ÍH 2019.47 SÉRELEMDÍJ MEGÁLLAPÍTÁS - BIZONYÍTÁSI TEHER SÉRELEMDÍJNÁL

A személyiségi jogaiban megsértett személy az őt ért nem vagyoni sérelemért követelhet sérelemdíjat, a sérelemdíj megítélésének feltétele ezért nem vagyoni sérelem bekövetkezése. A törvény ugyanakkor mentesíti a sérelmet szenvedett személyt a hátrány bizonyításának eljárásjogi kötelezettsége alól, a jogsértő azonban bizonyíthatja, hogy a személyiségi jogaiban megsértett személyt a jogsértéssel okozati összefüggésben nem érte olyan súlyú nem vagyoni sérelem, amely sérelemdíj megítélését indokolná [Ptk. 2:52. § (1), (2), (3) bekezdés].

A felperes a J. Szolnoki Alapszervezetének elnöke, helyi önkormányzati képviselő, ügyvéd. Az Alfa-Hír internetes hírportál olyan hírt közölt vele, amelyben arra a kérdésre, hogy mit vár a lemondott Dr. N. A. önkormányzati képviselő helyére megválasztott R. L. képviselőtől, a következő nyilatkozatot tette: "A Fideszes képviselőtől nagyjából ugyanazt várom, mint elődjétől, vagyis hogy semmit nem tett a körzetéért és havi százötvenezer forintért bejár a közgyűlésbe bóbiskolni, meg gombot nyomogatni." A párt szolnoki alapszervezetének tagja, Cs. E. a kijelentésért R. L. képviselő Facebook oldalán közzétett kommentjében elnézést kért. Ezt követően a J. Szolnoki Alapszervezete 2016. február 22-én rendkívüli taggyűlést tartott, amelynek napirendje a Cs. E. által megjelentetett komment volt. A taggyűlésen Cs. E. részvételével és hozzászólásával lefolytatott vitát követően a felperes bejelentette, hogy nevezett jövőbeli tagságáról az etikai bizottság dönt. Ilyen előzmények után 2016. február 26. napjára az alapszervezet elnöksége újabb rendkívüli taggyűlést hívott össze, amely Cs. E. tag kizárásáról hozott határozatot.

