BH 1956.3.1237 A huzamos időn át házasságon kívül együttélő élettársak között külön bizonyítás nélkül mód nyílhat a közös szerzés megállapítására.

Az ítélkezési gyakorlatban érvényesülő szabály szerint a közös szerzés megállapítására mód nyílhat, ha a huzamosabb időn át együttélő felek magatartása egymás és mások irányában is teljes életközösségre mutat, s ez együttélésük ideje alatt vagyoni ügyeiknek az intézésében is kifejezésre jut. A hosszabb időn át tartó ilyen együttélés - szemben a közös szerzés egészen általános eseteivel - azzal a következménnyel jár, hogy nem kell minden vagyontárgyra külön kimutatni a megszerzésében való közös közreműködést, hanem az irányadó idő alatt szerzett vagyontárgyakat akkor is közösen szerzetteknek kell tekinteni, ha az igénylő fél nem bizonyítja, hogy a szerzésben gazdasági értékű tevékenységével valóságosan részt vett. Együttélés alatt ilyen esetben nemcsak a különnemű személyek házasságon kívüli együttélését kell érteni, hanem más együttélést is (pl. apa és fiú huzamos együttélését).