BH 2001.9.442 Külföldi állam és külföldi jogi személy közötti - magyarországi ingatlan tulajdonjogára vonatkozó - jogvita elbírálása akkor is a magyar bíróság joghatósága alá tartozik, ha a felperes a tulajdonjoga bizonyítására nemzetközi megállapodásra hivatkozik [1979. évi 13. tvr. 55. § b) pont, 56. § d) pont, az 1987. évi 12. tvr-rel kihirdetett 1969. évi Bécsi Egyezmény 66. cikkelye, Pp. 130. § (1) bek. a) pont].

A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a B.-n, Március 15. tér 1. szám alatt levő ingatlannak ő a tulajdonosa, és az alperest arra kérte kötelezni, hogy az ingatlan jogtalan birtoklásával hagyjon fel. Előadta, hogy az ingatlan korábban a Szovjetunió tulajdonában volt. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország és Ukrajna 1994. december 9-én aláírta azt a megállapodást, amelyben az Oroszországi Föderáció magára vállalta az 1991. december 1-jei állapot szerint az Ukrajnát terhelő törlesztési kötelezettségeket, s egyben Ukrajna átengedte az Oroszországi Föderáció részére a Szovjetunió aktíváinak az Ukrajnára eső részét. Ez a megállapodás bizonyítja, hogy Ukrajna lemondott az 1991. december 1-jei megállapodás szerint hozzájutott aktíváról. Ezért a perbeli ingatlan tulajdonosa államutódlás jogcímén a felperes, s az alperes ezt az ingatlant jogtalanul használja, tartja birtokában.

Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Álláspontja szerint a kereseti követelés jogalapja az Oroszországi Föderáció és Ukrajna között létrejött nemzetközi szerződés. A nemzetközi szerződéssel kapcsolatos jogvita elbírálására a magyar bíróságnak az 1979. évi 13. tvr. 56. §-ának d) pontja alapján nincs joghatósága, mert két szuverén állam közötti nemzetközi szerződésből eredő jogvitát az 1969. évi Bécsi Egyezményt kihirdető 1987. évi 12. tvr. 66. cikkelye értelmében magyar bíróság nem bírálhat el.

E végzés ellen a felperes fellebbezett, annak hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az 1969. évi Bécsi Egyezményt kihirdető 1987. évi 12. tvr. rendelkezései nem alkalmazhatóak az eljáró bíróság joghatósága megállapításánál, mert a jogvita nem a két állam között folyik, mivel a per alanya egy ukrán részvénytársaság. Ezen túlmenően a pernek nem tárgya az Oroszországi Föderáció és Ukrajna között létrejött kétoldalú megállapodás, erre a megállapodásra a felperes mint a tulajdonjogát alátámasztó bizonyítékra hivatkozott. Miután a pernek Magyarországon fekvő ingatlan tulajdonjoga a tárgya, ezért az 1979. évi 13. tvr. 55. §-ának b) pontja értelmében az eljárásra kizárólag magyar bíróságnak van joghatósága.

Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte, annak helytálló indokaira tekintettel.

A fellebbezés alapos.