A felperes 2016 augusztusában sajtótájékoztatót tartott, amelyen a www.iszolnok.hu internetes portált működtető alperesi médiaszolgáltató nem jelent meg. A felperes ezt nyílt levélben kifogásolta. Az alperes a nyílt levélre reagálva az általa üzemeltetett internetes hírportálon a 2016. augusztus 14-én megjelent "Szoty(or)i megint el van szontyolodva" című cikkében adott magyarázatot arra, miért nem jelent meg a sajtótájékoztatón. A felperessel szemben erőteljes kritikát megfogalmazó írás - egyebek mellett - az alábbiakat tartalmazza: "Ő, aki súlyosan beteg, jóval idősebb képviselőtársát sem átallotta sértegetni és hazugságokkal alázni volt képes? Azt a régi párttagot pedig, aki helyette is bocsánatot kért a sértettektől, tárgyalás és meghallgatás nélkül ebrudalta ki maguk közül.". A felperes a cikk fent idézett állításai miatt sajtó-helyreigazítási pert indított az alperes ellen. A Kecskeméti Törvényszék az e perben hozott jogerős ítéletével az előzőekben idézett kijelentések miatt helyreigazítás közzétételére kötelezte az alperest. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a kifogásolt közlések tényállítások, amelyek valóságát az alperes nem tudta bizonyítani.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a "Szoty(or)i megint el van szontyolodva" című cikkében tett - tényállásban idézett - valótlan tartalmú és sértő kijelentéseivel megsértette a jóhírnevét. Kérte továbbá az alperest elégtételadásra valamint 350 000 sérelemdíj és kamatai megfizetésére kötelezni. Keresete indokolásaként előadta, az alperes által közölt tényállítások valótlanok, az alperes kifejezetten a lejáratása szándékával tette közzé azokat anélkül, hogy azt megelőzően őt megkereste volna. A sérelemdíj mértékének megállapításánál kérte értékelni, hogy a sajtó-helyreigazítás közzététele érdekében végrehajtási eljárást kellett kezdeményeznie.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a sérelmezett közlések nem tényállítást tartalmaznak, hanem valós tényalapon nyugvó véleménynyilvánításnak minősülnek, amelyek ugyan negatív kritikát éles hangnemben fogalmaznak meg a felperessel szemben, azt azonban a felperes mint közszereplő tűrni köteles.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, az alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett www.iszolnok.hu internetes portálon 2016. augusztus 14-én "Szoty(or)i megint el van szontyolodva" címmel megjelent cikkben valótlanul állította, hogy olyan tagja volt a j.-nak Szolnokon, akit a közreműködésével tárgyalás és meghallgatás nélkül ebrudaltak ki a pártból. Kötelezte az alperest, hogy elégtételadásaként levélben fejezze ki a jogsértésért való sajnálkozását, kérjen bocsánatot a felperestől, és jogosítsa fel a felperest, hogy azt az általa választott módon nyilvánosságra hozza. Kötelezte továbbá az alperest, hogy belül fizessen meg a felperesnek 150 000 Ft-ot, valamint annak 2016. augusztus 15. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A per tárgyává tett közlések közül az elsőt véleménynyilvánításnak minősítette, és kifejtett érvei szerint a jogsértést nem találta megállapíthatónak. Álláspontja szerint ugyanakkor valótlan tartalmú tényállításnak minősül az a kijelentés, miszerint a felperes közreműködésével Cs. E. tagot meghallgatása nélkül zárták ki az alapszervezetből. Kiemelte, az alperes figyelmen kívül hagyta a megelőző rendkívüli taggyűlésen történteket, amelyen szintén szóba került Cs. E. tag kizárása. Utalt arra, az alperes nem mentesülhet azzal, hogy Cs. E. Facebook bejegyzésével egyező tartalmú a közlése, ennek alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:51. § (1) bekezdés a) és c) pontjában írt objektív szankciók alkalmazását indokoltnak találta. Jogalapjában megalapozottnak ítélte a felperes sérelemdíj iránti igényét is, figyelembe véve azonban a jogsértés súlyát, jellegét, a valótlan tényállításról tudomást szerzők körét, a felperes közszereplői minőségét, annak mértékét 150 000 Ft-ban találta megállapíthatónak.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezést, az alperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő.

A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a sérelemdíj összegének 300 000 Ft-ra és annak az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított késedelmi kamatára történő felemelését kérte. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a sérelemdíj összegének meghatározásakor nem értékelte a Ptk. 2:52. § (3) bekezdésében írt valamennyi szempontot. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság kizárólag azt a körülményt vette figyelembe, hogy a sérelmezett közlés őt mint ügyvédet szabályokat nem követő és tisztelő személyként láttatja. Álláspontja szerint azonban önmagában ez az egy körülmény is megalapozza a magasabb sérelemdíj megállapítását, az elsőfokú bíróság viszont az alperesi felróhatóságot semmilyen módon nem vette figyelembe. Utalt arra, a sérelemdíj nem kizárólag kompenzáló funkcióval rendelkezik, hanem magánjogi büntető szankció jellege is van, így összegének a meghatározásakor ennek is érvényesülnie kell. Hangsúlyozta, az összegszerűség körében értékelendő, hogy az alperes mint sajtószerv a működésére vonatkozó szabályokat figyelmen kívül hagyta, továbbá hogy a sajtó-helyreigazítás iránti perben hozott jogerős ítéletnek sem tett eleget önként, végrehajtást kellett kezdeményeznie. Hangsúlyozta, a közügyekre vonatkozó, valamint a közszereplőkkel, politikusokkal, közhatalmat gyakorlókkal kapcsolatos információkat felkutatni hivatott orgánumok kiemelt felelősséggel tartoznak azért, hogy ne vezessék félre az olvasóközönséget.