A Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27445/2016/18. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 1994. évi LV. törvény (Földtörvény) 41. §, (1) bek., (5) bek., 55. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 5. §, 6. §, (1) bek., (2) bek., 35. §, (2) bek., (2) bek., 138. §, 144. §, 145. §, 150. §, 160. §, (4) bek., 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2. §, (3) bek., 3. §, 5. §, (1) bek., (2) bek., 29. §, 39. §, (1) bek., 50. §, (1) bek., 72. §] Bíró: Rakos Eszter

Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

4.K.27.445/2016/18/II. szám

A bíróság dr. Berlik Zoltán ügyvéd (ügyvéd címe)által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - alperesi képviselő (ügyintéző: dr. Németh Edina jogtanácsos ) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság alperes neve alperes 2016. október ... napján kelt, 2..05.3..1 iktatószámú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 1.000.000,- (egymillió) Ft perköltséget.

A feljegyzett eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A.J.M. (a továbbiakban: az eredeti adós) a tulajdonát képező település neve 6295/6/A/11 hrsz-on nyilvántartott, "üzlethelyiség" megnevezésű, település neve, Szűcs utca 5. fszt. 8. ajtó található ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát 2013. március 25. napján ajándékozási szerződéssel a felperes részére ajándékozta, amely forgalmi értékét a felek 11.000.000,- Ft-ban határozták meg. Az eredeti adós 2013. március 25. napján ajándékozási szerződéssel a település neve belterület 6676 hrsz-ú, település neve, Kinizsi Pál utca 9. szám alatti ingatlan 1/4 tulajdonát 15.000.000,- Ft, a település neve belterület 6677 hrsz-ú, település neve Kinizsi Pál utca 11. szám alatti ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát 100.000.000,- Ft, település neve belterület 1381/6 hrsz-ú, település neve, Molnár kapitány utca 9. szám alatti 410/7426-od tulajdoni hányadát 2.000.000,- Ft, település neve belterület 1381/6N ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát 10.000.000,- Ft, település neve belterület 6492/6/A, település neve, Újpiac téren lévő ingatlan 194/1087-ed tulajdoni hányadát 23.000.000,- Ft értékben ajándékozta felperesnek.

Az eredeti adós terhére ... Somogy Megyei .. 2010. adóévre 30.5..137.. iktatószámú határozatával 1297.776.900,- Ft adóhiányt állapított meg, majd az ezt helybenhagyó alperesi jogelőd 1.42..595./2014. iktatószámú határozatát a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.0../2014/15/II. számú ítéletével hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal új eljárás lefolytatására kötelezés mellett. A megismételt eljárásban hozott 5..54..8.0. számú elsőfokú határozatban az eredeti adós terhére 2010. adóévre a személyi jövedelemadó adónemben 620.339.265,- Ft adókülönbözetet állapított meg az elsőfokú adóhatóság, százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemben megállapítást nem tett, adóbírságot és késedelmi pótlékot nem állapított meg, amely 31..55..99. számú helybenhagyó másodfokú határozattal jogerőre emelkedett.

A ... Somogy Megyei .. Végrehajtási Osztály 1 (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) végrehajtási eljárást folytat eredeti adóssal szemben 31..55..9.. számú jogerős másodfokú határozat, mint végrehajtható okirat alapján mindösszesen 620.339.265,- Ft adótartozás behajtása iránt.

Az eredeti adóssal szemben a tartozás behajtására indult végrehajtási eljárás során az elsőfokú adóhatóság 2016. január 26. napján helyszíni eljárást folytatott le, majd 2016. január 20. napján újabb helyszíni eljárás lefolytatására került sor, amelyek eredményre nem vezettek. Az elsőfokú adóhatóság pénzintézeti megkereséseket foganatosított, 2016. január 20. és január 27. napján érkezett válaszok szerint az eredeti adós bankszámlával nem rendelkezik. Az adóból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU irányelv szerint lefolytatott behajtási megkeresések nem vezettek eredményre, a cégnyilvántartás 2016. január 20-i adatai alapján az adós gazdasági társaságban vagyoni részesedéssel, letiltható jövedelemmel nem rendelkezik, Nemzeti Közlekedési Hatóság adatszolgáltatása alapján légi jármű, illetőleg úszólétesítmények lajstromában tulajdonosként nincs bejegyezve, a Takarnet Földhivatali Információs Rendszere adatai szerint ingatlanvagyonnal, illetőleg a KEKKH lekérdezés szerinti gépjárműtulajdonnal nem rendelkezik. Az eredeti adóssal szemben a végrehajtás 2016. február 2. - 2016. június 9. időszakban szünetelt.

