A Balassagyarmati Törvényszék Bf.41/2017/8. számú határozata garázdaság vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 346. §, 348. §, 351. §, 361. §, 371. §, 386. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 79. §, 339. §] Bíró: Lente István László

Balassagyarmati Törvényszék

4.Bf.41/2017/8. szám

A Balassagyarmati Törvényszék, mint másodfokú bíróság Balassagyarmaton, a 2017. május hó 24. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t:

A garázdaság vétsége és más bűncselekmény miatt ... vádlott ellen indított büntetőügyben a Salgótarjáni Járásbíróság 3.B.287/2016/4. számú ítéletét helybenhagyja.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A Salgótarjáni Járásbíróság a 2016. december 5. napján kihirdetett, fenti számú ítéletével ... vádlottat bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [Btk. 339. § (1) bekezdés] és testi sértés vétségében [Btk. 164. § (1) és (2) bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül 240 óra közérdekű munkára ítélte. Rendelkezett arról, hogy a közérdekű munkát a vádlott fizikai munkakörben köteles letölteni, illetve figyelmeztette a meghatározott közérdekű munka önhibából történő el nem végzésének következményeire. Kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére.

Az ítélet ellen a vádlott a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

A fellebbezés írásbeli indokolásában előadta, hogy a kiszabott közérdekű munka mértéke nem áll arányban a cselekmény tárgyi súlyával. Korábban a járásbíróság tárgyalás mellőzésével 100 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, így 240 óra közérdekű munkára ítélés a büntetés súlyosításának minősül, amelynek törvényi feltételei nem álltak fenn.

A Nógrád Megyei Főügyészség B.61/2017/1. BF. számú átiratában a fellebbezést nem tartotta alaposnak, a büntetés kiszabása során értékelt bűnösségi tényezők kiegészítése mellett az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A fellebbezés nem alapos.

A törvényszék, mint másodfokú bíróság a fellebbezéssel támadott határozatot a Be. 346. § (1) bekezdése szerinti jogkörében eljárva, a Be. 348. § (1) bekezdésében írt rendelkezésnek megfelelően, az azt megelőző bírósági eljárással együtt, a Be. 361. §-a alapján tartott nyilvános ülésen bírálta felül.

A felülbírálat eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során a büntető eljárásjogi szabályokat megtartotta. Az ügy ténybeli és jogi elbírálása szempontjából jelentős bizonyítékokat feltárta, s értékelési körébe vonta.

A tényállást a vádlott védekezésével szemben a bizonyítékok egymással is összefüggő értékelése útján, indokolási kötelezettségét teljesítve határozta meg. Számot adott arról, hogy a vádlott vallomásával szemben miért a sértett, valamint az ő vallomását erősítő további tanúk vallomását fogadta el.

Az elsőfokú bíróság bizonyíték értékelő tevékenységében logikai hiba vagy következetlenség nincs. A tényállás mentes a Be. 351. § (2) bekezdésében megjelölt hiányosságoktól, ezért mindenben megalapozott, így a Be. 351. § (1) bekezdése alapján irányadó volt a fellebbezési eljárásban.

Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállás alapján okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, a cselekmények minősítése pedig megfelel a büntető anyagi jog szabályainak.

Az elsőfokú bíróság a büntetés nemét és mértékét meghatározó bűnösségi tényezőket lényegében feltárta, azonban további enyhítő körülményként értékelhető az, hogy a vádlott még büntetlen volt a cselekmény elkövetésének idején, illetőleg súlyosító körülményként kell figyelembe venni a hasonló garázda jellegű cselekmények helyi és országos gyakoriságát.