32000D0819[1]

A Tanács határozata (2000. december 20.) a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (KKV-kre) vonatkozó többéves programról (2001-től 2005-ig)

A TANÁCS HATÁROZATA

(2000. december 20.)

a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (KKV-kre) vonatkozó többéves programról (2001-től 2005-ig)

(2000/819/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 157. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 4 ),

(1)

A vállalkozások és a vállalkozási kedv fontossága a Közösség célkitűzéseinek elérésében, valamint azok a nehézségek, amelyekkel a vállalkozásoknak és a vállalkozóknak szembe kell nézniük, számos közlemény, határozat és jelentés tárgya volt, melyek közül a legutóbbi a "Vállalkozási politika a tudásalapú gazdaságban" című, 2000. április 26-i bizottsági közlemény. E témákat a közösségi szintű fellépés főbb területeiként azonosították.

(2)

A kis- és középvállalkozások (KKV-k) jelentős mértékben elősegítik a versenyképesség, a kutatás, az innováció, a szakképzettség és a foglalkoztatás fejlődését, egyúttal különleges problémákkal kell szembenézniük.

(3)

A fent említett nehézségek leküzdéséhez intézkedésekre van szükség. Több program, különösen a 97/15/EK tanácsi határozattal ( 5 ) elfogadott és a 2000. december 31-én lezáródó, az Európai Unió kis- és középvállalkozásaira vonatkozó harmadik többéves program (1997-2000) keretet biztosított az ilyen fellépéshez.

(4)

1999. június 29-én a Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának küldött közleményében beszámolt az említett program külső értékeléséről.

(5)

Szükség van egy további program elfogadására is a 2001. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan, valamint annak biztosítására, hogy a vállalkozási politika számára elegendő erőforrás álljon rendelkezésre célkitűzései eléréséhez.

(6)

1999. november 9-én a Tanács jóváhagyott egy jelentést az Európai Unió vállalkozási politikájában megvalósuló fenntartható fejlődés integrálásáról. Az e program szerint elfogadott intézkedések meghatározásakor és végrehajtásakor figyelembe kell venni a fenntartható fejlődést.

(7)

2000. június 20-án az Európai Tanács Santa Maria da Feirában tartott ülésén elfogadta az európai kisvállalkozási chartát, és kérte annak - különösképpen mint a vállalkozásokra vonatkozó többéves programra vonatkozó javaslatok részének - teljes végrehajtását. A KKV-k támogatásával kapcsolatos uniós intézkedéseknek figyelembe kell venniük a chartában megállapított célkitűzéseket.

(8)

Hasonló lépések kezdeményezése történt az OECD keretén belül is, különös tekintettel a KKV-ket érintő politikáról szóló chartára, amelyet az OECD ipari miniszterei 2000. június 15-én fogadtak el Bolognában.

(9)

2000. november 7-én a Tanács kiemelte annak szükségességét, hogy jelentős mértékben javítani kell az innovatív vállalatok finanszírozását, és hogy a kezdő vállalkozások, a csúcstechnológiájú cégek és a mikrovállalkozások támogatása felé kell átirányítani a pénzügyi eszközöket.

(10)

A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 6 ) összhangban el kell fogadni az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(11)

E határozat jogalapot képez olyan meghatározott kiegészítő intézkedések számára, amelyek nem részei egyetlen más közösségi politikának sem, és amelyeket tagállami szinten sem lehet jobban végrehajtani.

(12)

Az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló, EFTA/EGT-országokkal kötött megállapodás és a közép- és kelet-európai országokkal kötött társulási megállapodások kiegészítő jegyzőkönyvei rendelkeznek ezen országok közösségi programokban való részvételéről. Rendelkezni kell Ciprus, Málta és Törökország részvételéről is az ezen országokkal kötött társulási megállapodások keretén belül. Más országok részvételét is figyelembe lehet venni, amennyiben a megállapodások és az eljárások ezt lehetővé teszik.

(13)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1999. május 6-i, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló intézményközi megállapodásának ( 7 ) 34. pontja szerinti pénzügyi keret e határozat részét képezi a program teljes időtartama alatt, bár ez nem érinti a költségvetési hatóságnak a Szerződésben meghatározott hatáskörét,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

2001. január 1-jétől kezdődően ötéves időtartamra elfogadják a vállalkozásokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra (KKV-kre) vonatkozó közösségi politika programját (a továbbiakban: program).

2. cikk

(1) A program célkitűzései:

a) az üzleti vállalkozások növekedésének előmozdítása és versenyképességének javítása egy tudásalapú, nemzetközivé fejlődött gazdaságban;

b) a vállalkozási kedv ösztönzése;

c) az üzleti vállalkozások igazgatási és szabályozási kereteinek egyszerűsítése és fejlesztése, különösen a kutatás, az újítás és az üzleti vállalkozások létrehozásának fellendítése érdekében;

d) az üzleti vállalkozások, különösen a KKV-k pénzügyi környezetének javítása;

e) könnyebb hozzáférés biztosítása az üzleti vállalkozások számára a közösségi támogató szolgáltatásokhoz, programokhoz és hálózatokhoz, továbbá e lehetőségek összehangolásának fejlesztése.

(2) E célkitűzések megvalósítása elsősorban az I. mellékletben meghatározott intézkedési területeken keresztül történik.

(3) A programot továbbá - jellegéből következően - felhasználják az európai kisvállalkozási charta által kitűzött célok elérésében is.

3. cikk

(1) A Bizottságot a vállalkozói programot irányító bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.

(2) Amennyiben erre a bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartamot három hónapban kell meghatározni.

(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

4. cikk

(1) A program végrehajtásához szükséges intézkedéseket és lépéseket a 3. cikk (2) bekezdésében említett igazgatási eljárással összhangban fogadják el az alábbiakban említett ügyekkel kapcsolatban:

- az éves munkaprogram és a megfelelő költségvetési elkülönítések,

- a 100 000 euró összeget meghaladó ajánlati felhívások feltételei és tartalma,

- a 2. cikkben megállapított feltételek eléréséhez szükséges fellépések értékelésére vonatkozó teljesítménymutatók.

(2) A bizottságot továbbá rendszeresen tájékoztatják a programot érintő minden más kérdésről, különösen az éves végrehajtási programról és az 5. cikk (1) bekezdésben említett értékelő jelentésekről.

5. cikk

(1) A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e program pénzügyi eszközeinek 2004-es végrehajtásával kapcsolatban, valamint ugyanilyen célú jelentést 2005-re vonatkozóan (az utolsó év).

(2) E jelentések megvizsgálják, hogy megvalósult-e a programban kitűzött célok elérése. Vállalják a végrehajtott intézkedések és fellépések költség-haszon elemzését, különösen a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében említett teljesítménymutatók alapján.

6. cikk

A programban részt vehetnek:

- az EFTA/EGT-országok az EGT-szerződésben megállapított feltételekkel összhangban,

- a társult közép- és kelet-európai (KKE) országok az Európa-megállapodásban, annak kiegészítő jegyzőkönyveiben és az egyes Társulási Tanácsok határozataiban megállapított feltételekkel összhangban,

- -----Törökország, amelyek kiegészítő előirányzatok útján kapnak támogatást, a Szerződéssel összhangban,

- egyéb országok, amennyiben a megállapodások és eljárások ezt lehetővé teszik.

7. cikk

(1) A program megvalósításának keretösszege 538 500 000 EUR.

(2) Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi terv keretein belül.

8. cikk

Ez a határozat 2001. január 1-jén lép hatályba, és a 2006. december 31-ig tartó időszakra vonatkozik.

9. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

AZ INTÉZKEDÉSI TERÜLETEK LEÍRÁSA

Az intézkedési területek elsősorban a bevált gyakorlatok azonosításán és átvételén alapulnak a 2000. április 26-i bizottsági közleményben újonnan megfogalmazott legjobb eljárással összhangban, figyelembe veszik a KKV-k igényeit, és az alábbi területeket célozzák meg:

1. Az üzleti vállalkozások növekedésének előmozdítása és versenyképességének javítása egy tudásalapú, nemzetközivé fejlődött gazdaságban:

A program különösen az alábbiakat célzó intézkedéseket segíti elő:

- a versenyképesség és az innováció bővítése,

- segítségnyújtás az áruk szabad mozgásában és a piacra jutásban,

- a vállalkozások felkészítése a globalizáció kihívásaira, és különösen a KKV-k részvételének előmozdítása a szabványosítási folyamatokban és azok megvalósításában,

- megfelelő szakképzettség biztosítása a kisvállalkozások igényeihez igazítva,

- új információs és kommunikációs technológiák kidolgozása és használata,

- az innovatív gyakorlatok ösztönzése,

- a fenntartható fejlődés integrálásának előmozdítása.

2. A vállalkozói kedv ösztönzése:

A program különösen az alábbiakat célozza meg:

- segítségnyújtás az üzleti vállalkozások létrehozásában és átruházásában,

- a vállalkozói képzés fejlesztése,

- a vállalkozási kultúra előmozdítása a társadalom egészében,

- a KKV-ket előnyben részesítő meghatározott politikák megfogalmazása és érvényesítése.

3. Az üzleti vállalkozások igazgatási és szabályozási környezetének egyszerűsítése és fejlesztése, különös tekintettel a kutatás, az innováció és az üzleti vállalkozások létrehozásának elősegítésére.

Elsősorban az alábbiakra kell törekedni:

- az üzleti vállalkozások hatásvizsgálati rendszerének továbbfejlesztése a javasolt közösségi jogszabályok számára,

- általában véve jobb szabályozás és egyszerűbb igazgatási környezet.

4. Az üzleti vállalkozások, különösen a KKV-k pénzügyi környezetének javítása.

Az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni ülésén megfogalmazott következtetéseire adott válaszként a program különösképpen az alábbiakat támogatja:

a) az üzleti vállalkozások, különösen a KKV-k pénzügyi környezetének javítását célzó intézkedések. Ezek az intézkedések - amelyek tájékoztató jellegű alkalmazási szabályai a II. mellékletben találhatók - az alábbiak:

(i) az Európai Beruházási Alap (EBA) által működtetett Európai Technológiai Hitelkeret (ETH) vállalkozásalapítási programja.

Az ETH vállalkozásalapítási programja támogatja a KKV-k létrehozását és finanszírozását azok beindítási szakaszában:

- az érintett, szakosodott kockázatitőke-alapokba való befektetéssel, különös tekintettel a kezdőtőke-alapokra, a kisebb alapokra, a regionálisan működő, illetve a meghatározott ágazatokat vagy technológiákat célzó alapokra, valamint a K + F-t finanszírozó kockázatitőke-alapokra, amilyenek például a kutatási központokhoz vagy tudományos parkokhoz kapcsolódó, a KKV-k számára pedig vállalkozói tőkét biztosító alapok. Ez a rendszer a - mind a közvetítői alapok, mind azok befektetési politikái tekintetében - magas kockázati profillal járó befektetési politika elfogadása által megerősíti az Európai Beruházási Bank (EBB) által az EBA-val együttműködésben létrehozott ETH finanszírozási oldalát.

- Az EBA kiválasztja, megvalósítja és kezeli a vállalkozói tőkealapokban elhelyezett befektetéseket, szükség esetén nemzeti programok útján. Az ETH vállalkozásalapítási programjának megvalósítására vonatkozó részletes feltételrendszert, beleértve annak ellenőrzését és irányítását, a Bizottság és az EBA között létrejövő együttműködési megállapodásban fektetik majd le, amely figyelembe veszi a II. mellékletben lévő tájékoztató leírást,

- vállalkozási inkubátorházak és az azokhoz tartozó programok ("mentori programok") kialakításának és fejlesztésének támogatásával;

A beindítási szakasz általában 5 év. Ugyanakkor egyes csúcstechnológiai ágazatokban működő vállalatok esetén, különösen az élettel foglalkozó tudományok területén a beindítási időszak 10 évig terjedhet, az ezen ágazatokra jellemző kereskedelmi forgalomba kerülést megelőző hosszabb termékfejlesztési és tesztelési időszaknak köszönhetően.

(ii) az EBA által működtetett KK-garanciakeret.

A KKV-garanciakeret viszontgaranciákat vagy szükség esetén közös garanciákat biztosít a tagállamokban működő garanciaprogramok számára, valamint közvetlen garanciákat az EBB vagy bármely más megfelelő pénzügyi közvetítő esetében, amelyeknek a vonatkozó garanciák miatti veszteségeit az Európai Unió általános költségvetéséből fedezik.

Ez az alábbi területeken teszi lehetővé a sikertelen piaci szereplés orvoslását:

- növekedési potenciállal rendelkező KKV-k számára nyújtott kölcsönök, az általuk képviselt magas kockázat (pl. kisméretű vagy újonnan létrehozott vállalatok) miatti különleges nehézségek csökkentése érdekében,

- mikrohitel, annak ösztönzése érdekében, hogy a pénzintézetek nagyobb szerepet vállaljanak ezen a területen kisebb összegű, az elégtelen garanciákkal rendelkező kölcsönfelvevők esetében egy ügyfélre vetítve arányosan nagyobb kezelési költséggel járó kölcsönök biztosításával,

- saját alapokból történő befektetés a növekedési potenciállal rendelkező KKV-kbe, ideértve az olyan helyi és regionális alapokat, amelyek kezdőtőkét és/vagy tőkét biztosítanak a vállalkozás beindítási szakaszában, hogy csökkentsék a gyenge pénzügyi struktúrájuk miatt a KKV-k előtt álló adott nehézségeket,

- az internet és az elektronikus kereskedelem által nyújtott lehetőségek kiaknázása a kisvállalkozások által - a garantált hitelek fedezhetnék az informatikai berendezéseket, a szoftvereket és a képzést, hogy előmozdítsák a vállalkozások modernizálását ezeken a területeken, és így versenyképesebbé váljanak.

- A garanciák és a viszontgaranciák mellett a pénzügyi közvetítők számára nyújtott további segítség is elképzelhető, különösen a mikrohitelek vonatkozásában. Az ilyen segítség célja, hogy részben ellensúlyozza az ilyen tevékenységekkel járó magas igazgatási költséget.

- A költségvetési elkülönítés fedezi a program teljes költségét, ideértve az EBA garanciális veszteségeit és a program minden egyéb lehetséges költségét vagy ráfordítását. Maximalizálják az Európai Unió általános költségvetését terhelő hitelkeret költségét, hogy az semmilyen körülmények között se haladja meg az EBA részére az e hitelkeret alapján nyújtott költségvetési előirányzatot; a költségvetéshez nem kapcsolódik feltételes kötelezettség.

- A KKV-garanciakeret felhasználására vonatkozó részletes feltételrendszert, beleértve az ellenőrzést és az irányítást is, a Bizottság és az EBA között létrejövő együttműködési megállapodásban fektetik majd le, amely figyelembe veszi a II. mellékletben lévő tájékoztató leírást;

(iii) az ETH által működtetett kezdőtőke-finanszírozási program.

A kezdőtőke-finanszírozási program célja, hogy kezdőtőke-finanszírozási támogatás, inkubátorházak vagy az EBA részvételével - saját forrásaiból vagy a megbízásából bevont források felhasználásával - működő hasonló szervezetek révén már megalakulásuk éveitől kezdve élénkítse a tőkeellátottságot a növekedési és munkahely-teremtési potenciállal rendelkező innovatív, új üzleti vállalkozások létrehozásában, ideértve a hagyományos gazdaság szereplőit is;

(iv) Joint European Venture.

A program célja, hogy kihasználja a 2000. december 31-ig tett kötelezettségvállalásokat, amelyek a nemzetközi partneri együttműködést tervező vállalkozások érdekeit szolgálják. A projektenkénti legnagyobb hozzájárulás 100 000 euró.

A Joint European Venture program lezárul.

A Joint European Venture programot fokozatosan meg kell szüntetni.

A pénzügyi közvetítők a KKV-k számára biztosítandó pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó pályázatokat 2004. december 29-ig nyújthatják be a Bizottságnak. A pályázatokat és a projekteket az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (KKV-k) pénzügyi támogatásával kapcsolatos intézkedésekről - a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 1998. május 19-i 98/347/EK tanácsi rendelet ( 8 ) II. melléklete 4. cikkének megfelelően kell elbírálni.

E pénzügyi intézkedések a jövőbeni tanácsi határozatok fényében módosíthatók. Ezeket a finanszírozási kereteket a tagállamokkal szorosan együttműködve kell felhasználni;

b) az euró üzleti vállalkozások általi használata;

c) intézkedések a vállalkozásközeli finanszírozás ösztönzése érdekében, különös tekintettel a "Business Angel" hálózatok kialakítására;

d) a kezdőtőke-finanszírozási alapok egész Közösségre kiterjedő hálózatának és azok kezelőinek támogatása, valamint a bevált gyakorlat és a képzés ösztönzése;

e) a bankárok és a KKV-k kerekasztal-megbeszéléseinek szervezése.

5. Könnyebb hozzáférés biztosítása a vállalkozások számára a közösségi támogató szolgáltatásokhoz, programokhoz és hálózatokhoz, továbbá e lehetőségek összehangolásának fejlesztése.

A program különösen az alábbiakat célzó intézkedéseket dolgozza ki:

- a vállalkozások közösségi programokhoz való hozzáférésének előmozdítása és jobb összehangolás biztosítása, különösen a kutatási, technológiafejlesztési és bemutatási tevékenységre vonatkozó -----keretprogrammal,

- a közösségi hálózatok működésének, együttműködésének és összehangolásának fejlesztése, különös tekintettel az Euroinfo Központokra és az Euroinfo Kapcsolattartási Központokra. E tevékenységek végzése közben a Bizottság számára műszaki segítségnyújtási szervezetek vagy szakértők állnak rendelkezésre, amelyek finanszírozása a program teljes pénzügyi keretéből biztosítható,

- az europartnerség üzleti együttműködés eseményei szervezésének előmozdítása,

- az Európai KKV-megfigyelőközpontról szóló jelentés felhasználása.

II. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

I. Az ETH vállalkozásalapítási rendszerének tájékoztató leírása

A. Bevezetés

Az ETH vállalkozásalapítási rendszert az EBA működteti vagyonkezelői alapon.

B. Közvetítők

A kockázati tőkével kapcsolatos tevékenységek tekintetében a közvetítőket a bevált üzleti és piaci gyakorlattal összhangban, a verseny torzulásának elkerülését szem előtt tartva választják ki méltányos és átlátható módon, tekintettel arra a célra, hogy szakosodott pénzalapok széles körét vonhassák be.

Tekintettel a vállalkozói inkubátorházak támogatását célzó további intézkedések megvalósítására, az EBA a tagállamok e téren felhalmozott tapasztalatára támaszkodik.

C. A befektetés legnagyobb mértéke

Egy közvetítő kockázatitőke-alap összevont befektetésének legnagyobb mértéke az érintett alap birtokában lévő alaptőke 25 %-a, illetve kivételes esetekben 50 %-a - például olyan új alapok esetében, amelyeknek egy meghatározott technológia vagy régió esetében valószínűleg különösen nagy húzóerejük lesz a kockázatitőke-piacok fejlesztésében. A kivételes és kellően indokolt esetek kivételével egy adott kockázatitőke-alap irányában tett egyetlen kötelezettségvállalás sem haladhatja meg a 10 millió eurót; a kötelezettségvállalások egyetlen esetben sem haladhatják meg a 15 millió eurót. A közvetítő kockázatitőke-alapok a portfólió változatossága tekintetében megfelelnek a bevett piaci gyakorlatoknak.

