A Szegedi Ítélőtábla Pf.20067/2010/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (AJÁNDÉKOZÁSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 67. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 579. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék P.21952/2007/46., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20067/2010/5.*, Kúria Pfv.21324/2010/8. (BH+ 2011.11.489)

***********

Kijavító végzés Pf.II.20.067/2010/6.

szám alatt található !

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.067/2010/5. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla ... pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek - a Dr. Major Zsolt ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I.r. és a Dr. Dömötör Máté ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (címe) alatti lakos II.r. alperesek ellen ajándék visszakövetelése és szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2009. július 1. napján kelt 7.P.21.952/2007/46. számú ítélete ellen a felperes részéről 50. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 100.000,- (egyszázezer), a II.r. alperesnek 50.000,- (ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy a felperest képviselő ... pártfogó ügyvéd másodfokú eljárással kapcsolatos díját az állam viseli.

A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 740.600,- (hétszáznegyvenezer-hatszáz) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs

I N D O K O L Á S :

A felperes és az I.r. alperes néhai édesanyja házastársak voltak, közös gyermekük a perben nem álló személy-1, míg az I.r. alperes a felperes nevelt gyermeke. A család a felperes és a néhai közös tulajdonában állott cím-1

- 2 -

alatti ingatlanban élt, ahonnan 1993. decemberében az I. r. alperes édesanyja elköltözött. Az I. r. alperes és féltestvére a felperes tartásában maradtak. Néhai ... 1994-től a terhére megállapított gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Az I. r. alperes - iskolai tanulmányainak befejezését követően - 1998. július 1. napjától a ... Rendőrkapitánysággal szolgálati jogviszonyt létesített, keresményét a háromtagú család megélhetési költségeinek fedezésre fordította. 2000. március 30. napján bankszámla-szerződést kötött a ...bank Rt-vel, a bankszámla társtulajdonosaként a felperest megjelölve, aki ahhoz bankkártyával is rendelkezett. Mind az I.r. alperes munkabérét, mind a felperes juttatásait e folyószámlára utalták.

A néhainak személy-2vel szemben kártérítés címén tartozása állt fenn, ennek biztosítására az ingatlan őt megillető tulajdoni hányadára 2000. április 28-án 350.000.- Ft és járulékai erejéig jelzálogjog és vételi jog került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

Az I.r. alperes édesanyja a kártérítési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a család úgy döntött, hogy az ingatlan további megterhelésének, illetve harmadik személy általi megszerzésének elkerülése végett a néhai tulajdoni hányadát megszerzik. Ennek érdekében a felperes a 2003. április 10-én kelt szerződéssel az I.r. alperesre engedményezte a néhaival szemben fennálló, 1.425.000.- Ft összegű gyermektartásdíj követelését, míg a jövőben esedékessé váló tartásdíj követeléséről lemondott. Ezzel egyidejűleg a néhai az I.r. alperesre ruházta át a cím-1 alatti ingatlan ½ tulajdoni hányadát 2.000.000,- Ft vételárért. A vételár kiegyenlítése oly módon történt, hogy az I. r. alperes 2003. április 7-én személy-2-nek - a kártérítési igénye fejében - 575.000.- Ft-ot megfizetett a bankszámlájáról történt átutalás formájában, míg a fennmaradó 1.425.000.- Ft vételárba az engedményezett tartásdíj-követelést alperes beszámította. A felperes elővásárlási jogával nem kívánt élni, majd az I.r. alperes tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.

Az I.r. alperes 2004. augusztusában a perbeli ingatlanból elköltözött, a II.r. alperessel élettársi kapcsolatot létesített, amely 2006. augusztusáig állt fenn. Az alperesek 2006. júliusában abban állapodtak meg, hogy az I.r. alperes megvásárolja a II.r. alperes cím-2 alatti ingatlanát. A vételárat nagyobbrészt pénzintézeti kölcsönből kívánta kiegyenlíteni az I. r. alperes, míg az "önerőt" a cím-1 alatti ingatlanon fennálló tulajdoni illetősége II. r. alperesre történő átruházásával. Ennek megfelelően az alperesek 2006. július 31-én adásvételi szerződést kötöttek, amelynek tartalma szerint az I.r. alperes a II.r. alperesre ruházta át a cím-1 alatti ingatlan ½ részének tulajdonjogát 2.000.000,- Ft vételár ellenében. Az I. r. alperes jogi képviselője az

- 3 -

Pf.II.20.067/2010/5. szám

adásvételi szerződésről tájékoztatta a felperest, aki a vételi ajánlatot 2006. augusztus 1. napján átvette, majd 2006. augusztus 9-én bejelentette, hogy elővásárlási jogát gyakorolni kívánja, 2.000.000,- Ft-ot ügyvédjénél letétbe helyezett. Utóbb közölte, hogy a vételárat kiegyenlítettnek tekinti, mivel I. r. alperes az ingatlanhányadát az annak tehermentesítésével és az engedményezési szerződéssel részére nyújtott ajándékként szerezte, amely ajándékra érdemtelenné vált. Az I.r. alperes az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó fenti nyilatkozatot nem fogadta el, egyebekben tudomására jutott, hogy a vételárat a felperes nem helyezte letétbe.

A felperes többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy ajándék visszakövetelése jogcímén a cím-1 alatti ingatlan ½ tulajdoni hányada megilleti. E kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy az I.r. alperes az ingatlanhányad tulajdonjogát ajándékozási szerződéssel szerezte meg, miután a néhai házastársával szemben fennálló tartásdíj követelését az I.r. alperesre engedményezte, aki a vételárat annak beszámításával teljesítette. A vételár ezt meghaladó részét is ő fizette ki, ezért a teljes ingatlanilletőségre igényt tarthat. A feltevése, amelyre tekintettel az ajándékot nyújtotta, - nevezetesen, hogy az I.r. alperes az ingatlanban él, azt felújítja és biztosítja a ... család lakhatását, - utóbb az I.r. alperes magatartása miatt meghiúsult, ezen felül létfenntartása biztosítása céljából is szüksége van az ingatlanra, ezért az ajándék részére visszajár. Az alperesek között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítását is kérte színleltség okán, arra hivatkozással, hogy az adásvétel célja az ajándék visszakövetelésének meghiúsítása volt. E szerződés kapcsán - másodlagosan - arra hivatkozott, hogy az vele szemben hatálytalan, miután a szerződés az ajándék visszakövetelése iránti igénye kielégítési alapját vonta el, ezen igényéről ugyanis az adásvételi szerződés megkötése időpontjában az alperesek tudomással bírtak. Harmadsorban 12.343.319,- Ft kártérítés címén történő megfizetésére kérte kötelezni az I.r. alperest arra alapítottan, hogy az I. r. alperes a jogellenes és felróható magatartásával a ... családnak az ingatlan értékével azonos összegű kárt okozott.