jogszabályt nem sért. Az adóhiány megállapítása az érintett években azon a tényen alapult, hogy a felperes az adóalapot olyan közvetített szolgáltatások értékével csökkentette, amelyet az ellenőrzés nem fogadott el. Hivatkozott a helyi adózásról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 40.) pontjára, amely a közvetített szolgáltatások értékének fogalmát tartalmazza. Hangsúlyozta, hogy közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Az ellenőrzés nem fogadta el, hogy az adózó az adóalapot a közvetített szolgáltatások értékével csökkentette, mivel a perrel érintett szolgáltatás nem minősül közvetített szolgáltatásnak. E költségek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek, melyek nem csökkentik az adó alapját a Htv. 39. § (1) bekezdése alapján. Hivatkozott a Kúria több eseti döntésére, amelyek kimondták, hogy a közvetítés tényének az írásban kötött szerződésből is ki kell tűnnie, illetve a számlából a közvetítés tényének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, amely azt jelenti, hogy amennyiben saját teljesítményt és közvetített szolgáltatást is számláz az adózó, akkor azt külön-külön kell feltüntetni. Minderre tekintettel fenntartotta az elsőfokú határozatban szereplő indokolást.

A határozattal szemben a felperes törvényes határidőben keresetet és végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő, amely utóbbinak a bíróság a 4. sorszámú végzésével helyt adott. A felperes keresetében elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását kérte, másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Előadta, hogy 2011. január 6. napján kötött alvállalkozói szerződést a ...-vel biztosítási szerződések közvetítése tárgyában. A szerződés 1. pont e) pontjában a felek rögzítették, hogy "alvállalkozó köteles a közvetített szerződések tekintetében az ügyfelet minden részletre kiterjedően tájékoztatni, valamint a közvetített szerződés teljes futamidejében azok ápolásáról gondoskodni.". A felperes ugyanezen a napon biztosításközvetítői szerződést kötött a ....-vel a tevékenységi körébe tartozó, elsődlegesen gépjárművel kapcsolatos biztosítások közvetítése és ehhez kapcsolódóan további ügynökök és leendő partnerek ügyletszerzése tárgyában. Hangsúlyozta, hogy nem a biztosítást igénybe vevő ügyfelek közvetítése tárgyában jött létre és valósult meg a szerződés teljesítése. Előadta, hogy a szerződések tárgya biztosítások közvetítése volt, amely az okiratok tartalmából egyértelműen kiderül. A fenti partnereken kívül a felperes nem állt jogviszonyban sem a biztosítási szolgáltatást nyújtó biztosítóval, sem az alkusztársasággal, sem a szerződéses láncolat másik végpontján elhelyezkedő szolgáltatást igénybe vevő ügyfelekkel, vagy egyéb biztosítottakkal. Előadta, hogy a felperes közvetítői láncolata a biztosítóig még legalább négy, egymástól független gazdasági társaságból állt, amely körülmény a közvetített szolgáltatás adójogi megítélésében kiemelt jelentőséggel bír. Sérelmezte, hogy az alperes az eljárása során a tényállás tisztázása körében nem derítette fel megfelelően a szerződéses láncolatot. Előadta, hogy az alperes a fenti magatartásával megsértette az Art. 97. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakat, és a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket nem tárta fel. Hivatkozott az Art. 5. § (1) bekezdésére és a Ket. 50. § (1), (3) és (4) bekezdéseire azzal, hogy az alperes a szerződéses láncolatot nem tárta fel, az ügy érdemére kiható jogszabálysértést követett el. Előadta, hogy az ellenőrzés során már benyújtott és a kereseti kérelemhez csatolt szerződések és kapcsolódó iratok megfelelnek az alperes által idézett kúriai döntések releváns rendelkezéseinek, ugyanis tartalmukból egyértelműen megállapítható a közvetítés ténye, a szerződések írásban kerültek megkötésre, és az ezek alapján kiállított számla érvényes volt. A vizsgált időszak szerződéses szolgáltatásai megfelelnek a Htv. 52. § 40.) pontjában foglaltak közvetített szolgáltatás fogalomnak, hiszen a felperes ugyanazt a szolgáltatást számlázta tovább írásban rögzített szerződés alapján, változatlan formában. Mindkét szerződés rendszeresen használta a közvetítő kifejezést és az esetleges félreértések csupán abból adódhatnak, hogy a társaságok között alkalmazott szerződésminták a közvetítők irányába már nem biztos, hogy szakszerű és jogi szempontból is elfogadható elnevezésekkel és fogalmakkal bírnak, de tartalmukat vizsgálva meg lehet állapítani, hogy a felek tényleges szerződéses akarata a közvetítésre irányult.