D. Egyforma mértékű befektetés

Az ETH vállalkozásalapítási program által a közbenső alapokba befektetett összeg egyforma mértékű az egyéb tőkebefektetőkével. Az e szabály alóli minden kivétel a 3. cikkben említett bizottság véleményétől függ.

E. A hitelkeret élettartama

Az ETH vállalkozásalapítási programját hosszú távú hitelkeretként hozzák létre, amely általában 5-12 évig használható fel a vállalkozási tőkealapokban. A befektetések időtartama egyetlen esetben sem haladhatja meg a 16 évet a Bizottság és az EBA közötti, az I. mellékletben említett együttműködési megállapodás aláírásától számítva.

F. A befektetések megvalósítása

Mivel az ETH vállalkozásalapítási program keretében megvalósuló legtöbb befektetés tőzsdén nem jegyzett, nem likvid jogalanyokra irányul, e befektetések megvalósítására a közvetítő alapok KKV-kbe történő befektetéseinek értékesítéséből származó bevétel elosztása útján kerül sor.

G. A megvalósított befektetésekből származó bevételek újbóli befektetése

Az EBA-alapok által foganatosított visszatérítésekből származó bevételek újra befektethetők a 2000. december 20-át követő első négy év során. Ez az időszak három évvel meghosszabbítható, amennyiben a 2000. december 20-át követő 48 hónapon belül elvégzett értékelés szerint a hitelkeret felhasználása kielégítő volt.

H. Vagyonkezelői számla

Az EBA-n belül külön vagyonkezelői számlát hoznak létre a program alapját képező költségvetési alapok elhelyezésére. Ez a számla kamatozó; a kamathozam pedig hozzáadódik a hitelkeret forrásaihoz. A vagyonkezelői számlát megterhelik az EBA által az ETH vállalkozásalapítási programja alapján befektetett összeggel, az EBA kezelési költségeivel és egyéb indokolt kiadásokkal, illetve jóváírják rajta a megvalósult befektetésekből származó bevételeket. A 2000. december 20-át követő negyedik év végén vagy - amennyiben meghosszabbítják a program újrabefektetési időszakát - a meghosszabbított újrabefektetési időszak végén a vagyonkezelői számlán lévő egyenleget a kihelyezett és még le nem hívott vagy be nem fektetett alapok, illetve az indokolt költségek és kiadások fedezéséhez ésszerűen szükséges alapok, például az EBA kezelési díjai kivételével visszautalják az Európai Közösség általános költségvetése számára.

I. Számvevőszék

Megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy a Számvevőszék elvégezhesse feladatát és ellenőrizhesse az alapok felhasználásának rendszerességét.

II. A KKV-garanciakeret felhasználásának tájékoztató leírása

A. Bevezetés

A KKV-garanciakeretet az EBA működteti vagyonkezelői alapon.

B. Közvetítők

A közvetítőket a tagállamokon belül az állami és a magánszférában működő garanciaprogramok közül választják ki, ideértve a kölcsönös garanciaprogramokat, az EBB-t vagy egyéb megfelelő pénzintézetet. A közvetítőket méltányos és átlátható módon a bevált üzleti és piaci gyakorlat szerint választják ki, tekintettel az alábbiakra:

a) a KKV-k számára elérhetővé tett finanszírozás (kölcsönök, befektetések) mennyiségére gyakorolt hatás; és/vagy

b) a KKV-k finanszírozáshoz való hozzáférésére gyakorolt hatás; és/vagy

c) a KKV finanszírozásában az érintett közvetítő általi kockázatvállalásra gyakorolt hatás.

