A Miskolci Törvényszék Bf.486/2007/7. számú határozata rablás bűntette (CSOPORTOSAN elkövetett rablás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 99. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 351. §, 371. §, 381. §] Bíró: Ficsór József

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

2.Bf.486/2007/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Miskolcon, a 2007. évi október hó 4. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t:

A csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt I.rendű vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Miskolci Városi Bíróság 2007. évi február hó 21. napján kihirdetett 26.Fk.1160/2006/105. számú ítéletét valamennyi vádlott vonatkozásában helybenhagyja.

I.r. és II.r. vádlottak által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítja a szabadságvesztés tartamába.

A másodfokú eljárás során felmerült 20.400.-/húszezernégyszáz/ forint bűnügyi költségből II.r. vádlottat 7.200.-/hétezerkettőszáz/, III.r. vádlottat 7.200.-/hétezerkettőszáz/, míg IV.r. vádlottat 6.000.-/hatezer/ forint terheli.

I N D O K O L Á S:

Az első fokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be egyfelől az ügyész I.r., II.r. és III.r. vádlottak terhére hosszabb tartamú fő és mellékbüntetés kiszabása érdekében, másfelől I.r., II.r., III.r., IV.r. vádlottak és védőik elsődlegesen felmentés, másodlagosan a cselekmény téves jogi minősítése és a büntetések enyhítése érdekében.

A megyei főügyészség átiratában a súlyosítást célzó vádhatósági perorvoslatot I.r., II.r. és III.r. vádlottak vonatkozásában fenntartotta, ugyanakkor IV.r. vádlottat érintően a városi bíróság határozatának helybenhagyására tett indítványt.

A másodfokú nyilvános ülésen megjelent vádlottak és védőik perorvoslataikat változatlanul fenntartották. I.r. vádlott védője azt írásban -az érdemi határozat megalapozatlanság okából történő hatályon kívül helyezésére is kiterjesztően - részletesen is megindokolta.

-----

A bejelentett fellebbezések folytán a megyei bíróság az első fokú ítéletet és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta.

Ennek során megállapította, hogy a városi bíróság a bizonyítási eljárást az eljárási törvényben írtak maradéktalan betartásával folytatta le, a tényállást a tárgyaláson felvett bizonyítási anyagra alapítottan, okszerű mérlegelés eredményeként állapította meg, mely tényállás mentes a Be.351.§ /2/ bekezdésében előírt hiányosságoktól, így a már hivatkozott törvényhely /1/ bekezdése alapján a másodfokú eljárás keretében is irányadó volt.

-----

A vádlottak és védőik lényegében azért sérelmezték az ítéletet, mert a bíróság a terheltek - IV.r. vádlott esetében a tárgyalási szakban tett - előadásával ellentétben más bizonyítékokra alapította határozatának tényállását.

Az első fokú bíróság azonban részletesen megindokolta, hogy I.r. és II.r. vádlottak védekezését miért vetette el.

Nevezett vádlottak az eljárás különböző szakaszaiban ellentétes tartamú nyilatkozatokat tettek - melyeket folyamatosan változtattak az elébük tárt bizonyítékok tükrében -, szavahihetőségük éppen ezen okból kifolyólag erősen megkérdőjelezhető volt.

Ugyancsak kellő indokát adta a városi bíróság annak is, hogy III.r. vádlottnak a sértett2 öntudatlan állapotba helyezésével kapcsolatos előadását miért nem találta alaposnak.

Végül az első fokú bíróság kitért arra is, hogy a tényállás megállapítása során döntően miért IV.r. vádlott nyomozás során tett nyilatkozatainak tulajdonított hiteltérdemlőséget.

E vádlott a nyomozati meghallgatása, illetőleg a terhelttársaival történő szembesítése során -társai konkrét cselekvőségét érintően is- egybehangzóan adta elő a történéseket, mely vallomások mindenben összhangban állanak sértett2 nyilatkozataival.

Kétségtelenül IV.r. vádlott a tárgyalási szakban az önmagára, illetőleg terhelttársaira tett terhelő tartalmú nyilatkozatát visszavonta - melyeket egyébként védője jelenlétében tett meg a nyomozás során - azonban vallomása megváltoztatásának indokai - ijedtségre, ittas állapotra történő hivatkozás - mint ahogy arra a városi bíróság is helyesen utalt nem foghattak helyet.

Az előzőekből kitűnően tehát az első fokú bíróság mindenben eleget tett a Be.258.§ /3/ bekezdésében meghatározott indokolási kötelezettségének.