A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37536/2006/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 319. §, 591. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 29. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Darák Péter, Fekete Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.30938/2006/7., *Kúria Kfv.37536/2006/7.* (BH 2008.4.105)

***********

Kfv.IV.37.536/2006/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Németh Ferenc ügyvéd által képviselt P. B. felperesnek a dr. Hegyesi Miklós ügyvéd által képviselt Fővárosi Földhivatalalperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Bíró András ügyvéd által képviselt D. I-né M. Zs. beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 25.K.30.938/2006/7. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 25.K.30.938/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 15 nap alatt személyenként 5.000 - 5.000 /ötezer - ötezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Budapest x hrsz-ú ingatlan 1/2 részben a beavatkozó, a másik 1/2 részben D. I. tulajdonát képezte. 2003. február 13. napján a felperes és D. I. életjáradéki szerződést kötöttek, amelynek alapján az elsőfokú földhivatal jogerős határozatával a felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba - életjáradék jogcímén - az ingatlan 1/2 hányadára bejegyezte, és ugyanezen hányadra vonatkozóan bejegyezte a D. I-t megillető életjáradéki jogot és holtig tartó haszonélvezeti jogot.

2004. november 9. napján a felperes és D. I. írásban az életjáradéki szerződés megszüntetéséről állapodtak meg. A szerződés 1. pontja szerint a szerződő felek a szerződést a jövőre nézve módosítják (megszüntetik).

Az 1.a/ pont szerint a szerződő felek kölcsönös megállapodásának megfelelően a felperesi kötelezett átad D. I. jogosult kezeihez készpénzben 1.600.000 Ft-ot abból a célból, hogy meg kívánja váltani a további életjáradék-fizetési kötelezettségét, amely összeget a jogosult teljesítésként elfogad.

Az 1.b/ pont értelmében ezen összeg kifizetésével az életjáradéki szerződést a felek egymás között a jövőre nézve megszüntetik, egymással elszámoltak és kijelentették, hogy egymással szemben az életjáradéki szerződésből következően további követelésük, illetőleg tartási igényük nincs.

Az 1.c/ pont szerint, tekintettel arra, hogy a felperesi kötelezett tulajdonjoga az ingatlan 1/2 része vonatkozásában özvegyi haszonélvezeti joggal terhelten az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzésre került életjáradék jogcímén - amely jogcím a jelen szerződés-módosítással adásvétel jogcímévé változott -, a szerződő felek az okirat aláírásával feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezésüket adják ahhoz, hogy a szerződés jogcímét az ingatlan-nyilvántartásban adásvétel jogcímén jegyezzék be, úgyszintén a már bejegyzett életjáradéki jog és holtig tartó haszonélvezeti jog vonatkozásában a jogosult feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezését adja ahhoz, hogy ezek az ingatlan-nyilvántartásból törlésre kerüljenek.

A felperes kérte az elsőfokú földhivataltól tulajdonjogának az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadára vonatkozóan vétel jogcímén való bejegyzését, ugyanakkor D. I. javára a korábban bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jog és életjáradéki jog törlését.

Az elsőfokú földhivatal határozatával a felperes tulajdonjog-bejegyzésének jogcímét adásvételre változtatta, és törölte a tulajdoni hányadot terhelő életjáradéki jogot és holtig tartó haszonélvezeti jogot.

Az alperesi beavatkozó fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperes tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmét elutasította, egyben elrendelte az elsőfokú határozat meghozatala előtti ingatlan-nyilvántartási állapot visszajegyzését.

A felperes keresetében az alperesi határozatának megváltoztatását és D. I. életjáradéki jogának, valamint haszonélvezeti jogának ingatlan-nyilvántartásból való törlését kérte.

A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította.

Ítéletének indokolásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./ 5. § /1/ és /2/ bekezdése, 6. § /1/ bekezdése, 8. §-a, 26. § /1/ bekezdése, 29. §-a, 30. § /2/ bekezdése, 32. § /1/ bekezdés f/ pontja, 39. § /3/ bekezdés f/ pontja, 39. § /2/ bekezdése, 40. § /2/ bekezdése és 39. § /4/ bekezdés a/ pontja, valamint az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. /XII. 29./ FVM rendelet /a továbbiakban: Vhr./ 6. § /3/ bekezdése, 75. § /1/ bekezdése, illetve a Ptk. 591. § /1/ és /2/ bekezdése, továbbá 586. § /4/ bekezdése alapján kifejtette, hogy a földhivatalt az ingatlan-nyilvántartási kérelem köti, attól eltérő jogot nem jegyezhet be, tényt nem jegyezhet fel.

A bíróság kiemelte az okirati elv jelentőségét, és utalt a bejegyzési engedély szükségességére.

Hangsúlyozta, hogy a felperes tulajdonjogának vétel jogcímén történő bejegyzését és a D. I. javára bejegyzett jogok törlését kérte. E két kérelem egymástól szét nem választható, bármelyik kérelmi elem elutasítása a másik kérelmi elem elutasítását vonja maga után.

A Fővárosi Bíróság kifejtette, hogy a felek az életjáradéki szerződést a jövőre nézve szüntették meg, amelynek érdekében a szerződő felek elszámoltak egymással.

Az életjáradéki szerződés megszüntetése következtében az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot állt vissza, vagyis D. I. az ingatlan 1/2 részében tulajdonos, akit életjáradéki jog és holtig tartó haszonélvezeti jog már nem illet meg, a felperest pedig az ingatlan 1/2 hányadára nézve a tulajdonjog életjáradék jogcímén már nem illeti meg. Az életjáradéki szerződés - miután a jogosult nem halt meg - maradéktalanul nem ment teljesedésbe, ezért a szerződés megszüntetésével mind D. I. életjáradékra és holtig tartó haszonélvezeti jogra vonatkozó jogosultsága, mind a felperes életjáradék jogcímén való tulajdonszerzése megszűnt.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a felperes tulajdonosi jogállása az életjáradék jogcímtől elválaszthatatlan, ezért a szerződés megszüntetésével a felperes életjáradék jogcímén történő tulajdonszerzése is megszűnt.

Miután a felek nem állapodtak meg az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításáról, és nem adtak bejegyzési engedélyt ennek ingatlan-nyilvántartási visszajegyzéséhez, az okirat olyan hiányosságban szenved, amely az Inytv. 39. § /3/ bekezdés f/ pontja alapján utólag sem pótolható.

A Fővárosi Bíróság azt állapította meg, hogy a felek lényegében adásvételi szerződést kívántak kötni oly módon, hogy a felperes megszerzi az ingatlan 1/2-részének tulajdonjogát. E szándék azonban csak akkor teljesülhet, ha visszaáll D. I. 1/2 tulajdoni aránya, míg a felperest tulajdonjog nem illeti meg. Adásvétel jogcímén azonban csak az arra alkalmas, bejegyzés alapjául szolgáló okirat alapján szerezhet a felperes tulajdonjogot, aminek további feltétele, hogy az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogának gyakorlásáról lemondó nyilatkozatot csatoljon.