2016. március 2. napján a végrehajtók az eredeti adósnál ismételt helyszíni eljárást folytattak le 623.000,- Ft bírság, mulasztási bírság, önellenőrzési pótlék, illeték, eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések adónemben fennálló tartozása és ehhez kapcsolódó 15.000,- Ft végrehajtási költségre.

2016. szeptember 6. napján az alperesi hatóság 400.000,- Ft összegű követelésfoglalást bocsátott ki, amely megfizetésével az eredeti adós tartozásának töredékrésze megtérült. Az eredeti adós 2016. szeptember 1-től kezdődő munkaviszonnyal rendelkezett a határozat meghozatalának időpontjában.

Az elsőfokú adóhatóság 2016. augusztus 1. napján kelt ..255..81.. számú határozatával a felperest, mint az eredeti adós adótartozásának megfizetésére kötelezhető személyt kötelezte, hogy a személyi jövedelemadó adónemben 2016. január 25-ei esedékességű 161.000.000,- Ft adótartozást fizessen meg. A határozat indokaiként felhívta az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 35. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezéseit. Megállapította, hogy az eredeti adós fennálló tartozásának összege 620.339.265,- Ft, amely a teljeskörű adó végrehajtási eljárás ellenére az eredeti adóstól - végrehajtható vagyon hiányában - nem hajtható be. Rögzítette az elsőfokú határozat, hogy a 2013. március 25. napján kelt ajándékozási szerződések tárgyát képező ingatlanok/ingatlanrészek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 13. § (2) bekezdése szerinti tiszta forgalmi értéke 161.000.000,- Ft. Az eredeti adós személyi jövedelemadó adónemben megállapított adótartozásának megfizetési határideje 2011. május 20. napja volt. Az ajándékozási szerződések megkötésére az eredeti adós 2010. évre vonatkozó adófizetési kötelezettsége keletkezését követően, 2013. március 25. napján került sor. A megajándékozott mögöttes kötelezett az Art. 35. § (1)-(2) bekezdése alapján az ajándékozási szerződés dátumára és fennálló adótartozásokkal kapcsolatos adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára figyelemmel köteles a határozatban rögzített adótartozás megfizetésére.

Az elsőfokú határozattal szemben előterjesztett fellebbezés folytán 2016. október 24. napján kelt, 2..05..72.. iktatószámú határozatával alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolásában kitért arra, hogy az elsőfokú adóhatóság az eredeti adóssal szemben a végrehajtási eljárást teljeskörűen lefolytatta az Art-ban és a Vht-ben szabályozottaknak megfelelően. Az elsőfokú adóhatóság több esetben is helyszíni eljárás lefolytatását kísérelte meg eredménytelenül, 2016. március 2-án az eredeti adós jelenlétében és lakcímén jegyzőkönyv felvételére került sor. Az eredeti adós lefoglalható, piacképes vagyonnal nem rendelkezik, emiatt tartozása ideiglenesen teljes egészében behajthatatlanként nyilvántartásba vételre került. A fellebbezés kapcsán követelés lefoglalást bocsátott ki, amely alapján az eredeti adós tartozásának csak töredékrésze térült meg, a munkaviszonyára vonatkozóan pedig rögzítette, hogy az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a tartozásnak csak az elhanyagolható része térülne meg. Kifejtette, hogy az Art. nem ad konkrét meghatározást arra vonatkozóan, hogy mi minősül behajtható, illetőleg behajthatatlan követelésnek. Felhívta a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 4/a) pontját és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontját, amely szerint a behajthatatlan követelés többek közt az a követelés, amelyre adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, illetve, amelyet nem lehet eredményesen érvényesíteni. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vht.) 41. § és 55. §-ában írtakat felhívta. Hivatkozott a Kúria Kfv.V.35.594/2013/5. számú ítéletében megjelent álláspontja, amelyben a bíróság a jövedelem letiltás fennállása mellett állapította meg a tartozás behajthatatlanságát.