A Budai Központi Kerületi Bíróság P.21115/2013/1. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. Bíró: Lovász Andrásné

A Budai Központi Kerületi Bíróság

dr. Sztrilich András Péter ügyvéd által képviselt

I.rendű felperes neve lakos I.r.

II.r. felperes neve lakos II.r.

III.r. felperes neve lakos III.r.

V.rendű felperes neve lakos IV.r. felpereseknek

dr. Furulyás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Furulyás Ibolya által képviselt

I.rendű alperes neve lakos I.r.

II.rendű alperes neve lakos II.r alperesek ellen

tulajdonjog megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperesek, mint eladók és az I.r. és II.r. alperesek, mint ½-ed - ½-ed tulajdoni illetőségű vevők között a hrsz alatt nyilvántartott, természetben a szám alatt lévő ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést létrehozza oly módon, hogy a földterület vételárát 23.300.000.- (huszonhárommillió-háromszázezer) Ft-ban állapítja meg.

A bíróság kötelezi az I.r. és II.r. alpereseket, hogy 30 napon belül fizessenek meg a felpereseknek 11.650.000.- (tizenegymillió-hatszázötvenezer) - 11.650.000.- (tizenegymillió-hatszázötvenezer) Ft vételárat.

Felhívja a bíróság a Kormányhivatala Földhivatali Főosztály kerületi Hivatalát, hogy a hrsz. alatt felvett természetben szám alatt fekvő 550 m² területű kivett lakóház udvar megjelenésű ingatlanra az I.r. alperes (I.rendű alperes neve) és a II.r. alperes (II.rendű alperes neve né) egymás között egyenlő ½-ed - ½-ed arányú tulajdoni hányadát adásvétel jogcímén jegyezze be a fenti vételárrészek megfizetésének igazolásával egyidejűleg.

Kötelezi a bíróság az I.r. és II.r. alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek 23.072.282.- (huszonhárommillió-hetvenkettőezer-kettőszáznyolcvankettő) Ft-ot és annak középarányos időtől 2002. szeptember 1. napjától 2013. június 30. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó, 2013. július 1. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett félév első napján érvényes jegybanki alapkamat mértékével megegyező késedelmi kamatot, valamint 2.332.700.- (kettőmillió-háromszázharminckettőezer-hétszáz) Ft perköltséget.

A bíróság a viszontkeresetet elutasítja.

Kötelezi az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a Fővárosii Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására 155.000.- (százötvenötezer) Ft szakértői díjat.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosii Törvényszékhez címezve a Budai Központi Kerületi Bíróságon lehet legalább 3 példányban előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértése, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincsen, kivéve, ha a tények előadására, illetve a bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése, vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a fellebbezési határidő letelte előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezésük tárgyaláson kívül történő elbírálása kérhető. Amennyiben fellebbezésük a perköltség viselésére, illetve az ítélet indokolása ellen irányul, fellebbezésükben kérhetik tárgyalás tartását.

I N D O K O L Á S

A perbelihrsz-ú természetben a szám alatti ingatlan 1/1-ed tulajdoni hányada a tulajdonos tulajdonát képezte.

1989. december 5. napján a Fővárosi Kerületek Földhivatalához benyújtásra került a fenti ingatlanra vonatkozó 1988. november 21-i keletű adásvételi szerződés, mely szerint az alperesek 600.000.- Ft vételárért megvásárolták a tulajdonos tulajdonában álló ingatlant oly módon, hogy a vételárból 300.000.- Ft a szerződés aláírásával egyidejűleg került az eladó kezeihez megfizetésre. A fennmaradó vételár hátralékról a szerződés úgy rendelkezett, hogy a vevők 200.000.- Ft-ot 1988. december 31-ig, míg a fennmaradó 100.000.- Ft-ot 1989. december 31. napjáig kötelesek az eladó kezeihez megfizetni.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 29.P.112132/1989/7. sorszámú 1990. január 24-én kelt és 1990. február 17-én jogerőre emelkedett ítéletével tulajdonosot cselevő képességet kizáró gondnokság alá helyezte.

1989. december 27-i keltezéssel eltartója, tulajdonos eltartója - kézírásával "Átvételi elismervény" készült arról, hogy eltartója az alperesektől 100.000.- Ft-ot átvett a telekvásárlás kiegyenlítése végett.

tulajdonos 1990. február 19. napján elhunyt.

A Közjegyzők Irodája 30Kjö.számú 1991. február 27. napján jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzésével a hagyatékot törvényes öröklés jogcímén az örökhagyó testvére gyermekének adta át. A hagyatékban figyelemmel a fenti adásvételi szerződés benyújtására szám alatti ingatlan nem szerepelt.

Az örökös a i VI-VII. Kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán feljelentést tett az I.r. alperessel szemben. A vizsgálati alosztály bü.számú 1990. szeptember 20. napján kelt határozatával közokirat hamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt az I.r. alperessel szemben bűncselekmény hiányában, magánokirat hamisítás vétségének alapos gyanúja miatt a II.r. alperessel szemben bizonyíték hiányában szüntette meg.

Az eljárás során a nyomozó hatóság szakértői véleményt szerzett be, melynek során rásszakértők megállapították, hogy az adásvételi szerződésen lévő aláírás nem hozható kapcsolatba tulajdonos aláírásával. Az azon lévő aláírás nem az eladótól származik.

1991. február 18-án örökös pert indított az I.r. és II.r. alperesekkel szemben a Központi Kerületi Bíróság előtt számon, melyben annak megállapítását kérte, hogy az alperesek és a néhai tulajdonos között napján létrejött adásvételi szerződés semmis. Arra hivatkozott, hogy az adásvételi szerződésen lévő aláírás nem az eladótól származik, a vételár pedig megfizetésre nem került.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték, arra hivatkoztak, hogy tulajdonos előttük és tanúk előtt írta alá az adásvételi szerződést. Az okiraton az ő aláírása szerepel, a vételárat pedig a néhainak megfizették. A bizonyítási eljárás során az alperesek is és a tanúk is részletesen előadták, hogy az eladó hogyan írta alá az adásvételi szerződést. Arra is részletes előadást tettek, hogy a vételár hogyan került kifizetésre.

A bíróság a perben 1992. augusztus 28-i és 1993. november 27-i igazságügyi szakértői vélemények alapján döntést hozott és megállapította, hogy az adásvételi szerződés érvénytelen. Eredeti állapot helyreállítása jogcímén tulajdonos közbenső tulajdonjogának visszaállítása mellett öröklés jogcímén örökös 1/1-ed arányú tulajdonjogának bejegyzéséről hozott rendelkezést. A bíróság ítéletét azzal indokolta, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás során nem nyert bizonyítást, hogy az 1988. november 21. napján kelt adásvételi szerződés az eladó, az ingatlan tulajdonosaként megjelölt személy aláírta volna, mivel a szerződésen szereplő aláírás nem tulajdonostól származik.

A i Bíróság, mint másodfokú bíróság sorszámú ítéletével az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta.