A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.87132/2016/31. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 213. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:48. §, 6:62. §, 6:185. §] Bíró: Szuetta Erika

Kapcsolódó határozatok:

*Pesti Központi Kerületi Bíróság P.87132/2016/31.*, Fővárosi Törvényszék Pf.634992/2017/7., Kúria Pfv.21812/2018/10. (BH 2020.1.13)

***********

Pesti Központi Kerületi Bíróság

35.P. 87.132/2016/31.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

dr. képviselő által képviselt

felperesnek

dr. Lázár Zsigmond ügyvéd által képviselt

alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

R É S Z Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 3.972.782,-(hárommillió-kilencszázhetvenkettőezer-hétszáznyolcvankettő) Ft tőkét és ezután 2014. április 9. napjától a kifizetésig járó a késedelemmel érintett naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatát és 304.000,-(háromszáznégyezer) Ft perköltséget.

A bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 274.600,-(kétszázhetvennégyezer-hatszáz) le nem rótt kereseti eljárási illetéket, míg az ezen felüli 117.700,-(száztizenhétezer-hétszáz) Ft kereseti eljárási illetéket a felperes köteles megfizetni.

A részítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de jelen bíróságnál legalább 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Ha a fellebbezés a fentiekben megjelölt hivatkozást nélkülözi, a fellebbezést a másodfokú tanács elnöke hivatalból elutasítja. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, azonban a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. E kérelmet a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított 8 napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül terjesztheti elő.

I N D O K O L Á S

Az alperes tulajdonát képezi az ingatlan. A felperes a fenti ingatlant 2014. április 2. napján az alperes és az ingatlanközvetítő jelenlétében megtekintette és vásárlási szándékának komolyságát kifejezendő 500.000,-Ft-ot az ingatlanközvetítőnek a későbbiekben teljesítendő foglaló részeként átutalt. A felperes másnap megbízást adott a hitelügyintézőnek a lakás vásárlásához szükséges hitellel kapcsolatos teendők lebonyolítására. A felperes a bank mosonmagyaróvári fiókjánál kívánt hitelt felvenni. A 2014. április 7. napján végzett előminősítés alapján a megjelölt összeg 4.000.000,-Ft vonatkozásában a felperes előzetes hitelbírálata pozitív lett. A hitelbírálatkor a felperesnek nem állt rendelkezésére az ingatlan tekintetében tulajdoni lap, az előminősítés kizárólag a felperes személyi körülményeire vonatkozott.

A felperes és az alperes között 2014. április 9. napján az ellenjegyző ügyvéd szerkesztésével, illetve közreműködésével adásvételi szerződés jött létre az előbbiekben megjelölt ingatlan vonatkozásában. Az adásvételi szerződés megkötését megelőző napon készült szerződés tervezetből értesült a felperes arról a körülményről, hogy az ingatlant végrehajtási jog terheli. Ezt a tényt sem az ingatlanközvetítő, sem az alperes a felperessel nem közölte. A bank belső szabályzata szerint végrehajtással terhelt ingatlanra hitelfelvétel nem bonyolítható, ezért a felperes annak érdekében, hogy az adásvételi szerződés megkötésére sor kerülhessen vállalta, hogy a vételárból előre kifizeti a végrehajtási jog jogosultjának a követelését és a végrehajtó díját, összesen 1.844.000,-Ft-ot.

Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az ingatlant egyrészt terheli a bank javára 47.542,-CHF és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog, továbbá a jogosult javára bejegyzett végrehajtási jog 2.120.000,-Ft főkövetelés és járulékai erejéig.

A felek az ingatlan vételárát 10.100.000,-Ft-ban állapították meg, melyből foglalónak 1.000.000,-Ft-ot tekintettek azzal, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a foglaló az alperes részére átadásra került. Az 1.000.000,-Ft mikénti felhasználása tekintetében a szerződés rendelkezéseket nem tartalmazott. A szerződés alapján fizetendő vételár fizetését akként ütemezték, hogy a vételárból 5.100.000,-Ft-ot a felperes legkésőbb 2014. április 14. napjáig megfizet az ellenjegyző ügyvéd letéti számlájára abból a célból, hogy abból az ügyvéd a végrehajtás alapját képező összeget a végrehajtó felé április 16. napjáig rendezze, míg a fennmaradó összeg a letéti számláról a bank részére kerül átutalásra a kölcsönösszeg folyósításával egyidejűleg. A szerződés készítésekor nem állt rendelkezésre, az alperes nem szolgáltatott arra vonatkozó adatot, hogy a bank felé fennálló tartozása pontosan mennyi, ezért az a szerződésben nem került rögzítésre.

A felperes a vételár utolsó részét, azaz 4.000.000,-Ft-ot 2014. július 20. napjáig vállalta az alperes részére megfizetni a banktól igényelt lakásvásárlási kölcsönből oly módon, hogy ezen összeg folyósítása a bank részéről két részletben történne. A még az ingatlan tehermentesítéséhez szükséges összeget a bank részére folyósítja, melyből az alperes az ingatlan haladéktalan tehermentesítésére volt köteles, míg a tehermentesítés után fennmaradó összeget a kölcsönt nyújtó bank az eladónak a banknál vezetett számlájára lett volna köteles utalni. A megállapodás szerint a vevő 15 napot meghaladó késedelme esetén az eladót megillette a vevőhöz címzett egyoldalú elállás joga a foglaló jogkövetkezményének alkalmazása mellett.

A birtokba adást a felek a teljes vételár megfizetéséhez kötötték. Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a kifizetett 6.100.000,-Ft önerő megfizetésének tényéről teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik.

A szerződés megkötésének napján az alperes kezdeményezte a bank felé fennálló tartozása tekintetében a fizetési ütemezés módosítását az ingatlan eladása miatt, illetve méltányosság iránti kérelmet terjesztett elő.

Felperes a szerződésben foglaltak szerint 2014. április 14. napján letétbe helyezett 5.100.000,-Ft-ot. 2014. május 19. napján jött létre a megállapodása a végrehajtást kérővel a végrehajtási jog törléséről, melynek keretében a végrehajtó részére 1.844.272,-Ft megfizetésre került. A végrehajtási jog törlése iránti végrehajtó által írt megkeresés a földhivatalhoz 2014. május 23. napján érkezett meg. A földhivatal részéről a végrehajtási jog törlése azonban csak 2014. június 26. napját követően történt meg, az alperes ugyanis a földhivatal kétszeri felhívására sem fizette meg a végrehajtási jog törléséhez szükséges illetéket. Az alperesi késedelem megakadályozása érdekében a felperes június 26. napján személyesen fizette meg az illetéket, ezt követően került sor a végrehajtási jog törlésére.