BH 2006.10.332 A határozott időre kötött, plakát kihelyezésére vonatkozó - atipikus megbízási elemeket is tartalmazó - albérleti szerződés esetén az albérlőnek (megbízónak) az adott időszakra az adott reklámfelületre vonatkozó birtoklása megvalósul azáltal, hogy oda a saját akarata szerinti reklámanyagot helyeztethet el - E szerződés megszűnésére nem a megbízási, hanem a bérleti szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [Ptk. 187. §, 423. §, 430. §, 474. §].

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes kereseti kérelmének megfelelően arra kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4 781 250 Ft-ot, ez összeg után 2003. március 15-étől a kifizetés napjáig a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzatának megfelelő késedelmi kamatát, valamint 486 900 Ft perköltséget.

Ítéletében tényként állapította meg, a 2002. március 29-én kötött szerződéssel az alperes megbízta a felperest, hogy a BKV Rt. által üzemeltetett metrókocsik belső felületein 300 db bérelt plakáthelyen 3´A/4-es méretű plakátokat helyezzen ki. A felperes az M. R. Kft.-től általa bérelt reklámfelületeket adta tovább albérletbe az alperes részére, egyben az alperes eseti megbízása alapján az általa átadott plakátokat kihelyezte a bérelt plakátfelületre. A szerződést a felek határozott időre, 2002. május 1. napjától 2003. április 30. napjáig tartó időszakra kötötték meg. Ez a szerződés a felek között megbízási szerzéssel vegyes albérleti jogviszonyt hozott létre. Az alperes a felperes részére utoljára 2003. január hónapban adott eseti megbízást plakát kihelyezésére, ezt követően újabb megbízást nem adott. Az alperes a 2003. március 18-án kelt levelében a felperes által február és március hónapokra kiállított számlákat teljesítés nélkül visszaküldte, majd újabb felszólításra sem az előbbi számlatartozását, sem az utóbb megküldött 2003. április hónapra vonatkozó számlán alapuló tartozását nem fizette meg.

Az alperes a kereset elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy a szerződést 2003. február 1. napjával szóban felmondta, ezért a felperest a keresetben megjelölt időszakra díjazás nem illeti meg. Hibás teljesítésre hivatkozással az addig 9 hónapra kifizetett díj 50%-át a felperes kereseti követelésébe be kívánta számítani.

Az elsőfokú bíróság ítéletében arra a jogi következtetésre jutott, hogy a felek szerződésére a Ptk. 423. §-ában és a 474. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, mely szerint a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a bért megfizetni, másrészt a megbízás alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. Az alperes védekezésére tekintettel azt vizsgálta, hogy a határozott idejű bérleti szerződést az alperes felmondhatta-e, és ha igen, akkor a felmondás megtörtént-e, illetőleg azt a felperes elfogadta-e. Megállapította, hogy a határozott időre kötött jogviszonyt a felek felmondással nem szüntethették meg, így az a határozott idő elteltével, 2003. március 30-ával - helyesen 2003. április 30-ával - szűnt meg. Az alperes eseti megbízást 2003. február, március és április hónapokban a felperesnek nem adott, ezért megbízás hiányában a felperes nem teljesíthetett hibásan. A hibás teljesítést egyébként az alperes semmivel sem bizonyította, még a hiba mibenlétét sem jelölte meg. Álláspontja szerint a plakát kihelyezésére vonatkozó megbízási díjat a bérleti díj magában foglalta, így amennyiben a felperes plakát kihelyezésére nem kapott megbízást a felperestől, ez a bérleti díjat nem csökkentette. A Ptk. 423. §-a és 474. §-ának (1) bekezdése alapján ezért az alperest kötelezte a fenti időszakra járó bérleti díj és annak a felek szerződésében meghatározott mértékű késedelmi kamatai megfizetésére.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Döntésének indoka szerint az elsőfokú bíróság a tényállást részletesen, mindenre kiterjedően, a megalapozott döntéshez szükséges mértékben feltárta, a megállapított tényállásból helyes jogi következtetés levonásával, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő és érdemben helytálló ítéleti döntést hozott. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. § (2) bekezdése és a 254. § (3) bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel hagyta helyben.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A jogerős ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy az eljárt bíróságok tévesen minősítették a perbeli szerződést. A felek között a Ptk. 426. § (1) bekezdés értelmében, a bérbeadó engedélyének hiányában érvényes albérleti szerződés nem jöhetett létre. A felperes nem bizonyította, hogy az albérletbe adáshoz rendelkezett a bérbeadó engedélyével. A szerződésben egyébként sem találhatók meg az albérleti szerződésre jellemző tartalmi elemek. A metrókocsik belső felületének a reklámanyag elhelyezése szolgáló felületét nem az alperes használta, hanem a felperes, mégpedig az alperes megbízásának teljesítése érdekében. A felek szerződése az alperesnek nem adott módot arra, hogy az alperes a dolgot - a metrókocsik belső felületének a reklámanyag elhelyezésére szolgáló felületét - a hatalma alá vonja [Ptk. 187. § (1) bekezdése]. Ennek hiányában pedig a perbeli szerződés sem bérleti, sem albérleti elemeket nem tartalmaz, figyelemmel a Ptk. 423. §-ában és a 426. § (1) bekezdésében foglaltakra.

Amennyiben ilyen elemek mégis megtalálhatók lennének benne, a felek között létrejött vegyes szerződésben a megbízási szerződés tartalmi elemei dominálnak, ezért azt az alperes, mint megbízó a Ptk. 483. § (1) bekezdése szerint jogosult volt bármikor azonnali hatállyal felmondani. Fenntartotta azt a korábbi jogi álláspontját, hogy a felek között létrejött jogviszony egy hónapos időszakokra szóló megbízási szerződések folyamatos láncolata volt, és azt a körülményt, hogy 2003 februárjától plakátok kihelyezésére az alperes megbízást nem adott, a szerződés megszüntetésére irányuló felmondásnak kell tekinteni.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat.