A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10061/2008/3. számú határozata felmondás jogszerűsége (RENDKÍVÜLI felmondás jogszerűsége) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 96. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Tallián Blanka, Tálné dr. Molnár Erika

Mfv.I.10.061/2008/2.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sőregi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Fóris Kálmán ügyvéd által képviselt alperes ellen rendkívüli felmondás jogszerűsége megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Kaposvári Munkaügyi Bíróságnál 2.M.75/2007. szám alatt megindított és másodfokon a Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.21.293/2007/2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.21.293/2007/2. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Kaposvári Munkaügyi Bíróság 2.M.75/2007/6. számú ítéletét megváltoztatja, és megállapítja, hogy a felperes 2007. január 18-án kelt rendkívüli felmondása jogszerű. Az anyagi jogkövetkezmények tekintetében a Kaposvári Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

I n d o k o l á s :

A Kaposvári Munkaügyi Bíróság 2.M.75/2007/6. számú ítéletével elutasította a felperes keresetét, amelyben a 2007. január 18-án kelt rendkívüli felmondása jogszerűségének megállapítását, és a rendes felmondás esetére járó juttatások megfizetését, továbbá az alperesnek a munkáltatói igazolások kiadására kötelezését, a vállalkozási szerződés alapján kapott jutalék átlagkeresetbe beszámítását, és kéthavi jutalék megfizetését kérte.

Az ítéleti tényállás szerint a felperes kirendeltségvezető munkakörben dolgozott az alperes b-i kirendeltségénél. A tulajdonosváltás után az alperes új ügyvezetője válságmenedzselést hajtott végre, és ennek keretében a felperest 2006. december 18-ától 44 munkanapra kirendelte a b-i székhelyen történő munkavégzésre azzal, hogy az új munkavégzési helyen a munkáltató átirányítása alapján logisztikai feladatokat kell ellátnia. A felperes 2007. január 18-án rendkívüli felmondással élt, melyet azzal indokolt, hogy az alperes a munkaszerződését csak közös megegyezéssel módosíthatta volna, az átirányítás csak a munkakört érintheti, a munkavégzési hely egyoldalú megváltoztatására nincs mód. A felperes hivatkozott az életkorára is tekintettel őt ért aránytalan sérelemre, mivel az áthelyezése a családtól elszakítását, és naponta több mint 100 km-es utazási távolságot jelentett.

A munkaügyi bíróság az Mt. 83/A. § (1)-(3) bekezdései és a 105. § (1) bekezdése alapján megalapozatlannak találta a felperesi jognyilatkozatot, megítélése szerint az alperes megjelölt intézkedései megfeleltek a törvénynek, az intézkedést az alperes rossz gazdasági helyzete indokolttá tette, a barcsi munkavégzési helyre történt átirányítás a gépkocsival, jogosítvánnyal rendelkező felperes számára, figyelemmel családi körülményeire, nem jelentett aránytalan terhet. Megállapította, hogy az alperes a költségeket megtérítette volna, és a felperest a jogszabályban előírt határidő letelte után az eredeti munkakörében foglalkoztatta volna tovább, bár e körülményekről a felperes nem tudhatott, hiszen az intézkedést nem fogadta el.

A munkaügyi bíróság megállapítása szerint a felek között korábban kereskedelmi üzletkötésre létrejött és az alperes által 2006. november 28-án felmondott vállalkozói szerződés a felperes által sem vitatottan színleltnek minősült, az alperes az annak alapján járó jutalékot megfizette, e szerződés felmondása után már nem végzett munkát, így további juttatásra nem tarthat igényt.

A felperes fellebbezése alapján eljárt Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.21.293/2007/2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta azzal, hogy a 15 napos joggyakorlási határidő elmulasztása miatt elkésettnek találta a felperesi rendkívüli felmondást. Az emiatt jogellenes jognyilatkozat érdemi vizsgálatát ezért szükségtelennek tartotta.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte, mivel álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Mt. 3. § (1)-(3) bekezdéseit, 97. § (2) bekezdését, 102. § (3) bekezdés a) és b) pontját, 105. § (4) bekezdését, 83/A. § (2)-(3) bekezdését, 75/A. §-át, a Pp. 213. § (1) bekezdését, 149. §-át, 225. §-át, 252. § (2) bekezdését, továbbá a 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. § (7) bekezdését. Tévesnek tartotta a megállapított tényállást, a B-ra berendeléskor ugyanis az ügyvezető és a kereskedelmi igazgató közölte, hogy nem tartanak igényt a munkájára, és a közös megegyezéses megszüntetés visszautasítása miatt került sor az átirányításra és a kiküldetésre. Sérelmezte annak értékelése elmaradását, miszerint a munkáltató a kifogásolt foglalkoztatása semmilyen feltételét nem közölte, továbbá az oda-vissza több mint 300 kilométeres utazás életkorára tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentett a számára. A perben bizonyította, hogy a munkakörét már a szabadsága alatt meghirdette az alperes, és a kiküldetés csupán ürügy volt az eltávolítására. Vitatta a rendkívüli felmondása elkésettségére vonatkozó jogerős ítéleti álláspontot, ugyanis 2006. december 19-én még nem volt abban a helyzetben, hogy meg tudja ítélni az alperes döntését, egyeztetést kezdeményezett, s miután az alperes kitérő és elutasító válaszokat adott, kénytelen volt rendkívüli felmondással élni. Nem értett egyet azzal sem, hogy a vállalkozási szerződés alapján fizetett jutalékot az eljárt bíróságok nem tették az átlagkeresete részévé.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelemmel nem élt.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.