A Pécsi Ítélőtábla Pf.20036/2016/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) III. cikk (1) bek.] Bírók: Döme Attila, Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Vogyicska Petra

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.036/2016/5. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Takács Andrea (fél címe) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe, tartózkodási helye) felperesnek - a dr. Boda Róbert ügyvéd (fél címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Kaposvári Törvényszék 2016. január 11. napján kelt, 24.P.21.545/2015/9. számú ítélete ellen a felperes részéről 10. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja akként, hogy kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 200.000 (kettőszázezer) forint sérelemdíjat és ezen összeg után 2015. szeptember 28. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

A másodfokú bíróság pontosítja továbbá az elsőfokú ítéletet olyképpen, hogy a felperes előzetes letartóztatása foganatosításának kezdő időpontja nem 2015. augusztus 18. napja, hanem 2015. február 18. napja.

Ezt meghaladóan tekinti a felperes keresetét elutasítottnak.

A felperesnek az elsőfokú illetékköltségben való marasztalását mellőzi.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint együttes első- és másodfokú eljárásban felmerült perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy a felperes 2015. február 18. napjától előzetes letartóztatásban volt az alperes büntetés-végrehajtási intézetben, az I/10., I/15. és I/19-es zárkákban. A túlzsúfoltság miatt az alperes nem biztosított számára 10 m3 légteret és 4 m2 mozgásteret. Az épület az állam tulajdona, az alperesnek az épületet bővíteni önállóan nem áll módjában. A túlzsúfolt állapotról rendszeresen jelenti a létszámadatokat a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felé.

A felperes sérelemdíj megfizetése iránti igényét az alperes intézet parancsnoka 2015. augusztus 27. napján kelt, 30.525/2074/3/2015. ált. számú határozatával elutasította.

A felperes 2015. szeptember 28. napján előterjesztett keresetében azt kérte, állapítsa meg a bíróság, hogy az alperes az előzetes letartóztatása során megsértette a felperes testi, lelki egészséghez való jogát, egészséges környezethez való jogát, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód miatt emberi méltósága sérült, és ezért kérte kötelezni az alperest 600.000 forint sérelemdíj és ennek 2015. szeptember 28. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére a túlzsúfoltság miatt.

Az alperes a személyiségi jog sérelem megállapítása iránti keresetet nem vitatta, elismerte a túlzsúfoltság tényét. A sérelemdíj iránti keresetet azonban elutasítani kérte. Arra hivatkozott, az intézet objektív adottságain az alperes maga változtatni nem tud, felróhatóság a részéről hiányzik. 129 fő az optimális befogadható létszám, a 44 zárkára azonban folyamatosan több fogvatartottat kénytelen befogadni, mint ahányat a jogszabályi előírásoknak megfelelően el tud helyezni. A túlzsúfolt állapotot megszüntetni nincs módja, de a heti adatokat rendszeresen jelenti.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette az felperes emberi méltóságát azzal, hogy 2015. augusztus 18. napjától - helyesen 2015. február 18. napjától - kezdődő előzetes letartóztatása végrehajtása során nem biztosította számára a 10 m3 légteret és 4 m2 mozgásteret. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára, külön felhívásra 18.000 forint eljárási illetéket. A további eljárási illetékekről úgy rendelkezett, hogy az állam viseli, és a perköltséget a felek maguk viselik.

Ítéletének jogi indokolásában kifejtette, hogy az alperes elismerésére figyelemmel, a Ptk. 2:51.§-ának (1) bekezdés a) pontja alapján megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát. Mivel azonban a felperes olyan tényállítást nem tett, hogy a pszichés állapotában, testi épségében negatív változás állt volna be, ezért az egészséghez fűződő személyiségi jog megsértését nem találta megállapíthatónak.

Ugyanakkor az alperes a 2013. évi CCXL. törvény rendelkezései szerint köteles befogadni az előzetes letartóztatásba helyezett személyeket, akiknek a létszámát befolyásolni nem áll módjában. Ugyanígy nem áll hatalmában az épületet bővíteni. Tehát magatartása nem volt felróható, ezért a keresetet elutasította a Ptk. 6:519.§-ra hivatkozva.

Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását kérte olyképpen, hogy kötelezze a bíróság az alperest 600.000 forint sérelemdíj és ennek 2015. szeptember 28. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére a Ptk. 2:52.§-a (1) és (2) bekezdésére hivatkozással, mivel az alperes nem tartotta be a rá vonatkozó jogszabályokat az elhelyezéssel összefüggésben.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján.

Kiemelte, hogy nemcsak befogadási, de differenciált elhelyezési (nem, végrehajtási fokozat, dohányzó, stb. - kötelezettsége is van a hozzá irányított fogvatartottak esetén.

A fellebbezés részben alapos.