A Fővárosi Törvényszék Pf.635682/2007/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 196. §, 213. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 1972. évi V. törvény (Ütv.) 27. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 27. §] Bírók: Balázsné dr. Wünsch Zsuzsanna, Havassyné dr. Farkas Márta, Kocsis Judit

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.85770/2001/170., *Fővárosi Törvényszék Pf.635682/2007/6.*, Kúria Pfv.20722/2008/6. (BH 2009.6.181)

***********

Fővárosi Bíróság

50.Pf.635682/2007/6.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a dr. Németh Zsuzsanna ügyvéd (...) által képviselt ... lakos felperesnek a dr. Landes Judit ügyvéd (...) által képviselt alperes neve budapesti ... lakos alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és házastársi közös vagyon megosztása iránti perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 43.P. 85770/2001/170. számú közbenső ítélete ellen a felperes és az alperes fellebbezése folytán meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A szerződés érvénytelenségének megállapítása és házastársi közös vagyon megosztása iránti perben az elsőfokú bíróság közbenső ítélettel megállapította, hogy a peres felek házassági életközössége ténylegesen .... november 14-én szakadt meg, valamint, hogy a felek között .... február 28-án létrejött "szerződés házastársi közös vagyon megosztásáról" elnevezésű szerződés érvénytelen.

A közbenső ítélet indokolásának lényege szerint a perbeli bizonyítékok összességének mérlegelése alapján az volt megállapítható, hogy a felek házassági életközössége az alperes férjnek a házastársi közös lakásból való elköltözése napján - .... november 14-én - szakadt meg. A felek a házastársi közös vagyonuk megosztásáról .... február 28-án, vagyis az együttélésük idején kötöttek szerződést, amelynek érvényességéhez a Csjt.27.§. (3) bekezdése különös alakisági követelményeket fűz, nevezetesen az ilyen tárgyú megállapodást közokiratba, vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az elkészült és a felek által aláírt megállapodáson szerepel ugyan ügyvédi ellenjegyzés, ám a szerződés mégsem felel meg az ügyvéd által ellenjegyzett okirat törvény - a Pp. 196.§. e/pontja és az 1998. évi XI. tv. 27.§. (1) bekezdése - szerinti követelményének, mert a szerződést ellenjegyző ügyvéd az aláíró felperest nem ismerte, vele nem találkozott, így nem is volt módja a szerződés megkötéséhez szükséges jogi felvilágosítást részére megadni, illetve az aláírások megtételét ellenőrizni. Emiatt az ellenjegyzés nem alkalmas sem a fenti törvényi rendelkezések szerinti bizonyító erő, sem az ahhoz fűződő törvényes jogkövetkezmények kiváltására. A kötelező alakiság megsértésével kötött szerződés jogszabályba ütközik, vagyis semmis, ezáltal a közös vagyon bírói ítélettel való megosztására előterjesztett felperesi igény jogalapja megáll. A jogalap és a követelés összege tekintetében a jogvita elkülöníthető, ezért a jogalap tekintetében a Pp. 213.§. (3) bekezdése alkalmazásával közbenső ítéletet hozott.

Részletesen foglalkozott továbbá a közbenső ítélet indokolásában a felperes keresetében felhozott, a szerződés érvénytelenségének megállapítását célzó egyéb semmisségi, illetve megtámadási jogcímekkel, megállapítva, hogy azok nem megalapozottak.

A közbenső ítélet ellen mind a két fél fellebbezett.