A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30141/2010/24. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 57. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 11. §, 16. §, 17. §, 55. §] Bírók: Csőke Andrea, Török Judit, Vezekényi Ursula

Gfv.X.30.141/2010/24. szám

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a ... Dr. Fodor Ákos ügyvéd és dr. Varga István ügyvéd ... által képviselt B. Korlátolt Felelősségű Társaság "fa." ... felperesnek ... dr. Czugler Péter ügyvéd által képviselt G. Korlátolt Felelősségű Társaság ... alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. február 1-én kelt 9.G.42.076/2009/13 számú ítélete ellen a felperes részéről 16. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 9.G.42.076/2009/13. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság ... számú ítéletét érvényteleníti.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 22 150 000 (Huszonkettőmillió-egyszázötvenezer) forint elsőfokú- és felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s:

A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:

A felperes B. Kft (a választottbírósági eljárás alperese) 155.023/172.470-ed arányú tulajdonosa volt a Budapest, ... ingatlannak, amelyen egy műemlékileg védett barokk lőportár is található. A felperes több alkalommal értékesített a G. Kft. (jelen eljárás alperese, a választottbírósági eljárás felperese) részére a tulajdonában álló ingatlan hányadból tulajdoni hányadokat, amelyek vonatkozásában megállapodtak az ingatlanrészek elkülönült használatáról.

A második értékesítéskor - az alperes elővásárlási jogának gyakorlásával - 2000. május 31-én két szerződés jött létre a felek között.

Az első szerződés XX. pontjában az eladó kijelentette, hogy a vevő "beépítési szándékát indokolatlanul akadályozni nem fogja és amennyiben indokolatlanul (értsd: jogerősen elutasított) fellebbezéssel mégis hátráltatja a Vevő beruházási tervét, úgy vele szemben teljes kártérítést tartozik megfizetni, amelynek fedeznie kell a Vevő készköltségein és többletköltségein túl annak elmaradt hasznait is."

A szerződés XXI. pontjában kötötték ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság (továbbiakban: Választottbíróság) hatáskörét az ebből a szerződésből eredő, vagy azzal összefüggő kérdések elbírálására. Az eljárásra a Választottbíróság saját eljárásrendjét, az alkalmazandó jogként a magyar jogot kötötték ki.

2001. október 29-én a felek a 2000. május 31-én kötött két ingatlan adásvételi szerződést módosították azért, mert a telekmegosztási vázrajz szerinti telekalakítás meghiúsult. A jelen eljárás felperese (Eladó) kötelezettséget vállalt arra, hogy a megosztás megvalósulását nem akadályozza, annak érdekében a Vevővel (jelen eljárás alperesével) együttműködik, a végleges telekmegosztási vázrajzot aláírja.

A felek és a többi tulajdonostárs által aláírt megállapodás alapján, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal telekalakítást engedélyező határozatát követően megindult földhivatali eljárásban, a Fővárosi Kerületek Földhivatala által 143919/1/2002. számon hozott határozat ellen a jelen eljárás felperese nyújtott be fellebbezést 2002. október 25-én. E fellebbezésben kifogásolta, hogy a Földhivatal a megosztás következtében létrejött ... hrsz-ú ingatlan esetében is bejegyezte a műemléki védettséget, holott az csak a ... hrsz-ú ingatlanon található lőportárra vonatkozóan indokolt.

A másodfokú hatóságként eljáró Fővárosi Földhivatal 32.254/2002. számú határozatában az egész határozatot felülbírálva azt megsemmisítette és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokon eljárt földhivatalt.

A Fővárosi Kerületek Földhivatala a megismételt eljárásban hozott 147.990/1/2003 számú határozatával a telekmegosztást bejegyezte, mely ellen a felperes ismét fellebbezett, részben eljárásjogi hiba, részben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozatának hibája, részben pedig kártalanítási igénye érvényesítésének sikertelensége miatt.

A fellebbezés alapján másodfokon eljárt Fővárosi Földhivatal 31.578/2/2003. számú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a telekalakítás iránt benyújtott kérelmet elutasította. Az elutasító határozat ellen a jelen eljárás alperese által benyújtott keresetet a Fővárosi Bíróság 1.K.32.034/2004/16. számú ítéletével elutasította, a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság azonban 2006. október 3-án kelt Kfv.III.37.111/2006/12. számú ítéletében azt megváltoztatta és az elsőfokú közigazgatási határozatot, azaz a bejegyzés elrendelését hagyta helyben.

Időközben a felek, a tulajdonostársak és az érdekelt ... kerületi Önkormányzat 2006. június 6-án megállapodást kötöttek a közös tulajdon megszüntetéséről, melyet 2006. szeptember 14-én módosítottak. Ennek alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2006. október 18-án kelt határozatában engedélyezte a telekalakítást, amely az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzésre került.

A jelen eljárás alperese, mint a választottbírósági eljárás felperese 2007. augusztus 27-én nyújtotta be keresetlevelét a Választottbírósághoz. Véglegesített keresete az alábbi volt:

A) 6.119.000.000 Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a választottbírósági alperest (jelen eljárás felperesét). E kérelmének indokaként az adta elő, hogy az alperes szerződésszegő magatartást követett el azzal, hogy fellebbezéseivel akadályozta, késleltette az ingatlan megosztásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. Ilyen módon 2006. decemberéig akadályozta, hogy az ingatlanon tervezett felperesi beruházás megvalósuljon.

A fenti kártérítési összegből 215.425.386,-Ft-ot kamatveszteségként igényelt. Álláspontja szerint a beruházásra felvett hitelek után ilyen összegben kellett kamatot fizetnie anélkül, hogy a hitelt, illetve a hitelből megvásárolt ingatlanokat a beruházás céljára tudta volna fordítani. A kamatveszteség után késedelmi kamatot is igényelt.

2.813.000.000,-Ft-ot az építési költségek növekedéséből eredő kárként jelölt meg, mely után szintén érvényesített késedelmi kamatot.

3.090.574.614,-Ft-ot elmaradt árbevételként igényelt, melyet - álláspontja szerint - a beruházás eredetileg tervezett időben történt megvalósítása esetén elérhetett volna. Ezen összeg után is igényelt késedelmi kamatot.

B) Kérte annak megállapítását, hogy a felek 2001. október 29-én létrejött szerződésének az a része, mely szerint az adásvétel tárgyát képező ingatlanterület nagyságának csökkenése ellenére a vételár nem változik, érvénytelen, és emiatt a választottbírósági alperes kötelezését kérte 70.968.200,-Ft visszafizetésére.

C) Végül annak megállapítását kérte, hogy a felek között 2001. október 29-én létrejött adásvételi szerződés V.1. pontja alapján a felperes megvásárolta az akkor ... helyrajzi szám alatt tervezett - jelenleg ... helyrajzi számon nyilvántartott - ingatlannak az egészhez viszonyított 968/98118 (a jelenlegi ... helyrajzi számú ingatlanból 968/93242) tulajdoni illetőségét és kérte a választottbírósági alperes tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges hozzájárulásának pótlását.