A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20481/2021/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. § (2) bek.] Bírók: Gyuris Judit, Kollár Zoltán, Örkényi László

A határozat elvi tartalma:

A hírnévrontás tények állításával, híresztelésével vagy hamis színben feltüntetésével valósítható meg. A vélemény közlése e személyiségi jogsértés megállapítására nem alkalmas.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.481/2021/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Strasser Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Strasser Tibor ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek - a dr. File Zsuzsa ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2021. április 13. napján meghozott 33.P.21.249/2020/16. számú ítélete ellen az alperes 17. számú fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.

Az alperest mentesíti az elsőfokú perköltség és eljárási illeték fizetése alól.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 36.000 (harminchatezer) forint elsőfokú perköltséget, továbbá az állam javára - az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára - 36.000 (harminchatezer) forint kereseti és 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A felperes a keresetében kérte

- annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a jóhírnevét azzal, hogy a portál1 portálon 2020. február 5-én cikk címe1" és 2020. március 6-án "cikk címe2" címmel megjelent cikkekben alaptalanul állította, hogy személy1 felperes embere volna, illetve személlyel2 együtt felperes holdudvarához tartoznának,

- a jogsértés abbahagyását és az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint arra kötelezését, hogy megfelelő elégtételként közölje a bíróság jogsértést megállapító döntését az érintett cikkek elejénél, és külön 30 napig a portál1 hírportál címoldalán, továbbá

- fizessen meg 200.000 forint sérelemdíjat és annak 2020. február 6-tól a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező kamatát és a perköltségeket.

[2] A keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42.§-ára, 2:43.§ d) pontjára, 2:51.§ (1) bekezdés a)-c) pontjára és 2:52.§ (1) bekezdésére alapította. Előadta, hogy valótlan a cikkek azon állítása, miszerint a megjelölt két személy a holdudvarához tartozónak nevezhető, és személy1 sem a felperes embere. A felperes személyét, jóhírnevét sérti, hogy olyan személyeket, akikkel semmilyen viszonyban nem áll, a holdudvarához sorolnak, sőt egyikőjüket az emberének nevezik, miközben a megjelölt személyek ezeket az állításokat maguk is elutasítják. Álláspontja szerint hírnévrontó, ha valakinek embere van, illetve holdudvara van és mindenképpen az, ha ezzel kapcsolatosan olyan személyeket emlegetnek, akikhez semmilyen köze nincs. Közszereplőként sem kell elviselnie, hogy a sajtó légből kapott állításokat tegyen közzé.

[3] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a sérelmezett kifejezések szigorúan vett tényközlésként nem értelmezhetőek, azok csak sejtetések, sugallatok. A cikkek is rögzítik azokat a tényeket, amelyek alapján a felperes és személy1 közötti kapcsolat feltételezett, gyanított. Az, hogy valaki a felperes "embere", vagy a felperes "holdudvarába tartozik", a bizonyíthatósági teszttel bizonyíthatatlan, nem egy definiálható, érzékelhető jelenség. A keresetben támadott kifejezések véleménynek minősülnek, a megalapozott véleményeket pedig a felperes közszereplőként tűrni köteles.

[4] Érvelése szerint kiterjedt kutatómunka után, körüljárt tények alapján jutott arra a következtetésre, hogy a felperes és személy1 között létezhet kapcsolat. Ezt a gyanút, vélekedést több, korábban az portál2.hu, a portál4, illetve az portál3.hu oldalon megjelent cikk is megírta. Másrészt már eredetileg a cikkben, és a cikk megjelenését követően is megjelent a vélelem cáfolata, személy1 nyilatkozata.

[5] Arra is hivatkozott, hogy a jóhírnév sérelmét a valótlan és sérelmes tényállítás együttesen jelenti. A keresetben vitatott kifejezések pedig a felperesre nem sérelmesek, nem érintik hátrányosan, nem okoznak valódi sérelmet a számára. A kereset sem rögzíti, hogy miért sérelmes, ha a felperest személy1nal kötik össze. Az átlagolvasó számára személy1 személye nem közismert, nincs negatív háttere, büntetett előélete. Köztudomású, hogy a politikai aktorok gyakran köthetőek össze vállalkozókkal, ami nem feltétlenül jelent negatív értékítéletet a társadalom szemében.

[6] Hangsúlyozta, hogy jogszerűen és megalapozottan tudósított a cikkbeli gyárvásárlásról, és kötötte össze a felperes személyét az érintettel. A felperes közszereplő, akinek a személyére és a kapcsolati hálójára vonatkozó találgatásokat, felvetéseket az egységes bírói gyakorlat, illetve az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) 7/2014. (III.7.) AB határozatában (a továbbiakban: ABh.1.) foglaltak alapján tűrnie kell. A 13/2014. (IV.18.) AB (a továbbiakban: ABh.2.) és a 36/1994. (VI.24.) AB határozatra utalva kifejtette, hogy az AB mércéje szerint az értékítéletet és a személyes meggyőződést közvetítő vélemények mindaddig, amíg összefüggésben állnak a közügyekkel, attól függetlenül élvezik a véleményszabadság alkotmányos oltalmát, hogy helyes vagy helytelen, tetsző vagy nem tetsző, értékes vagy értéktelen gondolatot tartalmaznak.

[7] Nézete szerint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) szerinti kötelezettségét teljesítette, amikor beszámolt a felperest érintő eseményekről és a személyét ért korábbi vádakról. A cikkek célja az volt, hogy a közvéleménynek az aktuális, közügyeket érintő esetről objektíven, valósághűen beszámoljanak.

[8] Ha a bíróság a keresetet mégis megalapozottnak tartaná, úgy a sérelemdíj mellőzését, vagy a követelthez képest az összege jelentős mérséklését kérte.

[9] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a portál1 portálon 2020. február 5-én cikk címe1" címmel, valamint 2020. március 6-án "cikk címe2" címmel megjelentetett cikkekben valótlanul állította, hogy személy1 felperes embere volna, illetve hogy személlyel2 együtt felperes holdudvarához tartoznának, ezzel megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.

Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta.

Kötelezte az alperest, hogy az ítélet rendelkező részét az érintett cikkek elejénél, és külön a portál1 portál címoldalán 30 napig tegye közzé, valamint 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000 forint sérelemdíjat, és ezután 2020. február 6-tól a kifizetésig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint 170.000 forint perköltséget, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására, a Magyar Állam javára 36.000 forint eljárási illetéket.