A Fővárosi Törvényszék P.21249/2020/16. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. § (1) bek.] Bíró: Kovács András Tamás

Fővárosi Törvényszék 2

33.P.21.249/2020/16

Fővárosi Törvényszék

33.P.21.249/2020/16.

A Fővárosi Törvényszék

a Strasser Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Strasser Tibor; ügyvéd címe.) által képviselt

felperes (felperes címe.) felperesnek -

a dr. File Zsuzsa ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy a portál1 portálon 2020. február 5-én cikk címe1" címmel, valamint 2020. március 6-án "cikk címe2" címmel megjelentett cikkekben valótlanul állították, hogy személy1 felperes embere volna, illetve, hogy személlyel2 együtt felperes holdudvarához tartoznának, ezzel megsértették a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.

A bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az ítélet rendelkező részét az érintett cikkek elejénél, és külön a portál1 portál címoldalán 30 napig tegye közzé.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000,- (Kettőszázezer) forint sérelemdíjat, valamint ezután 2020. február hó 6. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 170.000,- (Nyolcvanezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a Magyar Állam javára 36.000.-(Harmincezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A bíróság a peres felek nyilatkozatai, tanú1 tanúvallomása, valamint az egyéb írásbeliségek alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] Az alperes által kiadott portál1 honlapon 2020. február 5. napján cikk címe1" címmel cikk jelent meg, mely az alábbiakat tartalmazta:

[3] "Nagy hadiipari tervei vannak a felperes párt1-pártigazgató holdudvarába sorolt személynek1. Egy hadiipari referenciákkal jól elengedett céget szemelt ki a célra, amelyből első lépésben kivásárolt egy orosz vállalkozót. A jelenlegi többségi tulajdonost még nem sikerült, de személy1 egy bírósági beadványa szerint fokozott nemzetbiztonsági kockázatról van szó.

Különös cégért kezdett harcolni a felperes párt1-pártigazgató embereként emlegetett személy1. személy1 legutóbb a szex- és korrupciós botrányába belebukó személy3 települési1 expolgármester vallomását kiveséző portál2-cikkben bukkant fel, mint aki a jachton rögzített szexvideó holléte utáni kutakodást segítette személlyel2 együtt. A cikk szerint mindkettőjükről köztudott, hogy felperes klub-elnök köréhez állnak közel, és cégükkel stadionokat biztosítanak. (személy1 korábban az portál3nak azt mondta, igaztalan felperes katonáiként emlegetni a velük dolgozó, például a Ligetvédőkkel összetűzésbe kerülő biztonsági őröket. Cikkünk megjelenése után pedig azt közölte, hogy nincs és nem is volt köze felpereshez és ügyleteihez, sem ő, sem személy2 nem tartozik a pártigazgató holdudvarához.)

Most viszont egészen más természetű ügyben akadtunk személy1 nyomára: egy település2i cégben, a cég1 Kft.-ben próbál 49 százalékos tulajdonrészt bejegyeztetni, amihez a cégbíróság segítségét kérte. A település2i cégbíróságnak benyújtott kérelemben azt állítja, hogy a cég1 ügyvezetője nem hajlandó bejegyeztetni a tulajdonrészét, holott arra visszavásárlási joga van személy4, és a település3i illetőségű vállalkozó a visszavásárlási jogot gyakorló személyként személy1t jelölte meg.

A település2i cég nem a mérete miatt izgalmas, hiszen mindössze 3 millió forint a jegyzett tőkéje, 2016 és 2018 között összesen 10,5 millió árbevételt és több mint 50 millió forint veszteséget mutatott ki. Messziről és a főprofilja alapján egyszerű tanácsadó cégnek tűnik, bár másfél éve még olyan kalandos tevékenységeket is feltüntetett, mint a repülő- és űrjárműgyártás, és egy nem kevésbé rejtélyes leánycége is van, ami cég2 Kft. névre hallgat. Még izgalmasabb, hogy a személy1-beadvány szerint a cég1 korábban engedélyköteles hadiipari tevékenységet folytatott, és az ügyvezető nem hívott össze taggyűlést, hogy beszámoljon a cég gazdálkodásáról, "vagyonának - köztük hadiipari eszközök - hollétéről". Hogy konkrétan milyen hadiipari eszközök tűntek el a mérlegből, azt nem fejti ki a dokumentumban, viszont ennek kapcsán "fokozott nemzetbiztonsági kockázatot" említ.

személy1 a beadványában a cég törvényes működésének helyreállítását kéri a cégbíróságtól: taggyűlés összehívását, felügyelőbiztos kinevezését, aki levezényli személy1 tulajdoni részesedésének bejegyzését. Ezen felül indítványozza, hogy a bíróság sújtsa ötmillió forint bírsággal a kft. ügyvezetőjét - ez közepes méretű büntetés, a plafon 10 millió.

személy1 nem teljesen szokványos fordulattal a kérelmét alátámasztó dokumentumok beszerzését indítványozza, magyarán azt, hogy a cégbíróság keresse meg

· a Legfőbb Ügyészség Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztályát azzal a kérdéssel, hogy milyen büntetőeljárás van folyamatban az ügyvezető ellen,

· a fővárosi kormányhivatal kereskedelmi, haditechnikai, exportellenőrzési és nemesfémhitelesítési főosztályát,

· továbbá az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy miért vonták vissza a cég hadiipari engedélyét, és miért nem kapta vissza.

Az ügyvezető és többségi tulajdonos, aki miatt személy1 a cégbíróság beavatkozását kéri, tanú1. Ő valaha a kormányhoz közelálló informatikai cég, a cég3 igazgatósági tagjaként szerepelt, de hadiipari ügyletekhez is volt köze, leginkább a cég1 Kft.-n keresztül. Egyik beszállítója a település4i, 950 millió forint uniós támogatással tervezett lőszergyár projektjének, amelyben nagy erők feszülhetnek egymásnak: volt olyan fázis, amikor a támogatás ellenőrzése közepette a gazdasági tárca azt állította, semmi sem valósult meg a projektből, viszont a támogatáslehívás 470 millió forintnál tart, ugyanakkor a Miniszterelnökség azt állapította meg, hogy minden rendben, a beruházás elkészült.