C. Támogatható hitelek KKV-knek

A KKV-garanciakeret szerinti garanciák esetében a KKV-finanszírozás indokoltságára vonatkozó pénzügyi kritériumokat minden egyes közvetítő esetében egyedi elbírálással állapítják meg a tevékenységük alapján azzal a céllal, hogy a lehető legtöbb KKV-t vonják be. E szabályok az adott terület piaci viszonyait és gyakorlatait tükrözik.

A garanciák és viszontgaranciák főleg azért állnak rendelkezésre, hogy fedezzék a 100 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató KKV-k finanszírozását (elsőbbséget adva az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató KKV-k számára olyan meghatározott tevékenységek vonatkozásában, amelyek célja az internet és az elektronikus kereskedelem használatának előmozdítása). Különös figyelmet fordítanak az immateriális javak beszerzésének finanszírozására.

D. EBA-garanciák

Az EBA által adott garanciák egyedi finanszírozáshoz kapcsolódnak egy-egy adott tranzakció-portfólióban. Az EBA által nyújtott garanciák a pénzügyi közvetítő által az adott pénzügyi portfólióban vállalt kockázat egy részét fedezik.

E. Az EBA összesített maximált vesztesége

Az EBA arra vonatkozó kötelezettsége, hogy megfizesse a közvetítő részére a finanszírozási veszteségek rá eső részét, mindaddig fennáll, amíg egy adott finanszírozási portfólióból adódó veszteségek fedezésére kifizetett teljes összeg - szükség esetén csökkentve a megfelelő megtérülő veszteségek teljes összegével és az egyéb bevételekkel - el nem éri azt a megállapított összeget, amelyet követően automatikusan megszűnik az EBA garanciája.

F. Az EBA és a közvetítő által nyújtott garancia egyforma mértéke

Az EBA által nyújtott garancia általában egyforma mértékű a közvetítő által nyújtott garanciával vagy adott esetben finanszírozással.

G. Vagyonkezelői számla

Az EBA-n belül vagyonkezelői számlát hoznak létre a program alapját képező költségvetési alapok elhelyezésére. Ez a számla kamatozó; a kamathozam pedig hozzáadódik a hitelkeret forrásaihoz.

H. Az EBA joga az alapok visszavonására a vagyonkezelői számláról

Az EBA jogosult megterhelni a vagyonkezelői számlát a garanciakedvezményből eredő összesített maximális veszteséggel kapcsolatos kötelezettségei teljesítését célzó kifizetések céljából, ideértve - a Bizottság hozzájárulásától függően - bármilyen egyéb költségek, például kezelési költségek, illetve a programmal kapcsolatos indokolt jogi költségek és promóciós díjak fedezését is.

I. A veszteségek fedezése és egyéb, a vagyonkezelői számlán jóváírandó bevételek

A vagyonkezelői számlán az egyéb bevételekkel együtt jóváírják a hitelezési veszteségekből megtérülő bármely olyan összeget, amely esetében kifizetés történt a lehívott garanciák alapján.

J. A program időtartama

Az egyes KKV-garanciák tervezett lejárata legfeljebb 10 év. A fennálló garanciák lejártakor a vagyonkezelői számlán lévő minden összeget visszafizetnek az Európai Unió általános költségvetése számára.

K. Számvevőszék

Megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy a Számvevőszék elvégezhesse feladatát és ellenőrizhesse az alapok felhasználásának rendszerességét.

III. A kezdőtőke-finanszírozási program megvalósításának tájékoztató leírása

A. Bevezetés

A kezdőtőke-finanszírozási programot az EBA működteti.

B. Számvevőszék

Megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy a Számvevőszék elvégezhesse feladatát és ellenőrizhesse az alapok felhasználásának rendszerességét.

( 1 ) HL C 311., 2000.10.31., 180. o.

( 2 ) 2000. október 26-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 3 ) 2000. november 29-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 4 ) 2000. szeptember 21-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 5 ) HL L 6., 1997.1.10., 25. o.

( 6 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 7 ) HL L 172., 1999.6.18., 1. o.

( 8 ) HL L 155., 1998.5.29., 43. o.