A Szegedi Ítélőtábla Pf.20753/2018/7. számú határozata biztosítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, (3) bek., 215. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, a) pont, 2:51. §, (1) bek. a) pont, 2:52. §, (2) bek., 6:142. §, 6:145. §, 6:147. §, 6:442. §, 6:535. §] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.753/2018/7.szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Szénás Tamás ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek - a dr. Földvári Attila ügyvéd és a dr. Göndös Gábor ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű I. rendű és a dr. Endrődiné dr. Makány Anikó ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű II. rendű alperesek ellen a Kecskeméti Törvényszék 2018. október 24. napján kelt 10.P.22.045/2017/37. számú rész- és közbenső ítéletével szemben az I. rendű alperes részéről 39., a II. rendű alperes részéről 38. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

R É S Z- É S K Ö Z B E N S Ő Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét azzal pontosítással hagyja helyben, hogy a felperes 2017. április 20-án bekövetkezett balesetével okozati összefüggésben álló egészségkárosodás miatti sérelemdíj iránti követelésének jogalapja áll fenn.

Kötelezi az I. és II. rendű alpereseket, 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15.000,- (Tizenötezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi a II. rendű alperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - további 24.000,- (Huszonnégyezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

A rész- és közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A felperesnél 2013 júliusában az ágyéki IV-es csigolya porckorong sérvesedését, az ágyéki gerincszakasz degeneratív elfajulását diagnosztizálták.

2015 őszén reumatológián kezelték, mert elesett és bal alsó végtagjába sugárzó fájdalma mellett talpai zsibbadtak.

2017. április 2-a óta ugyancsak reumatológián gyógykezelték, mivel panaszolta, hogy "a fájdalom a bal derekából, bal combjából sugárzik".

2017. május 16-18. között ideggyógyászati osztályon vizsgálták, deréktájról bal alsó végtagba kisugárzó fájdalom miatt. A képalkotó vizsgálat az ágyéki III-IV. csigolyákat érintő porckorong-sérvesedést, előboltosulást jelzett, amely konzervatív terápiára nem reagált, ezért az idegsebészeti klinikán május 26-án megoperálták. A csigolyaív részleges elvétele, a sárgaszalag kimetszése után a bal oldali kiszakadt portkorong sérvrészletet eltávolították, ezt követően panaszai jelentősen javultak.

2017. június 26. és július 6. között reumatológiai osztályon kezelték, bal alsó végtagi fájdalom, lábszárzsibbadás miatt. Az ekkor elvégzett képalkotó vizsgálat az ágyéki IV-es csigolyát érintő porckorong sérv kiújulását mutatta, ezért augusztus 4-én ismét megműtötték: a korábbi feltárást kiterjesztették, a kiszakadt porckorong részletet kivették, a porckorongot kiürítették. A műtétet követően bal alsó végtagjába sugárzó fajdalma elmúlt, október 17-i lelete szerint azonban fájdalma visszatért.

Időközben, 2017. április 20-án az idült gerincbetegségben, mozgásszervi bántalmaktól szenvedő felperes (város neve)-n az I. rendű alperes által üzemeltetett - és utasbaleset biztosítással a II. rendű alperesnél rendelkező - (X) forgalmi rendszámú 1-es számú helyi közforgalmi autóbuszon utazott. A busz vezetője az (utca 1) és az (utca 2) kereszteződése utáni úttestrészen hirtelen fékezett. Az 1,4-2 m/s2 átlaglassulással járó, ám a fékezési folyamat során a 4 m/s2 lassulást is elérő fékezés miatt az autóbuszon korábban ülve utazó, de a leszálláshoz készülődés miatt felálló 73 esztendős felperes kapaszkodása ellenére elesett és a busz folyosóján előrecsúszva, a buszvezető ülése mellett, testének bal oldalán került véghelyzetbe. A baleset következtében a singcsont távoli harmad törése folytán 8 napon túl, ténylegesen kb. 2 hónap alatt gyógyuló súlyos sérülést szenvedett, jobb csuklója eltörött, fejbőre megsérült. Orvosi vizsgálatát követően a kórházból hazaengedték. A baleset időpontjában - a kora miatt - a tömegközlekedési eszközt ingyen vette igénybe.

A (város neve)-i Járási és Nyomozó Ügyészség Közl.B..... számon a buszvezetővel szemben közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt vádat emelt. A büntetőeljárás a (város neve)-i Járásbíróságon B....2018. szám alatt van folyamatban. A büntető ügyben kirendelt (szakértő neve) igazságügyi orvosszakértő a felperes vizsgálata során sérült alkarjának csuklótáji mérsékelt mozgásbeszűkültségét rögzítette, mely véleménye szerint nem szükségszerű következménye a jó helyzetben gyógyult singcsont törésnek. Nagy valószínűséggel hosszadalmas gyógytorna, fizioterápiás kezelés hatására a mozgástartományok visszaállnak. Ha az utókezelés nem jár eredménnyel, úgy az észlelt funkciókárosodás megfelel 10 %-os munkaképesség-csökkenésben kifejezhető maradandó fogyatékosságnak.

A II. rendű alperes 2017. június 22-én a felperesnek - csonttörésére tekintettel -50.000,- Ft-ot fizetett meg.

A felperes módosított keresetében a II. rendű alperes tűrésre kötelezése mellett kérte megállapítani, hogy az I. rendű alperes megsértette a testi épséghez, egészséghez fűződő személyiségi jogát. Ezenfelül 4.050.000,- Ft sérelemdíjat és 822.000,- Ft egyösszegű, valamint 2017. május 1-től havi 15.000,- Ft járadék kártérítést igényelt egyetemleges marasztalásuk útján. Ez utóbbit kivéve követelései után kamatigényt is érvényesített. Előadása szerint 2017. április 20-ig - idős korából eredő kisebb megbetegedéseit és mozgásszervi panaszait leszámítva - teljes életet élt, a házimunkákat önállóan végezte, a mindennapi bevásárlásokat intézte, ellátta 3 unokája szükség szerinti felügyeletét és gyermekei háztartásában is sokat segített. Állította, a baleset következtében porckorongsérve kiszakadt, azóta az egyszerű erőkifejtéssel járó tevékenységeket is nagy nehézséggel végzi, a bal lábára jelenleg is sántít és hosszabb ideig tartó ülés esetén lába zsibbad. Egészségi állapota miatt hangulata komor, magábaforduló, szégyenérzet tölti el attól, hogy korábbi mindennapos életvitelét nem tudja folytatni. Követelésének jogi alapjaként elsődlegesen a veszélyes üzemi, másodlagosan a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályaira hivatkozott. Érvelése szerint az I. rendű alperest a 2016. december 11-én létrejött közszolgáltatási szerződés jogosította fel arra, hogy egyedi személyszállítási szerződéseket kössön, a felperessel megkötött szerződést azonban nem szerződésszerűen teljesítette, mivel alkalmazottja az autóbuszt a KRESZ előírásait megsértve vezette. A II. rendű alperes helytállási kötelezettségét a fennálló biztosítási szerződésre alapította.

Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, a felek között szerződés jött létre, a baleset e jogviszony keretei között következett be, ezért a követelést a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kell elbírálni. Hangsúlyozta, a buszvezető azért volt kénytelen vészfékezésre, mert a kettővel előtte haladó jármű indokolatlanul fékezett, tehát egy váratlan közlekedési helyzet állt elő. A vészfékezés így baleset elhárítását célozta, ezért a részéről jogellenesség nem állapítható meg. Vitatta, hogy a felperes gerincsérvének kiszakadása a baleset következménye lett volna, ezt a csatolt egészségügyi dokumentáció nem támasztja alá. Emellett az igényelt sérelemdíjat is kirívóan eltúlzottnak tartotta.